Csillagvizsgáló

Újabb égitestet hódított meg az emberiség

2018. október 14. - PFreddy

Az elmúlt hetek folyamán a japán Hayabusa2 űrszonda leszállóegységei sikeresen landoltak a Ryugu aszteroida felszínén. A Föld pályájának közelében keringő, mindössze 900 méteres szikladarab elérése talán nem tűnik valódi mérföldkőnek a Naprendszer meghódításának rögös útján – tény azonban, hogy a Ryugu mindössze a hetedik olyan égitest, amelyet közvetlenül a felszínéről tanulmányozhatunk. Az aszteroidát benépesító miniroverek jelenléte pedig csak a jéghegy csúcsa: a Hayabusa2 egy darabkát haza is hoz a Ryugu-ból.

sunlight.jpgA Nap a Ryugu aszteroidáról szemlélve.

A szinte teljes egészében japán fejlesztésű (még a fellövés is Japán területén történt) Hayabusa2 szonda 2014 decemberében indult útjára és idén július 28-án állt pályára a Ryugu körül. Missziójának célja hasonló, mint elődje, a Hayabusa esetében, amely 2005-ben látogatta meg a földközeli Itokawa aszteroidát, hogy mintát vegyen annak felszínéről. A koncepció szerint a Hayabusa közvetlenül az Itokawa felszíne fölött “lebegve” gyűjtött be porszemcséket, amelyekkel aztán visszaindult a Föld felé. Ez a küldetés azonban korántsem ment zökkenőmentesen, a kommunikáció többször is megszakadt a szondával; egyszer épp a felszín megközelítése közben (az adatok utólagos elemzése alapján kiderült, hogy a Hayabusa ekkor ténylegesen landolt is az Itokawán és kb. harminc percig parkolt a felszínén), a földi irányítás pedig korántsem lehetett biztos benne, hogy a minta begyűjtése sikeresen megtörtént-e. A Hayabusa végül hazatalált, és 2010 júniusában sikeresen kézbesítette a mintát tartalmazó kapszulát, benne nagyjából 1500 aszteroida-porszemcsével.  

animation_of_hayabusa2_orbit_1.gifA Hayabusa2 (lila), a Ryugu (zöld) és a Föld (kék) pozíciója a szonda indításától a visszaút kezdetéig. (Forrás: Phoenix7777/Wikipedia)

 

A japán JAXA űrügynökség a Hayabusa2-vel még többet vállalt, igaz, a célpont hasonló volt. A szintén földközeli (a közelség persze relatív, most is olyan 180 millió km-re van tőlünk) Ryugu aszteroidát semmi sem emeli ki az űrben keringő milliónyi kőszikla közül, pusztán jókor volt jó helyen, amikor a Hayabusa2 útvonalát tervezgették. Átmérője mindössze 900 méter, így gravitációja gyakorlatilag elhanyagolható (mindössze 1 mm/s^2), a szökési sebesség pedig olyan 20 cm/s a felszínen (vagyis egy kis rugózástól már el is szállnánk a világűrbe). Ez utóbbi a szonda navigációja és keringési pályája szempontjából nem jelent különösebb problémát, a magával vitt leszállóegységeknek azonban a komoly kihívást jelent a felszínen való megkapaszkodás. 

ryugu_sok.jpgA Hayabusa2 felvétele a 900 méter átmérőjű Ryugu-ról. (Forrás: JAXA)

 

Leszállóegységből pedig akadt négy is. A három MINERVA-II (a Hayabusa MINERVA egységének továbbfejlesztett verziói – elődjüknek 2005-ben még nem sikerült a landolás) mini-robot mérete a 20 cm-t sem éri el, tehát messze elmaradnak a Marson “megszokott” guruló roverektől. Igaz, a MINERVA-II modellnek nincs is kereke, hanem apró szökkenésekkel képes a helyváltoztatásra. Elsőként MINERVA-II-1A és 1B ereszkedett le a Ryugu északi féltekére szeptember 21-én, rögvest megörvendeztetve minket jó néhány színes felvétellel az aszteroida felszínéről (néhány ezek közül a bejegyzés végén látható). Műszerezettségük mindössze két kamerára és termométerekre korlátozódik, viszont napelemtábláik révén még jó ideig szökdécselhetnek az aszteroidán. A negyedik, MASCOT (Mobile Asteroid Surface Scout) névre hallgató rover is csak cipősdoboz méretű, ám így is elfért rajta egy magneto-, egy spektro- és radiométer. Mozogni azonban nem tudott, élettartamát ugyanis mindössze tizenhat órásra tervezték – igaz, ezt október 3-i landolását követően maradéktalanul ki is használta. 

