Csillagvizsgáló

A galaxis legrejtélyesebb csillaga

2017. július 10. - PFreddy

A záporozó csillagászati felfedezések közül viszonylag kevés ugorja meg az egyszeri olvasó ingerküszöbét. Ilyen népszerűségnek örvend többek között az exobolygók kutatása, az űrutazás jövője vagy mondjuk a fekete lyukak világa – azonban a fényességüket változtató csillagok semmiképp nem tartoztak a felkapott témák közé. Két évvel ezelőtt azonban amatőr csillagászok egy egészen elképesztő változócsillagra bukkantak a Kepler űrtávcső felvételein, amelynek híre azóta többször is bejárta a világsajtót. Az extrém fényességváltozás magyarázata ugyanis extrém elméleteket igényel, az erre fogékonyak pedig nem voltak restek bedobni az ’idegen civilizáció’-kártyát.

800px-artist_s_impression_of_a_baby_star_still_surrounded_by_a_protoplanetary_disc.jpg

A bejegyzés főszereplője a KIC 8462852 katalógusjelű csillag, amelyet további 150.000 társához hasonlóan a Kepler űrtávcső több éven keresztül mérte a fényességét. Ilyen irdatlan adatmennyiséget nem triviális kiértékelni, teljes egészében nem is próbálkoztak vele, így lehetséges, hogy a nyilvánossá váló adattengerben a kisebb kutatócsoportok is sikerrel tudnak halászni. A tőlünk mintegy 1280 fényévre lévő KIC 8462852 fénygörbéjét az amatőr csillagászokból álló Planet Hunters csoport vette górcső alá abban a reményben, hogy tranzitos exobolygó által okozott, minimális fényességcsökkenésre bukkanhatnak benne. A Tabetha Boyajian által vezetett csapat azonban nem periodikus ’’fényességgödröket’’ találtak, hanem két extrém ’’fényességzuhanást’’. Hogy ez mennyire egyedi, azt jól mutatja, hogy egy ilyen objektum külön nevet is érdemel: a médiában és a szaklapokban a Tabby’s star (Tabby csillaga, a projekt irányítója után) vagy WTF-csillag (Where The Flux? – Hol a Fluxus? (esetleg What The F*ck?! – Mi a franc?!)) elnevezés terjedt el.

kic_8462852_in_ir_and_uv.pngEz még nem az elhalványodás... a csillag infravörösben és közeli ultraibolyában. (Forrás: 2MASS/GALEX)

Először 2011. március 5-én halványodott el a csillag az átlagos fluxusának (kibocsájtott fényenergia) 85%-ára, majd néhány napon belül visszaállt minden a normális kerékvágásba. Ezt követte egy 728 napos ’’semmittevés’’, majd 2013. február 28-án egy még nagyobb, 22%-os fényességcsökkenés történt (egy közel keringő Jupiter típusú bolygó legfeljebb pár százalékos fényességcsökkenést kelthet). Önmagában a fényességváltozás ténye és mértéke még nem is lenne meglepő. Ha szigorúan vesszük, az összes csillag változtatja a fényességét, ha csak minimális mértékben is, hiszen még a Napunkon is rendszeresek kisebb területű felfénylések (flerek) vagy a sötétebb területek (napfoltok). A szignifikáns fényességváltozást mutató változócsillagok azonban többségében periodikusak (ilyet idéz elő például a csillag pulzációja vagy a felszínén lévő masszív folt) és felfényesedést is mutatnak (esetleg csak azt, mint pl. az eruptív csillagok). Ezek az ideiglenes fényességváltozások akár az adott csillag átlagos fluxusának sokszorosát is elérhetik, tehát jócskán meghaladják a WTF-csillag fénygörbéjén talált jeleket. Viszont, esetünkben nem szolgálhatnak magyarázatulA KIC 8462852 fényességváltozásai ráadásul egyértelműen fedési jelleget mutatnak (csak elhalványodás történik és az is szimmetrikusan), vagyis valami kering a WTF-csillag körül. Viszont a jelek vagy nem szabályosan ismétlődnek vagy a periódusidejük igencsak hosszú. A kitakarás mértékéből, illetve a keringési idő alsó határából számolt bolygó- és társcsillag-méretek igen csak irreális eredményt adtak, így alternatív magyarázatot kellett találni. Helyesebben magyarázatokat, ugyanis a két elhalványodás szignifikánsan eltér egymástól. És ha mindez még nem lenne elég: kielemezve a KIC 8462852 égboltterületéről készült archív fotolemezeket kiderült, hogy a csillag fényessége szépen lassan emelkedett – száz év alatt csak nem 20%-ot!

70xiuz1lwbdped55s.pngA Kepler űrtávcső közel négy évnyi adatsora a KIC 8462852 fényességének változásáról. A középen és a jobb szélen lévő levágások 78, illetve 85%-ig érnek. (Forrás: Boyajian et al. 2016)

Az extrém objektum extrém megfejtéseket igényel. A legegyszerűbb ezek közül (Tabetha Boyajian szerint is) a csillag körül keringő üstökösfelhők (!). Itt több tízezer kisebb, mindössze pár kilométeres jeges objektumot kell elképzelni, amelyeknek hosszan elnyúló, közös csóvája valóban jelentős részt takarhat ki csillagukból. Azonban ilyen üstökös-felhőket nem ismerünk más csillagok körül, ráadásul a Naprendszer-beli viselkedésük alapján úgy tűnik, kifejezetten idegen tőlük a bandázódás.

wtfstarrotator.jpgMűvészi elképzelés a csillag körül keringő törmelékkorongról.

