Csillagvizsgáló

A sci-fi sivataga kérdésekkel van tele

Sci-fi klasszikusok: Dűne

2018. december 20. - PFreddy

A sciencce-fiction irodalom nagy klasszikusai gyakran értek meg folytatásokat, a legnagyobb sikereiket pedig az alkotók előszeretettel bővítették komplett univerzumokká. Manapság a hollywoodi filmek kapcsán hallani elsősorban az univerzum-építés fogalmáról: a folytatásos vagy éppenséggel csak lazán kapcsolódó történetek mind ugyanazon jól megkonstruált világban játszódnak, ahol a fiktív történelem ugyanúgy kidolgozott, mint pl. a fizikai szabályok. Ha a legnagyobb hatású és sikerű sci-fi univerzumot keressük, a hozzáértők valószínűleg egyöntetűen egy rendkívül terjedelmes és még inkább elgondolkodtató eposzra mutatnának - ez a Dűne. Vendégposzt ProfPhysx tollából.

06480e1b798bc8cac4345f818f4d13573cf974faaa59f1bd15a3c672c451224167cdd3ad880ad290_rw_1920.jpg

Az íróról

Frank Herbert (1920 – 1986) amerikai tudományos-fantasztikus író. Első története (Looking for Something) 1952-ben jelent meg, míg első regénye, a Tengeri Sárkány 1956-ban került a könyvesboltok polcaira. Leghíresebb műve a Dűne, melynek írását 1959-ben kezdte meg. A könyv két részletben jelent meg 1963-ban és 1965-ben, és két díjat is nyert (Nebula és Hugo Award 1965-ben, illetve 1966-ban). 1986-ban bekövetkezett haláláig a könyv univerzummá bővült, mely 6 regényt tartalmazott, illetve az univerzum részletes történelmét, mely alapján fia, Brian és Kevin J. Anderson kiegészíthették a történetet (ezek közül csak a két befejező kötetről fogok írni).

Frank Herbert katolikus családba született, de felnőttként áttért a buddhizmusra. Élete során erős kritikával illette mind a Szovjetuniót, mind saját kormányát, mely megvetés a Watergate botrány miatt erősödött fel. Politikai és vallási nézetei megjelennek műveiben is, ahogy arra a későbbiekben kitérünk.

1_zih32xpqn90kavj6jenxmw.pngA Dűne-univerzum megalkotója, Frank Herbert. (Forrás: The News Tribune)

 

A Dűne Univerzum

Frank Herbert művei 1963 - 1986

Hat könyv kötődik a sorozatból Frank Herbert nevéhez:

  • Dűne (1965)
  • A Dűne messiása (1969)
  • A Dűne gyermekei (1976)
  • A Dűne istencsászára (1981)
  • A Dűne eretnekei (1984)
  • Dűne: Káptalanház (1985)

Bár mindegyik könyv felkerült a New York Times Best Seller listájára, elsősorban az első kötet nyert neves díjakat (Hugo és Nebula Awards).

konyvek.jpgBármilyen polcon jól mutat a Dűne-sorozat.

A történet

Történetünk egy fiktív jövőben játszódik, ahol az emberiség benépesítette a Galaxist és korábban sikerrel legyőzte az öntudatra ébredő gépeket. Ebből kiindulva nem használnak komplex elektronikai eszközöket, a csillagközi navigálást is emberi hibridek, a fűszermelanzs segítségével rövidtávú jövőbelátással is rendelkező navigátorok végzik. Az emberiség három nagy frakcióra oszlik. Az első a középkori európai királyságok hierarchiájára építő Landsraad, a nagy nemesi famíliákat tömörítő tanács, melynek feje, az Impérium uralkodója IV. Shaddam Padisah Császár a Corrino-házból. A három legerősebb nemesi családba rajtuk kívül az Atreides- és a Harkonnen-ház tartozik. A második az Űrliga, mely monopóliummal rendelkezik az űrutazás, és ezáltal a bolygóközi kereskedelem felett is. Ők papíron semlegesek, de a gyakorlatban a hatalmi érdekek ezt megváltoztathatják. A harmadik pedig a Bene Gesserit rend. Ez a csak nőkből álló rend leggyakrabban a közvetítői, tanácsadó szerepet látja el a birodalomban. Tagjai kemény kiképzésen/oktatáson esnek át, és kiváló harci, illetve manipulatív képességekkel rendelkeznek.

A történet évezredeket ölel fel és egy „történelmi drámán”, az Atreidesek hányattatásain keresztül mutatja be az emberiség sok megválaszolatlan kérdését, kultúráink sajátosságait egy lehetséges jövőképben. A történet olyan hosszú, hogy annak részletezésébe nem mennék bele, inkább a mű mögöttes tartalmára térnék ki. Akinek sikerül ezzel felkeltenem az érdeklődését, nyugodtan nekikezdhet a könyveknek, sokáig lesz olvasnivalója.

 

Ami a történet mögött van

Érdekes, hogy a Dűne annyira bonyolult könyv, hogy nagyon sok kiadó visszautasította, mielőtt megjelenhetett volna. Amellett, hogy nagyon hosszú volt, az összes köteten látszik a kutatómunka, amit Frank Herbert elvégzett. Sok földi kultúra, tudományos és vallási nézet megjelenik benne, melyek gondolkodásra késztetik az olvasót.