181003-mascot-anim.gifOtt zuhan a rover! A MASCOT leszállóegység landolás közben a Hayabusa2-ről fotózva. (Forrás: JAXA)

 

Ezzel pdig még koránt sincs vége a Hayabusa2 missziónak. Egyrészt, talonban van még a harmadik mini-lander, a MINERVA-II-2, amely a tervek szerint 2019 júliusában fog leereszkedni a Ryugu déli féltekére (már-már zsúfolt lesz a robotok által benépesített aszteroida). Másrészt, hátra van még az igazán nagy dobás, a Ryugu felszíni (sőt, felszín alatti) anyagának begyűjtése. A metódus ugyanaz lesz, mint a korábbi Hayabusa esetében. A szonda néhány méterre fogja megközelíteni a Ryugu felszínét és egy mintagyűjtő kart enged le (mintha felemelnénk egy porszívót és a csövét leeresztenénk a padlóra). Ezt követően egy 5 grammos fém lövedékkel robbant ki némi anyagot (felveri a port), amit a szonda által leeresztett kar szorgalmasan begyűjt és elraktároz. Az eredeti tervek szerint két ilyen akcióra is sor fog kerülni, előbb október végén, majd jövő év februárjában. A legfrisseb hírek szerint azonban már most késéssel (rosszabb esetben teljes újratervezéssel) kell számolni, ugyanis a Ryugu felszínén mindezidáig nem találtak kellően sima terepet, amit a szonda biztonsággal megközelíthet. 

hayabusa2_jaxa_full_1538554502867.jpg

Szemléltető rajza az első Hayabusa2 szonda mintavételező manőveréről az Ryugu aszteroidán.

 

Egy harmadik, jövő év áprilisára tervezett mintavételezésre is felszerelték a Hayabusa2-t, amely a felszín alatti kőzetanyagot célozza meg. Ehhez a szonda egy jóval nagyobb, 2,5 kilós rézből készült lövedéket fog használni, hogy egy kb. két méter átmérőjű krátert robbantson ki az aszteroidán. Miután a Hayabusa2 megszabadult terhétől, eliszkol az aszteroida túloldalára (hogy biztonságban legyen a kirobbanó anyagfelhőtől), a lövedéket pedig négy kg HMX robbanóanyag változtatja mesterséges meteorrá. A szonda csak két hét után merészkedik majd vissza a beacspódás színhelyére, ahol a mintavételező karjával begyűjti a kráter alján lévő port. A Ryugu felszíne alatt megbújó kőzetanyag azért is különleges, mert védve volt a napszél hatásaitól, így a Naprendszer kialakulásakor keletkezett anyaga eredeti formájában lesz tanulmányozható.

 

A Hayabusa2 küldetésének főbb pontjait összefoglaló videó.

Már csak vissza kell juttatni a (remélhetőleg) három anyagmintát a Földre. A Hayabusa2 előreláthatólag 2019 decemberében gyújtja be újra az ionhajtóművét, amikor a Föld lassacskán utoléri saját pályáján a Ryugu-t. Egy évre rá a szonda elhalad bolygónk mellett, ekkor fogja majd postázni a 40 cm átmérőjű, hő- és rezgésálló mintatartó-kapszulát, amely ejtőernyő segítségével fog landolni Dél-Ausztráliában. A szonda küldetése itt véget is érhetne (elődje, a Hayabusa ennél a pontnál látványosan elégett a légkörben), de az előzetes kalkulációk alapján még bőven maradni fog hajtóanyaga. Így a JAXA kutatói új célpontot kerestek és találtak a földközeli aszteroidák között. Amennyiben a misszió meghosszabbítása zöld utat kap, 2023 júniusában a 2001WR1 aszteroida melletti elhaladásával mehet nyugdíjba a Hayabusa2.

hayabusa_dust.jpegNéhány a Hayabusa által 2010-ben a Földre juttatott 1500 porszemcséből. (Forrás: PNAS)