Egy másik, a közelmúltban publikált modell már jóval összetettebb: ez egy nagyméretű gyűrűrendszerrel rendelkező óriásbolygót feltételez a KIC 8462852 körül, amelynek pályáján előtte és utána is egy-egy kisbolygó-csapat utazik. Bármennyire is összetákolt ötletnek tűnik, a modell szereplői nem légbőlkapottak. Találtak már a Szaturnuszénál jóval nagyobb gyűrűrendszerrel rendelkező exobolygót; a planéta pályáján található aszteroidák pedig pont olyanok lennének, mint a Jupiter Trójai-kisbolygói. Sajnos ez az modell sem hibátlan: a szerzők egy egészséges ötszörös Jupiter-átmérővel számoltak az exobolygó méretét illetően – ez pedig több, mint kétszerese a gázóriások elméleti mérethatárának.

nevtelen_1.jpgMegfigyelés, elmélet és előrejelzés egy ábrán. (Forrás: Ballesteros et al. 2017)

Végezetül említsük meg (a korrektség kedvéért, hiszen mégiscsak ezért lett világhírő a KIC 8462852…) az alternatív magyarázatot: egy idegen civilizáció csillag köré épített megastruktúráját. Freeman Dyson 1959-ben vetette fel, hogy egy fejlett civilizáció, miután a bolygója energiakészletét felhasználta, praktikusan a csillaga hőenergiáját kell igénybe vennie. Ennek teljes kiaknázásához egy, a csillag köré épített gömb alakú eszközre van szükség, amely teljesen (vagy részben, ha szeretnénk a bolygó számára is fényt hagyni) felfogja az onnan érkező sugárzást. Egy ilyen Dyson-gömb nagy mértékben módosítaná a csillag spektrumát, mivel a kibocsájtott energiaeloszlás az optikai tartományból az infravörösbe tolódna, így ideális eszközt biztosítana az ilyen fejlett civilizációk felkutatására.

0gpsokyas1.jpegMűvészi elképzelés egy csillag körüli Dyson-gömbről. Valószínűleg nem erről van szó a KIC 8462852 esetében.

Mivel egy részleges Dyson-gömbnek nincs konkrét alakja, bármilyen fedési fénygörbe magyarázható a feltételezésével (csak kellően élénk fantázia szükségeltetik). Érthető, hogy miért lett olyan népszerű ez az elmélet a médiában és a sci-fi rajongók körében, akad azonban egy bökkenő. A KIC 8462852 színképe semmiféle változást nem mutat, még a kritikus elhalványodások idején sem. Kár érte…

09f35d_e94a5f5f4b7f4a55bd7bab5fe7ccb8f0-mv2.pngA legutóbbi fedések néhány nappal ezelőttről. (Forrás: http://www.wherestheflux.com/blog)

A megfigyelés és az ötletelés tehát folytatódik – főleg előbbi, mert a nagymértékű halványodás ismétlődési frekvenciája nélkül tapodtat sem lehet előrelépni a modellezés terén. A 2011-es és 2013-as detektálás után logikusan várható lett volna egy 2015-ös is, ekkor azonban a Kepler űrtávcső már nem figyelte ezt az égboltterületet, a felfedezés pedig csak később született meg. Immár azonban közösségi finanszírozású megfigyelési program monitorozza folyamatosan a  KIC 8462852 fényességét, hogy véletlenül se maradjunk le semmiről. A várakozásoknak megfelelően idén májusban izgalmas felhívás futott végig megfigyelő csillagász berkekben, a WTF-csillag újabb nagy eseményéről… amiről aztán kiderült, hogy ''csak'' egy 2%-os elhalványodást produkált az objektum. A zavart fokozandó, azóta folyamatosak a kisebb fluktuációk. Ilyen eredmények után pedig még sokáig napirenden maradhat a galaxis legkülönösebb csillagának rejtélye.

dyson-sphere-artist-2.jpgPedig érdekes lenne...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr6012655539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Meridian74 2017.07.11. 17:59:54

Azt még senki nem vette számításba, hogy nem a csillag halványodott el, hanem a távcső és a csillag közt félúton került valami nagyobb objektum a csillag elé és takarta el jóval nagyobb mértékben mint az bármely a csillag saját bolygói tehették volna? Egy bolygónak nem muszály egy csillag körül keringenie, akár mehet szabad pályán csillag nélkül is, és az nem lesz felfedezhető a távcsövek számára...

PFreddy 2017.07.11. 18:10:19

@Meridian74: Logikus ötlet, fel is merült ter,észetesen. Molnár László ugyanebben a témában írt cikkében (sciencemeetup.444.hu/2017/05/27/ujra-halvanyodott-egyet-a-wtf-csillag) ki is tért arra az 1(!) publikációra, amely a Naprendszer szélén lévő objektum okozta fedést feltételez. Az egész viszont annyira esetleges, hogy még a Dyson-gömb is több médiafigyelmet érdemel.

A legfőbb probléma ezzel az elmélettel, hogy miért okozna ismétlődő fedést? Még nem biztos, hogy a jel periodikus, de hogy legalább kétszer volt már jelentős tranzit, az igen.

Makacs Folt 2017.07.11. 18:26:04

Kísérő barna törpére tippelnék elsőre. Az lehet a Jupiter ötszöröse.

