Csillagvizsgáló

Tervek, amiket nem épít meg a NASA a közeljövőben

2017. március 17. - PFreddy

Nyilvánosságra hoztak az USA 2018-as előzetes költségvetési tervezetét, amely tartalmazza az amerikai űrkutatási hivatal, azaz a NASA büdzséjét is. Ez alapján a NASA jövőre 19,1 milliárd dollárból gazdálkodhat, amely ugyan csak 0,8%-os visszaesés 2017-hez képest, viszont a pénz jelentős része a későbbi Mars misszió előkészítésére megy el. “Hogy megmaradjon a NASA tudományos portfóliójának egyensúlya és rugalmassága”, két nagyobb és számos kisebb programot töröltek a jövőbeli tervek közül – nézzük, mikről kell lemondania a tudományos közéletnek.

nasa-europa-lander-concept.jpgIlyen sem lesz egyhamar: leszállóegység az Europán. (Forrás: NASA/JPL-CalTech)

A legnagyobb érvágás egy olyan missziót érint, amely mindenki fantáziáját megmozgatja: a Jupiter Europa holdjának közelebbi vizsgálata. Szerencsére az Europa Clipper szonda finanszírozása, amely a jeges holdat fogja orbitális pályáról vizsgálni, továbbra is biztosítva van, azonban törölték a tervek közül ''útitársát'', az élet nyomai után kutató leszállóegységet. Az Europáról tudni kell, hogy jeges, fagyott felszíne alatt szinte minden kétséget kizáróan nagy mennyiségű víz található; hogy pontosan mennyi, azt modellje válogatja, de bizonyosan több, mint amennyit a Földünk óceánjai tartalmaznak! Az égitest ugyanis belső hőtermeléssel bír, ezzel megolvasztja az alsó jégréteket akár 100 km-es vastagságban. Ahol pedig folyékony víz van, ott élet is lehet – de legalábbis érdemes körbenézni az ilyen helyeken.

 europa-1920.jpgAz Europa hold a látható fény tartományában. A hosszú barázdák a felszíni jégréteg töredezettségét mutatják. (Forrás: NASA/JPL-CalTech)

Az Europa Clipper űrszonda várhatóan a 2020-as évek első felében fog útnak indulni a Jupiter rendszere felé. Habár fő célpontja az Europa lesz, nem a hold, hanem annak bolygója körül fog pályára állni, így ugyanis kevesebb időt kell a Jupiter erős mágneses terében (és az azzal járó nagy energiájú részecskezáporban) töltenie. Az Europát 45 közeli elhaladás során fogja vizsgálni, 25-2500 km-es távolságból. A berendezései révén fel fogja térképezni a hold teljes felszínének ~90%-át ötven méteres felbontással, meg fogja tudni állapítani a felszínt borító jég vastagságát (ez hozzátevőlegesen 1-50 km-es lehet), valamint a feltörő jéggejzírekből is mintát fog venni - mindezt két milliárd dollárból. A leszállóegység (amely még a keresztelőjét sem érte meg) tömeg- és Raman-spektrométerével pedig közvetlenül tudta volna mérni a felszíni jég összetételét, a sugárzási viszonyokat és az esetleges (vagy egykori) élet közvetett nyomai után kutatott volna. Ez további egy milliárd dollárral növelte növelte volna misszió költségeit.

clipper_best_140912.jpgAz Europa Clipper a Jupiter körül fog keringeni, de rendszeresen az Europa mellett halad majd el, minden alkalommal más irányban és magasságban. (Forrás: NASA/JPL-CalTech)

A másik nagy hiányzó a NASA jövőbeli missziói közül az Asteroid Redirect Mission, amelynek keretében egy földsúroló aszteroidáról (a legtöbbször a 400 méter átmérőjű 2008 EV5 jelű objektumot hozták fel példának) ''kapna fel'' a szonda egy néhány (kb. 2-10) méter átmérőjű sziklát. A továbbiakban a szonda a zsákmányát Hold körüli pályára állítaná, ahol később emberes missziók tehetnének látogatást. Ezzel lehetővé válna egy aszteroida anyagából való közvetlen mintavétel, ami nem csak tudományos szempontból, de pl. a későbbi űrbányászati tervek miatt is fontos fegyvertény lenne, ráadásul értékes tapasztalatokra tehetnénk szert az aszteroidák eltérítését illetően (ami lássuk be, egyszer még jól jöhet). Mindezeken felül űrhajósokkal lehetne tesztelni egy aszteroida megközelítését és a rajta való landolást is. Habár ez utóbbi egyszerűnek tűnhet, közel sem triviális feladat, tekintve, hogy a súlytalanság állapotában a legkisebb lökéstől is visszapattanna emberünk (vagy szondánk, lásd a Philae esete az üstökösmaggal) a felszínről. Az eredetileg 2021-re tervezett küldetés lemondásával 1,4 milliárd dollárt spórolt a költségvetés.