Habár a Hayabusa2 küldetése elsősorban a földközeli aszteroidák és ezzel együtt a Naprendszer ős-anyagának vizsgálata miatt kiemelt fontosságú, nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az emberiség egy újabb égitestre jutott el – még ha csak közvetetten is. Hiába tart már több, mint hatvan éve az űrkorszak, meghódított égitestekből továbbra is csak egy maroknyi akad. A Holdon 1969 július 20-án (majd további öt alkalommal) személyesen is tiszteletét tette az emberiség, majd következett ‘70-es években a Vénusz és a Mars, amelyekre automatizált leszállóegységek jutottak el (utóbbit azóta is az emberiség robotjai “népesítik be”). 2001-ben a NASA NEAR Shoemaker szondáját (bár nem erre tervezték) sikerrel “tették le” az Eros kisbolygóra, ahonnan 16 napon keresztül szolgáltatott adatokat. 2005-ben a Cassini űrszonda által magával cipelt Huygens leszállóegység révén már egy idegen holdra, a Titan-ra is eljutottunk; a lander az légkörből és a (másfél órás) felszíni működése során is készített felvételeket. 2014-ben pedig kipipálhattuk az első üstököst is; a nagy nehezen működésre bírt Philae a Csurjamov-Geraszimenko/67P felszínéről tudósított élőben. És ez minden: mindössze hat égitest felszínére sikerült tervezett és irányított módon leszállni (ebből a szempontból az előző Hayabusa fél órás parkolása nem számít), majd onnan adatokat továbbítani. A Hayabusa2 révén immáron meg van az emberiség hetedik meghódított égitestje is: a Ryugu.


Felkészül a NASA OSIRIS-REx szondája.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fiction-ről egyaránt.

 

180921-shadow.jpgA Hayabusa2 felvétele a saját árnyékáról és a MINERVA-II robotok hozzátevőleges landolási helyéről.

 

180921-separation.jpgA MINERVA-II-1A felvétele landolás közben, ahogy még visszanéz a szondára.

 

ahr0cdovl3d3dy5zcgfjzs5jb20vaw1hz2vzl2kvmdawlza3os82njgvatayl2hhewfidxnhmi1taw5lcnzhlteuanbnpze1mzgwnjq1ntk.jpegA Ryugu aszteroida felszíne a MINERVA-II roverek szemszögéből.

 

mascot1.jpgA MASCOT felvétele közvetlenül a földetérés előtt.

 

180923-rover1b-anim.gifA MINERVA-II-1B örökítette meg a Nap mozgását a Ryugu-ról nézve.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr1414300907

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.10.15. 20:07:25

Tök érdekes. Köszi

PFreddy 2018.10.15. 22:15:32

@gigabursch: Köszönet a visszajelzésért!

dr utcai arcos 2018.10.15. 22:26:51

Esküszöm, bejátszik a zabszem-effektus. Hogy itt vagyunk ezen a bolhaf**nyi kis bolygón, amíg a Világon/ban annyi minden van. Hogy itt ülünk egy monitor előtt és olyan képeket nézünk, ami nem a Holdon készült, az már unalmas, hanem egy olyan égitestét ami ki tudja honnan jött, miből lett, hová megy. Ami nem a Földünk, hanem valami "más!"

furious ewok 2018.10.16. 10:11:11

Ez a cikk nagyon érdekes volt! És jól is van megírva! Köszi!

(Érdekes amúgy, hogy valamelyik NASA fejes adott pár éve interjút, ahol a NASA költségvetését vetette össze a hadiipari kiadásokkal. Azt mondta, hogy ha annyi pénzt kapnának, mint a hadiipar, akkor a Naprendszer összes égitestére szondát tudnának küldeni. Ennek fényében lehangoló, hogy ilyen apró missziókra "futja" csak az emberiségnek, mégis, mikor végignéztem az aszteroida felszínéről készült képeken, megborzongtam az élménytől.)