Lucifer Morningstar 2017.07.11. 19:04:55

Azért az 50-100 évvel ezelőtti fototechnika és az akkori filmek élettartama alapján elég merész kijelenteni a 20 %-os emelkedést.
Ha Johni a sötétkamrában éppen tüsszentett és elcseszte az előhívási időt akkor mi van?

$pi$ 2017.07.11. 19:15:12

@Lucifer Morningstar: Nyilván a mellette lévő csillagokhoz hasonlítják a fényességet. Úgy elég pontos lehet.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2017.07.11. 19:23:57

A szíriuszi gyíkemberek a Nibururól egyértelmű. Kérdezzétek wmikit

na4 2017.07.11. 20:01:37

Látom a csillagászok jól elvannak az adófizetők milliárdjaiból.

Ráadásul még a galaxisban levő csillagok számát sem ismerik pontosan, akkor miből lehet tudni, hogy éppen ez a legfénysebb (a cím szerint)?

PFreddy 2017.07.11. 20:10:54

@na4: Legrejtélyesebb*.
Az adófizetők millióiból* alaposan megtanultuk a helyes fogalmazást.

impala 2017.07.11. 20:41:08

wmiki legenda lett :)

VoluntartistA 2017.07.11. 21:01:11

@na4: "még a galaxisban levő csillagok számát sem ismerik pontosan"
Ez olyasmi elvárás, mint a bármely nyelv szavainak az összeszámlálása, az emberi test sejtjeinek száma, a népdalok száma, stb.
Mellesleg ha irigykedsz, legyél csillagász, majd mi fizetünk neked, ha nem hülyeségeket fogsz írni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.07.11. 21:27:20

@na4: Te tudod az agysejtjeid számát? (agy??? ugyan!) Akkor ne okoskodj!

dr. mesterséges színezék 2017.07.11. 21:31:44

@na4: 186 258 401 217

Nem, bocs, egy perccel ezelőtt volt annyi. Most 186 258 401 218.
Tedd radarra a topicot, úgy a fejleményekről rendszeresen tájékoztathatlak.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2017.07.11. 21:31:56

@na4: neked is jutott internet az adófizetők százmilliardjaiból :)

dr. mesterséges színezék 2017.07.11. 21:33:56

@VoluntartistA: Fizikusok, nem? Azok meg matekkal dolgoznak. Há tuggyanak má számolni, na!

steery 2017.07.11. 21:34:30

Nem Dyson gömb kering a csillag körül, hanem valamilyen más, mesterséges megastruktúra, például egy bolygó vagy hold köré épített óriási korong, aminek felszínét napenergia begyűjtésére használják, majd leküldik valahogy az energiát a felszínre (űrliftekhez hasonló kábeleken vagy tükrözéssel, mikrohullámú sugárzással, akárhogy). Ha nem érkeznek rádiójelek a rendszerből, az három dolgot jelenthet: 1. Már rég túlhaladták a rádiókommunikációt és mást használnak. 2. Lehanyatlottak és csak romok keringenek az űrben. 3. Elköltöztek más rendszerbe a csillaguk fényingadozásai miatt, ami veszélyezteti a bolygójukat.

dr. mesterséges színezék 2017.07.11. 21:38:34

Egyébként:

Első kocka: Garfield tévét néz; a tévé szövegbuborékja: {A következő műsorunkban bemutatjuk önöknek a tudóst, aki pontosan tudja, hány csillag van a Világegyetemben.}
Második kocka: Garfield néz; a tévé szövegbuborékja: {Aszondja... egy... kettőőőő... három... négy...}
Harmadik kocka: Garfield lejjebb ereszkedett szemhéjakkal néz; szövegbuborékja: {Remélem, ez nem kétrészes film.}

Fabius Q 2017.07.11. 21:44:26

Érdekes poszt. A csillagászat tele van feltételezésekkel de különlegességekkel is.

dr. mesterséges színezék 2017.07.11. 21:46:17

@Makacs Folt: Meg az se biztos, hogy minden rendszer minden gázóriása tisztában van azzal, hogy mi, az általunk ismert és feltételezett paraméterekből mekkora méretmaximumot szabtunk meg nekik.
Nem beszélve arról, hogy mi eléggé el vagyunk kényeztetve a bolygók ekliptika síkjához igazodásával (bár még itt is vannak rendpártiságtagadók). A sokadik szomszéd szennyese tartogathat szokatlan randaságokat "mi honnan, milyen pályán, mikor jön és megy" téren.

Indriq 2017.07.11. 22:02:07

Esetleg lehet egy kisebb csillag, ami körül nagyobb bolygó kering, de nem a közös síkban, hanem arra nagy szöget bezárva, így van amikor benne van a takarásban, van amikor nincs.

Punxsutawney Mormota 2017.07.11. 22:20:55

Halálcsillag?
Ez már szerepelt? Darth Vader Jr ewokokkal építetti meg, a csillagból feltölti a fegyverzetet oszt lesz nemulass a Galaxisban!

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2017.07.11. 22:30:27

Nagyon nem tudjuk, hogy mi lehet az... Lehet természetes, és lehet mesterséges eredetű. Ha tippelni kéne, én a természetesre szavaznék.

