Csillagvizsgáló

Teljes napfogyatkozás következik

2017. augusztus 18. - PFreddy

Csak hát nem itt, hanem Amerikában. A nappali égbolt elsötétedése nem csak egy-egy helyszín, hanem az egész világ szempontjából ritka esemény és életre szóló látványosság. Az pedig csak hab a tortán, hogy a jelenség ezúttal nagyobbrészt szárazföld felett, sűrűn lakott vidékeken lesz látható.

reminder-total-solar-eclipse-will-happen-today-march-20-476301-2.jpg

A napfogyatkozás fizikai okát már általános iskolában is tanítják: a Hold a Nap és a Föld között elhaladva árnyékot vet bolygónkra és mivel látszó mérete nagyjából megegyezik a Napéval, a Föld bizonyos pontjáról nézve eltakarja azt. Érdekesebb kérdés, hogy miért is nem látunk minden holdhónapban napfogyatkozást, hiszen égi kísérőnk rendszeresen elhalad a Föld Nap felőli oldalán (lásd újhold). A válasz az égitestek pályahajlásában keresendő. A Hold pályája ugyanis átlagosan 5°-ot zár be bolygónk Nap körüli keringési síkjával. Ez a szög ugyan kicsi, de a nagy távolságok miatt már elegendő ahhoz, hogy a Hold árnyéka bolygónk ’’alatt’’ vagy ’’felett’’ haladjon el. Azonban a pályahajlás ingadozása miatt előfordulnak olyan esetek, amikor a Nap-Hold-Föld hármas egy vonalban vannak ÉS közel egy síkban is (pályahajlás ~ 0°).

infographic-solar-eclipse-facebook2.pngA Hold árnyékkúpja egy kis körben kitakarja a Földön a Nap fényét. Körülötte, félárnyékben (penumbra) részleges napfogyatkozás figyelhető meg.

Ebből adódik az a tény is, hogy a napfogyatkozás nem mindig teljes, azaz a Hold nem mindig takarja el a Nap egészét. A részleges napfogyatkozás értelemszerűen jóval gyakoribb, Magyarországról legutóbb nem is olyan rég, 2015. március 20-án volt látható.

79896_660319_1000x700.jpgRészleges napfogyatkozás a Hősök terén (Fotó: MTI/Sóki Tamás)

Egy speciális formája a jelenségnek az ún. gyűrűs napfogyatkozás. Ilyenkor a Hold pontosan a napkorong előtt halad el, de a látszó mérete kicsit kisebb nála (az ingadozó távolságok miatt fordulhat ez elő), következésképp a Nap széle minden oldalon kikandikál. Ebből a szűk ’’gyűrűből’’ is jelentős mértékű fény érkezik hozzánk, elnyomva ezzel a halvány napkorona tartományát.

annular_solar_eclipse2.pngA Hold látszó méretének ingadozása miatt nem mindig képes teljesen eltakarni a Napot. 

Tökéletes fedés esetén ugyanis a napkorong teljesen eltűnik a szemünk elől és megpillantható a Napot övező korona, amely csillagunk külső ritkás és forró (akár több millió fokos) légköre. A napkorona tartományában a részecskék sebessége olyan nagy, hogy ki tudnak szakadni a Nap gravitációs vonzásából. Ezek alkotják az ún. napszelet, amely elérve a Földet létrehozza a sarki fény jelenségét.

ku-xlarge.jpgAz 1999-es teljes napfogyatkozás során készült felvételen nem csak a napkorona figyelhető meg (fehér, ködszerű tartomány), hanem a napkorong szélén lévő napkitörések is (kis narancs fodrok). (Fotó: Luc Viatour)

A szóban forgó teljes napfogyatkozás átlagosan másfél évente figyelhető meg a Földről. Legutóbb 2016. március 9-én volt erre példa, akkor Dél-Kelet Ázsia és Ausztrália voltak a szerencsések; ezt megelőzően pedig 2015. március 20-án (ebből jutott nekünk ugye a részleges élmény) a Izland és Észak-Skandinávia lakói örülhettek – volna, ha a legtöbb helyen nem lett volna felhős az idő. Pech.

szobs99b.jpgNapfogyatkozás lesen 1999-ben. (Fotó: Szegedi Csillagvizsgáló)

Magyarországon 1999. augusztus 11-én a déli órákban viszont tökéletesen derült volt az ég, így (persze a megfelelő védekezés mellett) semmi zavarta a teljes napfogyatkozás élményét. A 110 km-es árnyékfolt közel 700 m/s-os sebességgel a Szombathely-Siófok-Szeged vonalon, a teljes fogyatkozás pedig (egy adott helyszínen) 2 perc 20 másodpercig tartott. Aki nem utazik szívesen az ilyen természeti látványosságért, annak egy ideig várni kell a következő eseményre: csak 2075-ben lesz legközelebb látható (és akkor is csak gyűrűs) napfogyatkozás hazánkból. Igaz, rá hat évvel, 2081-ben pedig kapunk egy teljeset is, így talán már nem hangzik olyan rosszul a statisztika.

cc_eclipse_globe17.jpgAz idei napfogyatkozás térképe. A zölddel jelölt csík a teljes fogyatkozás-, alatta és felette pedig a részleges napfogyatkozás tartományai (százalékban a mértékük). A pirossal jelölt időtartamok a greenwich-i középidőben értendők. A jelenséget nyugatról a napfelkelte, keletről pedig a napnyugta korlátolja. (Forrás: Sky & Telescope, Fred Espanek)

Most viszont Észak-Amerika van soron. Augusztus 21-én, magyar idő szerint 19:15-kor éri el a Hold árnyéka az Egyesült Államok nyugati partját és nagyjából másfél órával később hagyja el a keleti partot. A teljes napfogyatkozás összesen 14 államot érint Oregontól Dél-Karolináig, a részleges élményt viszont Brazíliától egészen Grönlandig is megfigyelhetik. Legtovább az Illionis-beli Carbondale-ben fog tartani a sötétség, 2 perc 40 másodpercig, viszont idén is lesznek, akik repülővel követik az árnyékot, akár több tíz percre is meghosszabbítva az élményt. Ha pedig valaki otthonról, a kanapéjáról szeretné szemlélni a jelenséget, az is számos online közvetítés közül válogathat (pl. NASA csatornája).

Esetleg kezdheti tervezni az utat Spanyolországba 2026-ra.

10tb-eclipse6-superjumbo-v2.jpgA ''gyémánt gyűrű": az utolsó pillanat, mielőtt a Hold teljesen elfedi a napkorongot. (Fotó: Ojo Bala/European Pressphoto Agency)

Bónusz: napfogyatkozás a Nemzetközi Űrállomásról.

nevtelen_7.pngOdalent sötétség honol. (Forrás: NASA)

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr7512760018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.