erkölcsi hulla 2018.10.16. 10:52:36

@furious ewok: Az a lehangoló, hogy technológiailag szart sem érünk, az faj fennmaradásának kulcsa az űrbeli terjeszkedés, aszteroida bányászat, más bolygókon történő bányászat/letelepedés, mivel a föld készleteit már majdnem elhasználtuk.
És a technológia nincs meg ehhez, szó szerint az űrtechnológia őskorában vagyunk, és egyik kormány sem áldoz rá, holott egy közepes aszteroidát kibányászva iszonyú durva fémkészleteket lehetne szerezni, amiket a földön már lehetetlen.

steery 2018.10.16. 12:10:31

Szerintem azért nincs por ezen az aszteroidán, mert valahányszor belecsapódik egy kisebb kavics vagy kődarab, az földrengést okoz rajta és szó szerint lerázza a felszínéről a port. Gravitáció híján ez elszáll a végtelenbe, elsodorja a napszél.

@erkölcsi hulla: A Föld készletei hiánytalanul megvannak. Épp csak nem a bányákban, hanem beépítve és használva, meg hatalmas szeméttárolókban összegyűjtve, amik mind 100%-ig újrahasznosíthatók lennének, ha akarnánk. Szóval semmi szükségünk távoli aszteroidák érceire itt. Azokra majd ott lesz szükségük az oda költözőknek.

]{udarauszkasz 2018.10.16. 13:31:30

"Hiába tart már több, mint hatvan éve az űrkorszak, meghódított égitestekből továbbra is csak egy maroknyi akad."
Naja, egy kis hatalomehseggel kevesebb, es tenni akarassal tobb, maris benepesithettuk volna a Naprendszert. Technologia, esz, tudomanyos eredmenyek meglennenek hozza.

]{udarauszkasz 2018.10.16. 13:40:41

@steery: Lehet, de az is lehet, hogy az ujrahasznositas tovabbi sulyos kornyezetszennyezessel jarna, vagyis azt is ki kene telepiteni az urbe. Az urbelo terjeszkedes szerintem mindenkepp nelkulozhetetlen, kulonben nem sok jovot josolok az emberisegnek.

furious ewok 2018.10.16. 13:50:12

@erkölcsi hulla: Szerintem a legnagyobb gátja az űrbéli terjeszkedésnek a rövidtávú és biztos profitlehetőség hiánya. Az a baj, hogy az űrbányászatnak, kolonizációnak tudtommal még kivitelezhető elméleti megoldása sincsen, és szerintem nincs olyan erőforrás az űrben, amit jelenleg a Földön ne tudnánk olcsóbban és gyorsabban kitermelni. Persze lehet, hogy a Föld készletei 50-100 év múlva kimerülnek, de az emberi időben még 3-5 generációt jelent, ami több, mint amivel bárki is tervezne. Nagyjából ugyanarról beszélünk amúgy, de az emberi korlátoltság miatt ebben nem is lesz változás jó ideig. Lefúrunk a pokolig ha kell, szétmarjuk a tengerfenéket, legyaluljuk a földeket egy kis palagázért, de az űrben mit találnánk mindebből? Ha lenne is olyan személy vagy szervezet, aki teljes gázzal rááll az űrtechnológiára, és hajlandó lenne erre vagyonokat áldozni, azt hamar eltaposnák a konkurensek, és a befektetéseik is legfeljebb jópár évtized múlva térülnének meg, ha megtérülnének egyáltalán. Pionír szellemű emberek híján pedig az űrkutatás még sokáig megmarad annak, ami most is: pár hivatal, ügynökség szűkös keretek között folytatott hivatásának, és pár hóbortos millárdos hobbijának.

erkölcsi hulla 2018.10.16. 14:14:41

@steery:
"A Föld készletei hiánytalanul megvannak."

Eltüzelt szén? Elégetett benzin?

Hiánytalanul nincs meg, átalakult gázokká.

erkölcsi hulla 2018.10.16. 14:16:17

@]{udarauszkasz: " Technologia, esz, tudomanyos eredmenyek meglennenek hozza. "

pont hogy a technológia nincs meg hozzá. Még az sem ismert pontosan hogyan hatna egy űrutazás hosszú távon az asztronauták testére.

erkölcsi hulla 2018.10.16. 14:23:35

@furious ewok:
"Szerintem a legnagyobb gátja az űrbéli terjeszkedésnek a rövidtávú és biztos profitlehetőség hiánya."
Necsináldmár pont hogy ez az egyik legnagyobb hajtóerő ! Sok sok aszteroida kering a földhöz közel, már egy darab fémaszteroida és valami nagyon durva mennyiségűű fémet tartalmazhat, teszem azt hogy ha aranyból lenne, az a föld éves bányászott arany lenne. Kb ilyen nagyságrendek.
"de az űrben mit találnánk mindebből?"
Mindent, vizet, fémeket, fasztudja mitmég. Pl. a holdon van hélium3 is.