A Dyson-gömb elképzelést mindig hülyeségnek, irreálisnak gondoltam. Ugye, egy Dyson-gömböt azét kellene csinálni, hogy az hasznosítsa a csillag amúgy az űrbe kisugárzódó, vagyis elvesző energiáját. De ezzel több gond is van. Az egyik az, hogy egy Dyson-gömb felépítéséhez rengeteg energia kell. Rengeteg sok, és még annál is sokkal több. De olyan sok, hogy azoknak, akik éppen azért kezdenének Dyson-gömböt építeni, mert több energia kellene neki, azoknak nincs is annyi energiájuk.
A másik gond: a Dyson-gömb anyagból áll ugye, nem pedig szellőből. Mégpedig sok, sőt annál több, rengetegxrengeteg anyagból. Mivel a Dyson gömb nagy, sőt nagyon-nagyon nagy, sőt még annál is nagyobb, nem lesz elég hozzá néhány óriásbolygó anyaga, de nem ám.
Továbbá: amire egy technikai civilizáció annyira fejlett lesz, hogy meg tud csinálni egy Dyson gömböt (sok-sok anyag, energia, és tudás), addigra arra nem lesz szüksége. Azért nem, mert az energiát máshogy fogja előállítani, annál sokkal könnyebben. Pl. fúziós erőművekkel, meg hát nyilván olyan erőművekkel, amikről mi még nem tudunk, hogy lehetségesek.
Aztán: a feltételezett (de persze irreális) Dyson gömb nagymértékben beburkolja a saját csillagát. Ha egy csillagot beburkolunk, akkor az olyan lesz, mintha egy folyamatosan fűtött kazánt kis távolságban tőle, körülvennénk egy újabb burkolattal. Az új burkolaton kívül fog fűteni, de veszettül. Ezen persze az segít némileg, ha a Dyson-gömb nem az, ami, vagyis nem burkolja be a csillagát - nyilván olyan arányban lesz nagyobb a hőveszteség, minél kisebb a Dyson-gömb. De egy elég nagy Dyson-gömb az nagy kályhát fog csinálni. Abban pedig túl meleg lesz. szóval nem jó megoldás.

Dyson-gömb elképzelés nem is annyira egy reális, megvalósítgató technikai elképzelés, hanem inkább arról szól, hogy a technikai civilizációknak különféle fázisaik vannak. A Kardasev-féle beosztás szerint 1-3 típusú civilizációk, ahol is az egyes ellenőrzi, és hasznosítja a bolygója, és a bolygóján elérhető összes energiát, a kettes ugyanezt a csillagrendszerével teszi, a hármas pedig a galaxisával. Ebben az elképzelésben a Dyson-gömb a kettes típusú civilizáció. Nyilván, lesznek, sőt vannak is ilyenek, csak én azt nem hiszem hogy ezt az energiaszintet Dyson-gömbbel aknázzák ki.

shakespeare 2017.07.11. 22:42:29

@na4, próbáld összekapni magad szellemileg, mert ez így gáz, nem érted, nem látod, írni olvasni rendesen nem tudsz, értelmezni sem, pl le van írva, hogy közösségi finanszírozásból figyelik, hobbiból dolgoznak a témán, eleve így fedezték fel.... stb stb

dr. mesterséges színezék 2017.07.11. 22:58:12

@Punxsutawney Mormota: Hááát... mai hír, hogy a vizes só nem minden épülő infrastruktúrája kapott publicitást. Egy jó ív- és lánghegesztő pedig bárhol megállja a helyét.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.11. 23:00:59

@dr. mesterséges színezék:

"Meg az se biztos, hogy minden rendszer minden gázóriása tisztában van azzal, hogy mi, az általunk ismert és feltételezett paraméterekből mekkora méretmaximumot szabtunk meg nekik. "

A méretmaximumot nem mi szabjuk meg, hanem a fizika. Ha jól tudom, a Jupiter nagyjából akkor méretű, amekkora egy gázóriás egyáltalán lehet. Nagyobb tömeg esetén nem a mérete nőne, hanem a sűrűsége.

dr. mesterséges színezék 2017.07.11. 23:02:21

@ipartelep: Amúgy jó kis univerzum ez, csak az a baj vele, hogy ahol nem túl kevés benne az ingyen energia, ott pont túl sok.

dr. mesterséges színezék 2017.07.11. 23:04:33

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem a megszabás lehet problémás, hanem a számítás. Pontosabban a bemenő paraméterek.
A maga modern formájában elég friss tudomány, az elmúlt szűk 100 éve a meglepik sorozata.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.11. 23:10:30

@dr. mesterséges színezék:

Na igen, eddig nem sok mintán sikerült ellenőrizni. :)

Punxsutawney Mormota 2017.07.11. 23:30:56

@dr. mesterséges színezék: És egy tehetséges mondhatni univerzális gázszerelőre is szükség van.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.11. 23:52:24

@Punxsutawney Mormota:

A legújabb hírek szerint a Jupiteren gázszivrgás tapasztalható. Lőjük ki Mészáros Lőrincet a Jupiterre.

Punxsutawney Mormota 2017.07.11. 23:55:49

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ha csak ezen múlna, akkor ácsolnám a kilövőállást, és vihetne magával néhányszáz politikust az elmúlt 25 évből.
De attól tartok, hogy valamelyik röptében lopná el a Szaturnusz gyűrűit...

dr. mesterséges színezék 2017.07.12. 00:02:08

@Punxsutawney Mormota: Legalábbis a Jupiter már a jegybankelnök rokonságáé. A Nagy Vörös Folt elárulta a hovatartozását.

dr. mesterséges színezék 2017.07.12. 00:06:36

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Jupiter... gáz... Mészáros??? Amíg ez az Európa házhoz hozza nekik a lét, addig nem mennek a másik közelébe.
Legfeljebb bevonják a Nemzeti Föld- és Jégalapba.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.12. 00:42:52

@Punxsutawney Mormota:

"De attól tartok, hogy valamelyik röptében lopná el a Szaturnusz gyűrűit..."

