Csillagvizsgáló

Soha nem látott távcsőfejlesztés következik Magyarországon

2017. február 10. - PFreddy

Immáron hivatalos, hogy hamarosan három, egyenként 80 cm-es tükörátmérővel bíró teleszkóp fog épülni Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon kutatási célra használt távcsövek össz-tükörfelülete közel duplájára fog emelkedni! A nemzetközi viszonylatban is jelentős teleszkópokra pályázati forrásból nyert pénzt két hazai tudományos konzorcium, a beruházások mellett pedig két releváns kutatási téma támogatása is biztosított a következő négy évre.

piszkesteto-16-9_1.jpgA Piszkéstetői Obszervatórium egyik kupolája.

Nem árt tisztázni, hogy alapvetően két, egymástól független projektről van szó, közös vonatkozásuk, hogy ugyanazon Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága c. pályázaton szerepeltek sikeresen. A pályázatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium közösen írta ki, összesen 65 milliárd forintos keretösszeggel. Az 59 támogatott pályázat benyújtója között a hazai egyetemektől kezdve az MTA intézményein át a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt-ig számos kutatási intézményt találhatunk; mindegyik 500 millió és 2 milliárd forint közötti összeget nyert el, elsősorban a kutatási munkát elősegítő költséges beruházásokra.  

Kozmikus hatások és kockázatok

ezt a címet viseli az időrendbeli első (már tavaly ősszel kihirdetésre került) nyertes projekt, amely az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont (ELTE GAO MKK, itt már a rövidítés is rövidítésre szorul!) és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) közös gondozásában valósul meg. A tudományos cél a légkört és a földfelszínt elérő, valamint a Holdba becsapódó meteorok megfigyelése, hosszabb távon pedig a megfigyelési adatokból a veszélyes becsapódások kockázatának felmérése (tessék, egy űrkutatási téma, amitől olcsóbb lesz a kenyér).

20161008_ginop_khk_3.jpgA Holdba csapódó meteor okozta felvillanás. (Készítette: Leon Stuart/Lenny Abbey)

A projekt megfigyelési része több detektorral fog párhuzamosan történni. A 80 cm átmérőjű tükrös teleszkóp, egy gyors képrögzítésű kamerával felszerelve Szombathelyre fog kerülni, ahonnan folyamatosan a Holdat fogja figyelni (najó, csak akkor, ha látszik is). Égi kísérőnket felszínét légkör híján folyamatosan bombázzák a kicsiny és nem-is-annyira-kicsiny űrbéli kavicsok, amelyek rövid, halvány felvillanásokat okoznak. A Hold gyakorlatilag itt van a szomszédunkban, így a meteor-statisztikájából következtetni lehet a Földünket érő meteorok eloszlására és szezonalitásaira. Szűkebb környezetünket is megfigyelés alá vonják, erre a célra a piszkéstetői megfigyelőállomásra kerül kamerarendszer, amely a Kárpát-medence légterében felbukkanó meteor-aktivitást fogja monitorozni. Ugyanitt, a piszkési Schmidt-távcső pedig új kamerarendszert fog kapni, amellyel a már felfedezett, potenciálisan veszélyes aszteroidákat lehet majd vizsgálni.

schmidt.JPGA 60 cm átmérőjű piszkési Schmidt-teleszkóp alulnézetből.

Tranziens Asztrofizikai Objektumok

- erre névre hallgat a másik pályázat, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA CSFK közös projektje, amely idén januárban startolt el. A főszereplők ebben az esetben a tranziens, vagyis csak átmenetileg látszó kataklizmikus folyamatok, mint pl. a szupernóvák, gamma-kitörések vagy kompakt objektumok (fekete lyukak, neutroncsillagok) összeolvadása - mindezek az Univerzum legenergetikusabb folyamatai. Ezen jelenségek felfedezése sem egyszerű feladat, időbeli változásuk megfigyelésére pedig korlátozott idő áll rendelkezésre – mindkét szempontból előnyös tehát a több rendelkezésre álló távcső(idő).

A ’’több’’ jelen esetben kettő lesz, a szombathelyihez hasonló 80 cm-es tükörátmérővel és automatikus számítógép-vezérléssel. A helyszínek közül az egyik itt is a piszkési megfigyelőállomás lesz, míg a másik a Bajai Obszervatórium; a cél, a lehető legtöbb derült éjszaka elérése (ha a fent a hegyen felhős az ég, lent az Alföldön még lehet derült). Habár méretüket tekintve elmaradnak a világ élvonalától (egy nyolc méter átmérőjű monstrum egészen már árkategória), a 2018 végére elkészülő teleszkópok hosszú időre meg fogják határozni a csillagászati adatgyűjtést Magyarországon.

szupernova_1.JPGKét szupernóva az M51 galaxisban, a felvételek a 60 cm-es Schmidt-távcsővel készültek. (Készítette: Sárneczky Krisztián és Mészáros Szabolcs)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr8312244294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.