"Ha lenne is olyan személy vagy szervezet, aki teljes gázzal rááll az űrtechnológiára, és hajlandó lenne erre vagyonokat áldozni, azt hamar eltaposnák a konkurensek, és a befektetéseik is legfeljebb jópár évtized múlva térülnének meg, ha megtérülnének egyáltalán."

Már csomó ezzel komolyan foglalkozó kezdeményezés létezik, mivel rövid távon, az első néhány aszteroida után megérné, amint lenne hozzá technológia.
Az meg hogy ki tipor el kit, a saját feltételezésed, nem ökölszabály.

"Pionír szellemű emberek híján "

Az milyen? A kókler Musk-féle emberekre gondolsz, akik csalnak a tőzsdénél, és egy iphone szerű álmot akarnak eladni?

]{udarauszkasz 2018.10.16. 14:41:06

@erkölcsi hulla: De meglehetne hozza a technologia. 40 evvel ezelott az ember kepes volt emberes missziot kuldeni a Holdra. Ma mar az ISS-t is csak uggyel-bajjal kepesek fenntartani, ha az oroszok valamiert azt mondjak, hogy nem kuldenek tobb CO|-O3-t az urbe, akkor onnantol lehet menni busszal, vagy biciklivel.

steery 2018.10.16. 16:04:02

@erkölcsi hulla: Igaz! De az eltüzelt szén és kőolaj, földgáz is megvan, csak épp szén-dioxid és víz formájában. Ami - megfelelő technológia és energia hozzáadásával - visszaalakítható szénhidrogénekké. A technológia már létezik hozzá, az energia meg korlátlan mennyiségben áll a rendelkezésünkre a Napnak és a Földhőnek köszönhetően. Szóval csak az aprómunkát kell elvégezni az eredményhez.

erkölcsi hulla 2018.10.16. 17:20:51

@steery:
" De az eltüzelt szén és kőolaj, földgáz is megvan"
Nincs, mert amikor elégeted azt a szerencsétlen széndarabot, a tömege egy része hőként szabadul fel, ezért SOSEM fogsz tudni egy kibaszott kilógramm elégetett szénből visszacsinálni egy kibaszott kilógram szenet, még ha lenne hozzá technolgia, akkor sem.
Persze az is poén hogy több energiába kerülne visszaalakítani a gázt szénné, mint amit elégetett.
Szóval még mindig maradunk az eredeti témánál: Nem, a föld készletei nincsenek meg hiánytalanul sem, mert a melléktermékeket több energiába kerül visszaalakítani eredeti fomájukba, mint amennyit termeltek alapból.

Vagy ha úgy érted hogy a föld egy zárt rendszer, és hiánytalanul megvan benne az elégetett szén hő és gázok formájában, az talán igaz, de ezzel nem sokat ér senki.

Szerintem a készletek végesek és egyre több energiába fog kerülni tartani az előállítási kvótát, aztán kimerülnek a készletek a picsába, és drágább lesz az újrahasznosítás, mint elmenni az űrbe aszteroidákért.

PFreddy 2018.10.16. 18:35:18

@furious ewok: Én köszönöm a visszajelzést!

Az USA "védelmi" költségvetése mostanság lépte át a 700 milliárd USD-t, míg a NASA büdzséje hosszú évek óta stagnál 19 és 20 milliárd között - vagyis az általad hozott példa abszolút nem elrugaszkodott.

PFreddy 2018.10.16. 18:40:27

@steery: "Szerintem azért nincs por ezen az aszteroidán, mert valahányszor belecsapódik egy kisebb kavics vagy kődarab, az földrengést okoz rajta és szó szerint lerázza a felszínéről a port. Gravitáció híján ez elszáll a végtelenbe, elsodorja a napszél."