Nem tudná, mert a Szaturnusz kijjebb van, nem esne útba. :D

Ad Dio 2017.07.12. 07:49:00

@Meridian74:

Egyszeri intenzitás csökkenésre magyarázat lehet. De periodikusra?

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.07.12. 08:06:39

@ipartelep: "Mivel a Dyson gömb nagy, sőt nagyon-nagyon nagy, sőt még annál is nagyobb, nem lesz elég hozzá néhány óriásbolygó anyaga, de nem ám."
Arról nem is szólva hogy egy ilyen gömbhöz rengeteg fém kell, ami nincs. Főképp nem a jellemzően gázból álló óriásbolygókban.

bögöbö 2017.07.12. 08:13:00

Na4 kolléga "felvetésére": tavaly kína felépítette a világ eddigi legnagyobb rádiótávcsövét. (Ld. Google) A projekt, tokkal-vonóval, átszámolva kb. 70 milliárd forintba került. Ez épp egyhetede annak a nemközpénznek, amit Matolcsyék az MNB-ből kitalicsdáztak...

bögöbö 2017.07.12. 08:16:13

@bögöbö: Ha engedjük elszállni a fantáziánkat, a fémet hozhatták máshonnan is. Nem feltétlenül kell a saját csillagukat kiaknázni. Persze egy téridő-ugrás azért kellhet a projekthez. :)

bögöbö 2017.07.12. 08:17:04

Bocs, ezt Kurt úrfihoz intéztem volna... :)

bögöbö 2017.07.12. 08:18:52

(Továbbá egyÖTÖDÉT akartam fenn írni - reggel van-, kár, hogy itt nem lehet utólag szerkeszteni.)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.12. 08:20:19

"Itt több tízezer kisebb, mindössze pár kilométeres jeges objektumot kell elképzelni, amelyeknek hosszan elnyúló, közös csóvája valóban jelentős részt takarhat ki csillagukból."

Egy ilyen csóva csak kiszűrne egyet s mást a csillag spektrumából, viszont a poszt erről nem szól. Más kérdés, hogy a csóvaképződéshez közel kellene haladniuk a csillaghoz, de hát miért ne?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.12. 08:27:50

@bögöbö:

Ha már fantázia, akkor akár a csillagjuk hidrogénjéből is előállíthatnak titánt fúzióval.

Der Piefke 2017.07.12. 08:36:01

Mi lenne? Hát a Soros-légiók, akikről Kövér vizionált minap: ott gyülekeznek, aztán hiperűrsebességgel lecsapnak majd ősszel!

erkölcsi hulla 2017.07.12. 08:38:51

@ipartelep: Logikus amit mondasz, de pl. a Dyson gömb is lehet például csak pár mikron vastagságú szuperintelligens önjavító nanoanyagból, ami azért nem akkora mennyiség.
Nagyon sok scifit olvastam régebben, és azt vettem észre, hogy minél újabbak, annál hajmeresztőbbek.
Valószínűleg mire eléri valamely civilizáció azt a fejlettséget, már nem kellesz neki ilyesmi.

dr. mesterséges színezék 2017.07.12. 08:39:33

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Vagy megkérik Széles Gábort, hogy a szomszédos csillagból csináljon már nekik szupernóvát, de úgy, hogy a lökéshullám feléjük fókuszált, hogy aztán csak potyogjon a titán az égből, mint a manna a sivatagban, vagy még inkább, mint a stroncium kemtréjlezéskor.

erkölcsi hulla 2017.07.12. 08:41:51

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: " egy ilyen gömbhöz rengeteg fém kell" ha már a scifinél járunk, ha például már képesek lennének az anyag atom-szintű manipulálására, akkor nem a fém a lényeg, hanem az anyag. Persze ez már 100% scifi

dr. mesterséges színezék 2017.07.12. 08:42:32

@Der Piefke: Azokat lenyomják a szíriusziak. Mert az Őshaza nem hagyja magára gyermekeit. A 15 kvintillió MAGYAR mindegyike számít.

dr. mesterséges színezék 2017.07.12. 08:49:50

@erkölcsi hulla: Inkább csak fi. A sci azon az elszomorító részen kesereg, hogy a szubatomi manipulációhoz pont az az energia kell (csak több), mint amiért a szubatomi manipulációval létrehozott anyagból épített befogóketreccel mennének.
Intersztelláris 22-es csapdája.

$pi$ 2017.07.12. 08:53:36

Nem tudom miért erőltetitek a dyson gömböt, a dyson swarm sokkal reálisabb dolog.

erkölcsi hulla 2017.07.12. 08:53:53

@dr. mesterséges színezék: Az nem volt kikötve, hogy pl. egy kiló vízből 1 kg fém jöjjön ki...mondjuk jöjjön ki belőle 10g fém a többi meg a befektetett energia. Már ha erre gondoltál. Bár semmi értelme ilyen szarokon vitatkozni, politizáljunk inkább

dr. mesterséges színezék 2017.07.12. 09:25:58

@erkölcsi hulla: Én nem látok nagy különbséget az "E.T. ott kovácsolja a csillagmikrosütőt, találjuk ki, hogy mekkora kalapáccsal!" és a magyar/európai/világpolitika megalapozottsága között.

haXXor 2017.07.12. 09:38:47

És mondjuk egy nagy méretű, megsemisült égitest nem lehet? Már ha az üstökös elmélet előkerült.

erkölcsi hulla 2017.07.12. 10:00:58

@dr. mesterséges színezék: Dehogynem, az egyik próbálja keresni a logikát.

