Mind a csillagászati érdekesség, mind pedig a látvány szempontjából nem akármilyen estének nézünk elébe július 27-én, pénteken, amikor a sötétedéstől kezdve lehet majd megfigyelni, ahogy a Telihold lassan a Föld árnyékába vonul. Ezzel párhuzamosan pedig felkapaszkodik az égboltra a Mars, olyan fényesen, ahogy 15 éve nem láthattuk a vörös bolygót. Már csak derült égboltra lesz szükség…

A 2015 szeptemberi holdfogyatkozásról készült felvételek. (Forrás: Matt Cardy/Getty Images)

Kevéssel este nyolc óra után, még bőven világosban fog felkelni a horizont fölé a Hold, amely szinte rögtön belép a Föld árnyékkúpjába (20:25). A fokozatosan halványodó holdkorong vörösödni kezd, amelyet a Föld légkörén átszűrődő fény okoz (a légköri részecskék kiszórják a kék fény zömét, akárcsak naplementénél). A teljes fogyatkozás csak egy órával később, 21:30-kor fog bekövetkezni, és 1 óra 43 percen keresztül fog tartani – ezzel a mostani lesz az egész évszázad leghosszabb holdfogyatkozása. A Hold 23:13-kor kezd majd kikecmeregni bolygónk árnyékából és csak fél 2 körül nyeri majd vissza teljes fényét.

A holdfogyatkozás fázisai a Föld árnyékában (a külső gyűrű jelenti a félárnyékot, a belső szürke rész a teljeset). Az időpontok UT-ben értendők, ehhez két órát kell adni, hogy megkapjuk a magyar időt. (Forrás: EarthSky)

Már javában fog zajlani a fogyatkozás, amikor este kilenc óra után a Holdtól keletre és közelebb a horizonthoz megjelenik egy fényes vörös pont – a Mars. Aki az utóbbi hetekben figyelemmel követte az égboltot, igazi bolygóparádénak lehetett a tanúja, egyszerre volt ugyanis az égen a Vénusz, a Jupiter, a Szaturnusz és a Mars. Közülük mindig a nyugati horizontnál tündöklő Vénusz, azaz az Esthajnal csillag a legfényesebb; a második helyet azonban az utóbbi napokban vette át a Jupitertől az egyre fényesebbé váló Mars.  

A déli égbolt július 27-én negyed 11 körül. A Vénusz már lebukott, a Hold már elhalványult - egy rövid ideig a Mars lesz a legfényesebb az egész égbolton. Mivel a holdfogyatkozás telholdkor lép fel, ugyanúgy egy vonalban van a Földdel és a Nappal, akárcsak az oppozícióban lévő Mars - ezért is látszanak nagyjából ugyanabban az irányban. (Forrás: Stellarium)

A felfényesedés oka, hogy a vörös bolygó oppozícióba kerül a Földdel (egy vonalban lesz a Nap-Föld-Mars hármas), amely egyben azt is jelenti, hogy ekkor lesz hozzánk a legközelebb a pályáján. Ez önmagában nem is annyira ritka, nagyjából 26 hónaponként kerül sor az oppozícióra. Ám mivel sem a Mars, sem a Föld pályája nem tökéletesen kör alakú, azért a Mars-közelségek távolsága is ingadozik. Két éve ez 76 millió km volt, most azonban alig több, mint 57 millió km, a legkisebb távolság 2003 óta. Mivel az észlelt fény intenzitása a távolsággal négyzetesen csökken, így még a két évvel ezelőtti Marsnál is nagyjából 1,8-szor lesz fényesebb a mostani. Legközelebb csak 2035-ben fog ennyire közel járni hozzánk; ha viszont valaki lemaradna most pénteken a látványról, néhány napig még bepótolhatja, mielőtt a Mars észrevehetően elkezd halványodni.

A Föld-Mars oppozíciók 2012 és 2027 között a Nap északi pólusából nézve (kvázi a Naprendszer ''felülnézete''). A távolságok AU-ban (astronomycal unit ~150 millió km) vannak megadva. (Forrás: Martin J Powell/www.nakedeyeplanet.org)

A fényesebb bolygó nem csak szabad szemmel nézve jelent érdekességet, hanem távcsövön keresztül is, a megfelelő műszerrel ugyanis több részlet is kivehetővé válik. Távcsövezésre pedig bőven fog lehetőség adódni pénteken. A jól ismert bemutató csillagvizsgálók (a budai Polaris; Szegedi Csillagvizsgáló; bakonybéli Pannon Csillagda és így tovább) programjain kívül számos helyen várják az érdeklődőket a helyi amatőrcsillagászok, hogy megmutassák a Mars felszínét és a Hold krátereit. Bónuszként pedig megtekinthető a két óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz mindig csodálatos látványa is. Mindehhez persze derült időre lesz szükség, amely az előrejelzések alapján közel sem vehető készpénznek – a gyorsan változó felhőzet miatt azonban érdemes résen lenni és adni egy esélyt az égboltnak.

Távcsöves megfigyelési helyszínek, a teljesség igénye nélkül. Érdemes a helyi csillagészati kluboknál és szakköröknél is érdeklődni. (Forrás: Égen-Földön-Föld alatt blog)

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fiction-ről egyaránt.