maxresdefault.jpgElképzelt misszió a befogott aszteroidán. (Forrás: NASA/JPL-CalTech)

Ezen két misszió mellett további négy mérőeszköz költségeit húztak ki a listáról. A Deep Space Climate Observatory (DSCOVR) legalább a fellövésig eljutott 2015 februárjában, azóta pedig a Nap-Föld rendszer L1 Lagrange-pontja körül kering. Fő feladata a napkitörések, illetve az ebből származó nagy energiájú töltött részecskék földi légkörrel való kölcsönhatásának megfigyelése. Szintén bolygónk légkörét monitorozta volna a Plankton, Aerosol, Cloud, ocean Ecosystem (PACE) szonda Föld körüli pályáról, valamint segítségével – ahogy a neve is mutatja – az óceánok nagyléptékű fizikai és ökológiai változásai is nyomon követhető lenne. Az Orbiting Carbon Observatory-3 (OCO-3) és a Climate Absolute Radiance and Refractivity Observatory (CLARREO) műszereket a Nemzetközi Űrállomásra tervezték, ahonnan a globális felmelegedéssel kapcsolatos kritikus jellemzőket (légköri szén-dioxid tartalom, valamint az atmoszféra hőmérséklete, besugárzása, reflexiója stb.) lehetett volna mérni a jobb klimatikus modellek reményében (de valószínűleg úgy voltak vele, hogy amiben nem hiszünk, azt ne is kutassuk…).

43_24_g-co2-l.jpgA NASA nem csak az űrrel foglalkozik, bolygónkat is figyeli. Többek között a légkör szén-dioxid tartalmát, amely az utóbbi hatvan év mérési adatai alapján rohamosan emelkedik. (Forrás: NASA/JPL-CalTech)

Már a bejegyzés egészében fellelhető feltételes módok számából is látható, hogy komoly lemondásokra kényszerült a NASA. Az egész azonban felfogható egy erős kompromisszumként is annak érdekében, hogy az űrügynökség Mars missziója belátható időn belül embert tudjon küldeni a vörös bolygóra. Azt is fontos megjegyezni, hogy mindez csak egy költségvetési tervezet, így a későbbi kongresszusi vitákat követően még szert tehet a NASA némi plussz forrásra. Erre azonban senki ne fogadjon nagy tételben.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr9112345667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tryclops 2017.03.18. 20:58:03

Az Europa leszálló egységet pont a tudósok vették le a napirendről, mert ha a clipper és a lander egyszerre megy, akkor egyrészt elég kockázatos, hogy a hosszú keringés alatt a Jupiter sugárzásától tönkremegy, másrészt könnyebben építesz sikeres szondát, ha pontosan tudod hova kell leszállni. Most erről van szó, a clipper segít megtalálni az ideális pozíciót, és akkor mehet a leszállás. Így legalább van idő normális mintavevő fúrót tervezni. Az a jég "elég" kemény darab.
Attól nem félek, hogy a második misszióra nem lesz pénz, John Culberson nagyon nyomja a témát, és még az is esélyes hogy ő örökli Richard Shelby helyét a szenátusi bizottságban, ami elég pozitív fejlemény lenne. Persze csak majd...

Az Asteroid Redirect Mission meg az OSIRIS-REx miatt most könnyű áldozat volt. Egyébként is az űrbányászat inkább commercial space mission mint base research. Magyarán ebben a formában inkább a magánszférára tartozik, mint a közférára. Bár ezen vitatkozhatunk. :)

Torz 2017.03.18. 21:19:30

@tryclops: Igen, talán bölcsebb feltérképezni a körülményeket az Európán, hogy később nagy biztonsággal lehessen ideális esetben fúró szondát küldeni. Nagyon szeretném megélni ezt, remélem sor kerül rá a következő 30 évben. (Sokkal Jobban, mint az emberes Mars utazást)

PFreddy 2017.03.18. 22:10:13

@tryclops: Már az eredeti tervek szerint is az együttes utazást követően a Clipper feltérképezte volna a felszínt 1,5-2 év alatt és csak utána vált volna le a lander. Hogy ennyi idő alatt mekkora a meghibásodás esélye - az már becslés kérdése. Nem véletlenül álltak át a Jupiter körüli pálya tervére, az jelentősen csökkenti a meghibásodás esélyét.