PFreddy 2017.07.12. 10:10:58

@haXXor: egy, a csillag gravitációja által szétcincált bolygó(maradvány) jól magyarázná a szabálytalan fedéseket, ahogy bespirálozódik (tehát egyre közelebb kering, így igen nagy darabkát takarna ki a csillagból) a csillagba. Viszont ez a közeli "keringés" rövid periódusidőt jelentene, semmiképp sem közel két éveset.

Az üstökösfelhők azért is jöhettek szóba, mert ezek az objektumok a Naprendszerben is nagyon elnyújtott elipszis alakú pályán keringenek, amely egyszerre biztosítaná a hosszú keringési időt és a csillaghoz való közeli elhaladást (és így a nagy kitakarást) is.

haXXor 2017.07.12. 10:36:43

@PFreddy: És az nem lehet, hogy ez a szétcincált állapot még nem is annyira szétcincált és ezen folyamat elején tart? Két éves periódus cca Mars távolság. Vagy esetleg a naprendszer keletkezésekor visszamaradt anyagmaradvány? Mármint arra gondolok, hogy törvényszerű, hogy a bolygókeletkezés idejében mindenképp keletkezzen bolygó? Nem lehet, hogy egy égitest maradvány kering ami végül nem állt össze egy égitestté? Nem tudom, hogy van-e ilyen, ugye nem szakterületem ez csak elmélkedek.

Mondjuk az idegen test létét én azért óvatosan kezelném mert egy földihez hasonló szükségleteket feltételez, ráadásul biztosra veszem, hogy ha egy faj eljut az értelem azon szintjére, hogy be tud gubózni egy csillagot akkor biztosra veszem, hogy talál egyszerűbb megoldást is. (azért egy ekkora objektumnak mekkora anyag és energiaszükséglete lehet? )

PFreddy 2017.07.12. 11:29:28

@haXXor: Igen, találtak olyan csillagokat (nyilván főleg fiatal, néhány millió éveseket, amelyek körül jelentős törmelékkorong van (mint az aszteroidaövezet a Naprendszerben, csak rengeteg porral együtt). Erre lehet azt mondani, hogy maradvány kering ami végül nem állt össze bolygóvá.

A Mars (na ezt fejből nem tudom, de...) kb. néhány század százalékos fluxuscsökkenést okoz a Nap fénygörbéjén. Ezt egy idegen civilizáció az emberiség technológiájával nem is tudná detektálni. Tehát ez a fő probléma: a fedést okozó objektum mérete és a (feltételezett) periódusidő nem összeegyeztethető.

A Dyson-gömb a sztori színes része, nyilván tudományos szempontból nem komolyan vehető - de arra már minden kutatócsoportnál (főleg a NASA-nál) rájöttek, hogy kellenek ezek a scifi-be illő elemek, hogy "eladhatóvá" tegyék a kutatási eredményeiket. Meg lássuk be: szórakoztató ezen agyalni.

A kedvencem, amikor a fenti fénygörbe fedési részével a 'Vogon-flotta' volt odanyilazva egy ábrán. :)

dr. mesterséges színezék 2017.07.12. 12:08:12

@PFreddy: "Tehát ez a fő probléma: a fedést okozó objektum mérete és a (feltételezett) periódusidő nem összeegyeztethető."

Ha nem volna éppen egy ilyen az utcánk végiben, egy derékszögű pályaelhajlásra (meg böhömök retrográd forgására) is cöccögnénk, így meg természetesnek vesszük, hogy valami odacsapott, még ha nem is világos, hogy mi és mikor, és haladunk tovább, nincs itt semmi látnivaló.

PFreddy 2017.07.12. 12:32:34

@dr. mesterséges színezék: Ez így igaz. Nyilván abból indulunk ki, amit már ismerünk, aztán módosítunk az elképzeléseken. Ezért nem is szabad végletesen fogalmazni a tudományban, amíg valami több oldalról is alá van támasztva.

Punxsutawney Mormota 2017.07.12. 15:21:02

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Szerinted ez bárkit visszatartani bármitől? Főleg, ha EU támogatás is van rá?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.12. 17:45:58

@PFreddy:

"arra már minden kutatócsoportnál (főleg a NASA-nál) rájöttek, hogy kellenek ezek a scifi-be illő elemek, hogy "eladhatóvá" tegyék a kutatási eredményeiket."

Hölgyeim és uraim, Önök most éppen a csillagászat elkurvulásálnak lehetnek tanúi.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.12. 17:46:45

@Punxsutawney Mormota:

Ez talán nem, de az előbb itt bekerült a képbe a Vogon flotta is. :D

PFreddy 2017.07.12. 18:06:28

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Psszt... bakker! Nem akarok visszamenni horoszkópokat készíteni.

Fortress 2017.07.12. 18:41:38

A csillagászat iránti érdeklődés manapság reneszánszát éli. Valamiért fellángolt a téma körül minden. Bár az is tény, hogy maguk a nagyhatalmak is egyre komolyabban áldoznak az űrkutatásra sőt magánszemélyek is megjelentek szponzorokként. Nem beszélve a filmiparról. Nagyon sok a sci-fi. Ez a műfaj is feljövőben.

