Csillagvizsgáló

Milyen színűek a csillagok valójában?

2021. február 25. - PFreddy

Amikor feltekintünk az éjszakai égboltra, a csillagok többsége kékes-fehéres színű fénypontként tündököl. A gyakorlottabb (vagy éppen élesebb szemű) megfigyelők kiszúrhatnak vöröses árnyalatú csillagokat, mint például az Orion-csillagképben található Betelgeuse-t, távcsövön keresztül nézve pedig jó pár példát lehet találni a Napunkhoz hasonló sárga csillagokra is, mint amilyen a Hattyú fejét alkotó Albireo A. Sőt, ha fellapozzuk a megfelelő csillagászati könyveket, a szivárvány minden színében pompázó csillagkorongokra láthatunk példákat. Ugyanakkor az égboltról jól láthatóan hiányzik a teljes színpaletta. Milyen hatások alakítják a csillagok színét a fotonok elindulásától kezdve az agyunkban kialakult képig – és hogyan kellene ezeket ábrázolnunk a digitális ábrákon?

2019_07_03_southerncross_sspikes_fin-cc.jpg A déli Tejút része, a Centaurus, Crux és Carina csillagképek körül. Forrás: ESO / P. Horálek 

A cikk a Svábhegyi Csillagvizsgálóval együttműködésben készült, ezért a teljes tartalmat a Svábhegyi blogfelületén érhetitek el. Ugyanitt számos további csillagászati témájú írást találhattok, egyebek mellett csillagászattörténetről, észlelési ajánlókról és friss hírekről is.

pasted-image-1-1024x410.pngA csillagok többsége valójában fakóbb, mint ahogy azt a tankönyvi ábrák mutatják - a jelenség fizikai hátterének magyarázatáért kattints a képre! (Forrás: Herra & Heller 2021)

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fictionről egyaránt.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr9216439238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

]{udarauszkasz 2021.02.26. 12:45:38

@Csodálatos Kovács Lajos: van ilyen is. Csak barna torpenek hivjak.

gigabursch 2021.02.27. 18:43:00

@Csodálatos Kovács Lajos:
Fekete Lyuk csak egy volt.
Persze ott sok csillaggal lehetett találkozni...

dán 2021.04.04. 17:01:29

200x200x30 méteres lehetett.
Hát ezt nem értem,milyen szivar alaknak van ilyen mérete,hogy kell ezt érteni?

PFreddy 2021.04.04. 22:51:52

@dán: Ezt gyanítom az 'Oumuamuás cikkhez szántad.

A megfigyelt fényességváltozásából (vagyis, hogy mikor mennyi napfényt ver vissza felénk az objektum) kiderült, hogy az általunk látható élhosszai kb. 6:1-hez arányúak. Ebből a kutatók egy hosszúkás, szivar-alakú formára következtettek, ez terjedt el illusztrációk révén a köztudatban is. Ám egy lapított kör alakú (vagy akár négyzet alapú, ha valaki kedveli az extrém szabályos objektumokat) tárgy ugyanúgy magyarázatot nyújt a megfigyelt fényességváltozásokra, és a kialakulása sokkal valószínűbb. Így a konszenzus a 6:1:1-es aránytól eltolódott a 6:6:1-es élhosszak felé. A pontos méretek pedig már az anyagi összetételtől függenek, vagyis, hogy az Oumuamua felszínét borító jég mennyire veri vissza a napfényt.
Ha nagy százalékban, akkor egy kisebb aszteroidával van dolgunk, ha viszont egy sötétebb felszínűvel, akkor a 200:200:30 méter is reális lehet.
süti beállítások módosítása