Pontos információim nincsenek ezt illetően, de az aszteroida mikrogravitációja erősebb hatást gyakorol a szemcsékre, mint a napszél.
Mindenesetre a bejegyzésben szereplő "por"-t nem abban az értelemben írtam, mint pl. Hold felszínén (vagy a polcon) található holdpor. Ezt úgy kell kirobbantani az aszteroida felszínéből, aztán összegyűjtenie a szondának.

PFreddy 2018.10.16. 18:45:39

@erkölcsi hulla: ""Pionír szellemű emberek híján "

Az milyen? A kókler Musk-féle emberekre gondolsz, akik csalnak a tőzsdénél, és egy iphone szerű álmot akarnak eladni? "

Musk védelmében annyit, hogy az utóbbi tíz évben még mindig az ő cége érte el a legnagyobb áttöréseket az űrutazás terén. Többek között azáltal, hogy céljai között vegyíti a piacon alapon való működést (pl. újrahasznosítható rakétamodulok) és hosszú távú víziókat (marsi bázis belátható időn belül). A vetélytársainál már most jóval olcsóbban tud hasznos terhet feljuttatni az űrbe, pedig jelentős hendikeppel indult annak idején a SpaceX.

]{udarauszkasz 2018.10.16. 19:05:50

@erkölcsi hulla: A szen TOMEGEbol semmi nem alakul at energiava egy kemiai folyamat soran, energia a molekulak atomjai kozotti kemiai kotesekbol szabadul fel. 1C+1O2=1CO2.
A szen-es oxigenmolekulak koteseinek felbontasahoz kevesebb energia kell, mint ami a CO2 koteseinel letrejottekor felszabadul. A CO2 molekula letrejottekor felszabadulo kotesi energia egy resze erre megy el, a masik resze megmarad, a molekulak mozgasi energiaja formajaban. (Brown mozgas=meleg=tuz, ezzel futik a szeneromuvek turbinait, es tobbek kozott ettol megy a szamitogep.)
Vagyis maga a szenatom megmarad, a molekulan belul.
Ha mar atommagok tomege kezd atalakulni, akkor mar bujni kell a bunkerbe,vagy ha nincs, elszavalni az imat, hogy "en Istenem en Istenem, lecsukodik mar a szemem", mert az mar az atombomba energiaja. (vagy a hidrogenbombae.)
Elemek nem alakulnak at csak ugy, holmi kis tuzecske reven. Ott maradnak. Ahogy a ritkafoldfemek is, csak ezeket lehet, hogy kornyezetszennyezobb es dragabb kibutykolni, es ujrahasznositani a Foldon, mint a vilagurben tiszta formajukban kibanyaszni.

steery 2018.10.17. 12:06:39

@erkölcsi hulla: Az energia nem lényeges ebből a szempontból, mivel folyamatosan áramlik körülöttünk. A Napból irtózatos mennyiségű energia sugárzik folyamatosan a Földre és verődik vissza róla a nappali oldalon, illetve sugárzódik ki az űrbe az éjszakai oldalon. Ennek egy töredékét kell csak hasznosítani ahhoz, hogy a szén-dioxidból újra szénhidrogén legyen. Mivel ez az energiamennyiség többszöröse a szükségleteinknek, bőven jut belőle minden feladatra. Az, hogy mégis energiahiányról beszélnek egyesek, csak azt mutatja, hogy az emberiség milyen rosszul hasznosítja a rendelkezésére álló erőforrásokat.

korxi 2018.10.17. 17:05:19

@erkölcsi hulla: Ami Muskot illeti, pont válasz az alattad levő kommentre. Hogy tehát, mi van akkor, ha az oroszok egyszer azt mondják hogy holnaptól nem megy több Szojuz az űrbe (gyakorlatilag az ISS-re). Nos, akkor sem busszal és nem biciklivel lehet/kell majd odamenni, hanem a Space-X űrhajójával. Teherűrhajóval már most is, emberes űrhajóval pedig maholnap.

korxi 2018.10.17. 17:20:02

"a nagy nehezen működésre bírt Philae a Csurjamov-Geraszimenko/67P felszínéről tudósított élőben."