Lector Oris 2017.07.12. 18:46:40

@Fortress: A Marsi és a Life című filmekkel kezdődött de egyébként a Star Wars sorozat is ébren tartja a téma iránti érdeklődést.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.12. 19:24:59

@Fortress:

"Nagyon sok a sci-fi. Ez a műfaj is feljövőben."

Ami feljövőben van, az a sci-fi elemekkel díszített fantasy ill. a military SF. A Lem, Asimov, Arthur C. Clarke és jópár nálunk nem is ismert társa által fémjelzett hard SF-nek már rég bealkonyult. Sajnos. Helyette itt van az űropera vagy a még gagyibb franchise-ok, mint pl. a Star Wars-könyvek garmadája vagy az Alien/Predator könyvek.

Az utóbbi évek terméséből én csak egyet tudnék olyat említeni, amely méltó a science-fiction névre, ez pedig Neal Stephenson Seveneves (A hét Éva) c. munkája.

Fortress 2017.07.12. 21:08:00

@Lector Oris: igen az amerikai filmipar felkapta kicsit a sci-fi műfajt az elmúlt 1-2 évben. A Marsi (mentőexpedíció) nagyon színvonalas lett és ráirányitotta a figyelmet a Mars ügyére. filmworlds.blog.hu/2015/12/28/2015_masodik_legjobb_sci-fi_alkotasa

]{udarauszkasz 2017.07.12. 21:25:45

Talan azt a fajt latjuk,amelyik miatt nem talalunk mas eletet a vilagurben. Es lehet,h.mi leszunk a kovetkezo.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.12. 21:31:18

@Fortress:

Bocsánatodért esedezem. Igyekezni fogok máskor nem megszentségteleníteni a kommentedet.

PFreddy 2017.07.12. 22:30:30

A Marsi (könyv és film) és az Interstellar bőven megüti az igényes sci-fi szintjét. Az Expanse sorozat szintén (főleg a könyvek), kifejezetten alapos fizikát vonultatnak fel az írók.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.12. 22:43:09

@PFreddy:

A marsit én nem tudtam végigolvasni, untatott. Az Expanse-t - a benne lévő fizika ellenére - inkább az űropera műfajába sorolnám.

"főleg a könyvek"

Nem is tudtam, hogy film is készült belőle. De most néztem az nCore-on, van belőle sorozat, majd belenézek.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2017.07.13. 06:34:56

@Kovacs Nocraft Jozsefne: kemény hogy kijelented, nincs jó scifi, de a Marsi meg untatott. Szerintem neked akkor talán mégis az alien vs predator X való :)

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2017.07.13. 06:36:08

@]{udarauszkasz: ékezetek?
Amúgy a vogon flotta úgyis hamarabb elpusztítja a Földet :)

]{udarauszkasz 2017.07.13. 07:53:29

@enpera: neha Ausztriabol irok,neha Magyarorszagrol, neha nemetul,neha magyarul. A 2 nyelvben annyifele umlaut van mar,hogy ahhoz 200 gombos billenyuzet kene :) Meg jo,hogy nem mondjuk Oszakaba vandoroltam ki :)
A vogonok egyebkent annyival jobbak,hogy oket csak a kepernyon latjuk, ezeket viszont egy igazi tavcso tuloldalan.. ahhoz,hogy kideritsuk,tenyleg mi ez,egy komoly kukkert kene beuzemelni, ami tenyleg korong meretuve tudja nagyitani a csillagot,hogy meglassuk,mik is ropkodnek elotte. Az se kizart,hogy mondjuk radioaktiv energiat hasznosito urbeli elo szervezetek rajai jarjak a melyurt, bolygok hasadoanyagait legeleszve...

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2017.07.13. 07:57:48

Ha már így elkalandozott a téma az eredetitől, a sci-fi műfajról én is szólok néhány szót. De nem elemzem, - ez nem az a hely - csak néhány észrevétel.
A sci-fi mindig is elsősorban irodalmi műfaj volt, és csak másodsorban filmi. Ennek persze főleg az az oka, hogy a sci-fi tipikus "más-" vagy jövő-világait sokkal könnyebb egy papíron- mint filmen megjeleníteni. Nyilván voltak már Mélies óta sci-fik, csak hát... És vannak jó sci-fik is, de az igazán jókat (ami nekem az) én meg tudom számolni a két kezem ujjain. Ezen felül, még egy olyan jelenség is van, hogy a sci-fi film inkább a könnyebb ellenállás irányába ment el, és a művészi értékek helyett inkább könnyedebben próbál szórakoztatni. (Igen, persze, hogyne ismerném a kivételeket.) Ennek pedig egyszerűen szólva, a bevétel az oka. A Csillagok Háborúja, az egyértelműen az Asimov űropera trilógiából származik (már azt sem szerettem), de még a másfelől nagyon szórakoztató, és társadalmilag igen merész progresszív háttérvilágú Star Trek is csak egy űr-szappanopera. Még a legjobb, a DS9-is, sőt az a leginkább szappanos.
(Ezeket most nem a vita kedvéért írom ám. Csak azért, mert talán valakinek érdekes lehet egy olyasvalaki véleménye, aki látott, meg olvasott már sok mindent a műfajban.)
És hát a sci-fi irodalom... Amit a sznob irodalmárok ma sem tartanak "magas-irodalomnak". És lássuk be, zömében nem is az. De azért egy Solaris, egy "Viking visszatér", ("Távoli tűz" pláne), és még sorolhatnám, azok nagyon ott vannak. A sci-fi irodalomnak egyébként ebből a művészi szempontból az is baja (a tipikus témái mellett ugye), hogy inkább novella-centrikus, és kevésbé regény. Legalábbis a klasszikus sci-fi fő vonulata, és ereje a novella volt. És a novella pedig az irodalmon belül is egy lenézettebb műfaj. Hát még, ha sci-fi...
Ráadásul ugye, az utóbbi talán 20, de lehet már 30 év "vívmánya" az is, hogy a fantasy műfaj egyre kedveltebb lett, nyert egyre nagyobb teret. Hát a fantasyról jót, vagy semmit, úgyhogy inkább semmit. Való igaz, hogy a klasszikus "kemény-sci-fi" mintha kihalóban lenne, de legalábbis háttérbe szorult. Nagy kár érte.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.13. 10:45:53