Biztos vagyok benne, hogy 15-20 éven belül az Europa lander is meg fog valósulni, egyszerűen túl jelentős ahhoz, hogy végleg elfelejtsék.

pamut 2017.03.18. 22:35:15

@PFreddy: Dehogy valósul, az emberes marsutazás az isten pénzét is elszívja majd, ahogy már most is elszívja.

@Torz: félek nem éljük meg. viszont joe majd teli szájjal vigyorog a marsról (jó esetben már röpke 40 év múlva), nem mintha nem lenne onnan már ma is húszmillió képünk.

EU zászlót mindenhova! 2017.03.18. 23:30:51

@pamut: Nyilvánvaló, hogy Zorbány erre is ráteszi a lopós, ragadós mancsát A Fidessmaffiózók már készítik a terveket, hogy hogyan lehetne szétlopni a Nasa űrprogramját. Mészáros , és Habony kaján vigyorra l dörzsöli a tenyerét a zsíros zsákmányra gondolva.
Zorbány végső terve persze egy gigantukus méretű stadion a világűrben, de persze azt is ellopja majd, így nem bizots , hogy megvalósul.

PFreddy 2017.03.18. 23:50:01

@Tinman: Remek idézet; számos portál ezzel nyitotta a beszámolóját, mondván az idegenek szóltak Trumpnak, és ő hallgatott rájuk.

EU zászlót mindenhova! 2017.03.19. 00:12:01

@PFreddy: Ez csak szándékos félremagyarázás. Ne dőlj be a fideszes trükknek ! Valójában Zorbány vetett szemet a amerikai űrprogramban lévő hatalmas pénzekre. Ezenek még az űrkutatás sem szent..

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.19. 03:00:16

@EU zászlót mindenhova!:

Egy jó részét már szét is lopták, hiszen épp ezért, azaz az ellopott pénz miatti forráshiány miatt kellett törölni az említett programokat.

Ami az űrben létesítendő stadiont illeti, reménykedj, hogy megvalósul. Akkor az összes tehetségtelen focistát (vagyis szinte mindegyiket) és tehetségtelen, tolvaj sportvezetőt ki lehetne lőni az űrbéli stadionba, persze oxigénpalackok nélkül, hadd szokják.

Túlélő ... 2017.03.19. 09:04:35

A Mars utazást húzzák-halasszák, mint a rétest. Meglepő, hogy a 6 Holdra szállás után (az utolsó 1972 december 11-én volt) eltelt 45 év és semmi új nem történt. Nem volt újabb Hold-túra és nem kísérelték meg más égitestre sem a le szállást pedig 15 éve már minden adott a Marson való landoláshoz

PFreddy 2017.03.19. 11:03:04

@Túlélő ...: Leszámítva a rakétát, az űrhajót, a sugárzásvédelmet és a visszaindulás technikáját. Az Európai Űrügynökségnek pl. tavaly októberben már a második leszállóegysége állt bele a marsi homokba, ami jól mutatja, hogy mennyire nem rutinszerű egy ilyen küldetés.

A holdraszállás más tészta, ott a NASA tudatosan fordult el a költséges misszióktól, és állt rá majd negyven évig a rövid hatótávolságú űrsiklók fejlesztésére és építésére. Az ok leegyszerűsítve az volt, hogy a Holdon nincs semmi érdekes. Se bányászható anyagok, se egykori folyók nyomai, attól pedig nagyon messze voltak, hogy egy bázist alakítsanak ki a Holdon. A meghódítását is a politika indukálta az űrverseny éveiben, de miután sikerült, el is dobták mint egy megunt játékszert.

Túlélő ... 2017.03.19. 20:31:39

@PFreddy: ... ugye azért azzal tisztában vagy, hogy ember még SOHA nem kárt a Marson? ... Csak úgy tűnt ez nem tiszta neked teljesen.

PFreddy 2017.03.19. 21:15:17

@Túlélő ...: Csak óvatosan, valamit félreérthettél. Leszállóegységról beszéltem, nem emberes küldetésről. Az ESA lander-je, a Schiaparelli zuhant le ősszel, tehát még ez sem megy rutinszerűen. És nem szabad összemosni a szondák leszállásához és az emberes küldetésekhez szükséges technológiát, óriási különbség van a kettő között. Erre vonatkozott a felsorolásom. Hogy csak egy példát hozzak: nagyobb űrhajó, nagyobb tömeg, nagyobb indítórakétára van szükség.