Ez nem így volt, a Philae-t egyáltalán nem volt nehéz működésre bírni, nem ez volt a probléma. Hanem az hogy a landolásnál kiderült hogy nem működik az a szigony ami a leérkezés pillanatában a talajhoz rögzíti, ezért bizonyosan nem fog a gondosan kiválasztott landolási helyen maradni, hanem elpattan onnan. (Egy ideig még az is para volt hogy esetleg visszapattan a világűrbe). És el is pattant, az volt a pech, hogy olyan árnyékos helyen ért nyugvópontra, ahol nem tudtak elég energiát termelni a napelemei. De az akkuról működött egy darabig és nem volt probléma a működésre bírásával, csak a fenti okok folytán ez a működés nem tartott addig, mint szerették volna.
Aztán hónapokkal később, amikor az üstökös jobban napközelbe ért, újra feléledt egy kicsit, volt kapcsolatfelvétel a Rosettával, de érdemi kutatómunka már nem.

"mindössze hat égitest felszínére sikerült tervezett és irányított módon leszállni"
Jóindulattal és olyan 0,5-ös szorzóval idevehetjük a Cassinit is, mármint magát a szondát. Az igaz hogy itt a Földön nem ezt tervezték, hanem csak menet közben (a végén) jött az ötlet, de elég szépen belereszkedett a Szaturnuszba, és ennek során jó sokáig fényképezett és adattovábbított. A "felszínre" persze nem szállt le, hiszen a Szaturnusz esetén ilyenről maximum idézőjelben beszélhetünk.

erkölcsi hulla 2018.10.17. 21:36:27

@PFreddy: Musk védelmében annyit, hogy az utóbbi tíz évben még mindig az ő cége érte el a legnagyobb áttöréseket az űrutazás terén. "

Ez igaz, viszont ha nincs verseny, nem olyan nagy dolog eredmènyeket elèrni. Persze le a kalappal, egy zseni a faszi, ezt nem cáfoltam. Steve Jobs is zseni volt, ugyanazt a hardvert 10x áron adta es adja el a gyökereknek, mint az android.

PFreddy 2018.10.18. 22:30:54

@korxi: Pontosan erre utaltam, amikor azt írtam hogy "nehezen lehetett működésre bírni". :)
A Philae hányattatott sorsa egy hosszabbbejegyzést is megérne (az aktivitása még ezen blog megszületése előtt véget ért), itt csak egy fél mondat jutott neki sajnos.

"Jóindulattal és olyan 0,5-ös szorzóval idevehetjük a Cassinit is..."

Való igaz, de akkor még idekívánkozna a Messenger, amit célirányosan belecsaptak a Merkúrba; a Rosetta, ami kicsit finomabban, de szintén a végső nyughelyét találta meg a 67P-n, a Deep Impact aminek a megnevezése is "impaktor" volt leszállóegység helyett; plussz a Juno is a Cassini-hez hasonló véget fog érni a Jupoter atmoszférájában.

PFreddy 2018.10.18. 22:36:31

@erkölcsi hulla: Ami azt illeti, van verseny a megrendelők (NASA, amerikai hadsereg, telekommunikációs cégek, kisebb űrügynökségek stb.) kegyeiért. Ott van a Boeing és a Lockheed Martin, a civil szférából hasonló úton halad a Blue Origin, a nem is olyan rég megszűnt Orbital és még kb. tuatnyi kisebb-nagyobb cég.
Musk minimum ellentmondásos személysiég, de Jobs-hoz képest van egy hatalmas pozitívuma. Utóbbi pontosan ki tudta találni, hogy mire vágynak az emberek, míg Musk víziókkal áll elő, hogy mire lesz szüksége az emberiségnek évtizedek múlva. A marketing terén már jóval több a hasonlatosság.

korxi 2018.10.22. 23:42:55

@PFreddy: Igen, olyannyira hogy az Orbital úgy "szűnt meg" hogy felvásárolta a Northrop Grumman, de annak részlegeként továbbra is megmarad és csinálja tovább a Cygnus teherűrhajókat.
Egyébként ezek csak az amerikai civil űrhajózásban a versenytársai Musknak, de ő "versenytársa" már régóta a Rosszkoszmosznak és Progressz teherűrhajónak is, hiszen a Space-X Dragon az ISS-re már régóta és sokadjára szállít ellátmányt (saját hordozórakétával indítva, of course).

Egyébként egy magáncégtől visszatérő űrhajó indítása mindenképpen nagy eredmény, de az végképp értelmezhetetlen kijelentés, hogy versenytársak hiányában könnyű.