@enpera:

"kemény hogy kijelented, nincs jó scifi, de a Marsi meg untatott. Szerintem neked akkor talán mégis az alien vs predator X való :)"

Sajnálom, hogy a tiédtől eltérő véleményem téged személyeskedésre késztetett.

Azért kérlek, legközellebb a bárcás kurva édesanyád retkes picsájával személyeskedj.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.13. 11:01:11

@ipartelep:

"A sci-fi irodalomnak egyébként ebből a művészi szempontból az is baja (a tipikus témái mellett ugye), hogy inkább novella-centrikus, és kevésbé regény."

Ennek megvolt az oka, többnyire "pulp" folyóiratokban jelentek meg. Ami persze már önmagában jelezte a minőséget.

""Viking visszatér", ("Távoli tűz" pláne)"

Örülök, hogy épp Zsoldos Pétert hozod fel, akinek művei szerintem világviszonylatban is a csúcson vannak. Meghökkentően eredeti témák, irodalmilag is igényes kidolgozás, kellőképpen sci-fi annak műszaki túlzásai vagy szakzsargonja nélkül. Bár minden művét fel kellene sorolni a legjobbak között, azért én a te kettődjöz hozzátenném még Az utolsó kísértést is.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.07.13. 11:34:11

@PFreddy:

Ha már Interstellar. Te biztos ismered, így inkább másoknak ajánlom elolvasásra Kip Thorne Az Interstellar és a tudomány c. munkáját.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.07.23. 14:31:33

Nem lehet hogy maga a csillag az ami változtatja a fényességét valami szokatlan rendellenesség miatt?

PFreddy 2017.07.24. 18:54:36

@rdos: Sokféle fényességváltoztató csillagot ismerünk, de ezek mind vagy periodikusak vagy ha nem, akkor jelentős felfényesedést is mutatnak. Persze, mindig lehetséges, hogy léteznek olyan fizikai folyamatok, amelyeket nem ismerünk, de ez ebben az esetben nem túl valószínű.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.07.25. 09:45:22

@PFreddy: Értem. Köszönöm a választ. Jobban belegondolva valóban napfolt is van (kicsit sötétebb) és napkitörés is van (gondolom fényesebb).

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.10.06. 09:03:43

Por az oka a friss index-es cikk szerint, ugyanis ultraviolában kevésbé nyelődik el a csillag fénye.

index.hu/tudomany/2017/10/05/nem_ufok_miatt_pislakol_a_titokzatos_csillag/

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.10.06. 09:42:36

@rdos:

"ugyanis ultraviolában kevésbé nyelődik el a csillag fénye. "

Ez tévedés. Az ultraibolya sugarak jobban elnyelődnek (szóródnak) a csillagközi térben, hasonlóan ahhoz, ahogy a földi légkör is jobban szórja a rövidebb hullámhosszakat (ezért látjuk a Nap fényét fehér helyett sárgának, az égboltot meg kéknek). Keress rá az extinction és az interstellar medium szavakra.

Az index cikkéből és a tanulmány abstractjából (maga a tanulmány sajnos fizetős) egyértelműen kiderül, hogy nem az intenzitás, hanem az ingadozás nagyobb az UV tartományban. Ez azt jelenti, hogy a csillag körüli anyag jobban elnyeli az UV-t, ezért az anyag sűrűségének ingadozása a fényerő nagyobb arányú ingadozását okozza:

"The dimming rate for the entire period reported is 22.1 ± 9.7 mmag yr−1 in the Swift wavebands, with amounts of 21.0 ± 4.5 mmag in the ground-based B measurements, 14.0 ± 4.5 mmag in V, and 13.0 ± 4.5 in R, and a rate of 5.0 ± 1.2 mmag yr−1 averaged over the two warm Spitzer bands. "

mmag = millimagnitúdó
yr-1 = /év

"The wavelength dependence of the fading favors a relatively neutral color (i.e., ${R}_{V}\gtrsim 5$, but not flat across all the bands) compared with the extinction law for the general interstellar medium (${R}_{V}=3.1$), suggesting that the dimming arises from circumstellar material."

Vagyis a fényerőcsökkenés hullámhosszfüggősége eltér a csillagközi térétől, ami arra utal, hogy a változást a csilag körüli anyag okozza.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.10.06. 11:53:54

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Köszönöm a javítást, valóban elnéztem. Már a magyar nyelvű cikk is ingadozás növekedésről ír uv-ben.