A sorozat tudatosan épít az alacsony technológiai szintre, mivel Herbert az emberiség és az általunk létrehozott szervezetek lehetséges jövőképét akarta lefesteni. Ebből kifolyólag sok filozófiai, pszichológiai témát is beleszőtt a történetbe, valamint a különböző természet- és bölcsészettudományok, illetve az emberi potenciál is nagy hangsúlyt kapott. Mivel ez az átfogó tudományos háttér egyes kortársai szerint doktori fokozato(ka)t is érhet, csak pár példát sorolnék fel.

cool-dune-cover.pngA borító kalandregényt sugall, a tartalom azonban sokkal többet rejt magában.

A történet különösen nagy hangsúlyt fektet a vezetők (legyen szó egyénekről vagy csoportos irányító hatalmakról) jellemére és megítélésére. Visszatérő elem az emberiség egyik nagy hibája, miszerint elvakultan követi a karizmatikus vezetőket. Az író ezen témát érintő filozófiáját talán az alábbi gondolata fejezi ki a legjobban:

„Minden kormányzatnak meg kell küzdenie egy vissza-visszatérő problémával: a hatalom vonzza a patologikus személyiségeket. Nem arról van szó, hogy a hatalom korrumpál, hanem arról, hogy mágnesként magához húzza a korrumpálhatókat. Az ilyen emberek hajlamosak megittasulni az erőszaktól, és hamar rabjaivá válnak ennek az állapotnak.”

(történelemből valószínűleg mindenki tanult ilyen esetekről). Az egyik legnagyobb kérdés, hogy miként lehet ezen változtatni.

Ezzel kapcsolatban kerül elő a vallás, a politika és a hatalom kapcsolata is. Jelen vannak a Corrinók és a Harkonnenek, akik hatalmukat latba vetve formálják a politika színpadát. Megjelenik a Bene Gesserit, akik befolyásukat kihasználva vallásokat manipulálnak, és ha érdekük azt kívánja, a politikába is van beleszólásuk. Ennek fordítottja Paul Atreides, a valláson keresztül szerez magának hatalmat, amit aztán a politika terén is kamatoztat, saját szája íze szerint manipulálva azt (mellékesen egy dzsihádot is rászabadít a galaxisra). Ő és fia, Leto Atreides esetében mindhárom pont ugyanolyan hangsúllyal kerül elő, mindketten vezetők, akiknek mindhárom ágra befolyásuk van és döntéseik hosszú távú hatásait is figyelembe kell venniük. A történet folyamán az író igyekszik rámutatni, hogy az emberiségnek szisztematikusan, hosszú távban kell gondolkodni.

A Dűne volt az első (meghatározó jelentőségű) ökológiai alapokon is nyugvó tudományos-fantasztikus regény, mellyel segített széles körben elterjeszteni ezt a tudományt, annak pár alapfelvetését és tudatosította az emberekben, hogy figyeljenek a bolygónkra. Ahogy a könyv népszerűsége nőtt, Herbert előadássorozatot is tartott azért, hogy bemutassa, a Dűne lakóinak környezeti problémái mennyire hasonlítanak a sajátunkra. Itt is megjelenik a hosszú távú, szisztematikus tervezés gondolata (rendszerelmélet), bemutatva, hogy egy bolygó ökoszisztémájának megváltoz(tat)ása nem pillanatok alatt megy végbe. Ez az a mű, mely a tudományos-fantasztikum berkein belül ugyanolyan alaposan felépíti világát (világait), mint Tolkien Gyűrűk ura univerzuma.

Frank Herbert számolatlanul feszegeti a fontosabbnál fontosabb kérdéseket könyveiben, a válaszadást azonban sokszor az olvasóra bízza. Ez megnehezíti műveinek olvasását, viszont bizonyos szempontból élvezetesebbé teszi azt, gondolkodásra készteti az embert, ami manapság nem mondható el sok íróról. 1986-ban bekövetkezett halálával műve befejezetlenűl maradt, jegyzetei és az utolsó kötet vázlata Dűne 7 címmel hevertek fiókjában, mígnem az 1990-es évek végen fia, Brian Herbert és Kevin J. Anderson bele nem vágtak, hogy befejezzék, amit Frank Herbert a Dűnével elkezdett.

 

Brian Herbert és Kevin J. Anderson, 1999 –

  • A Dűne vadászai (2006)
  • A Dűne homokférgei (2007)

Az eredetileg egy kötetes befejezést az írópáros 2006-ban és 2007-ben két kötetben publikálta. Ekkor már túl voltak két előzménytrilógián, melyek, bár nem voltak akkora siker, mint az eredeti könyvek, mind felkerült a New York Times Best Seller listájára. Ezek bizonyos szintig Frank Herbert jegyzetein alapulnak, nagy mennyiségű újdonsággal megörvendeztetve az olvasókat. A történelmi háttér kibővítése szintén a korábbi regények természetes kiterjesztéseként hatnak. Más volt viszont a helyzet a nagyívű történet (és különösen a befejezés) esetében, mely magán viseli az új szerzők sajátos gondolatmenetének és a korábbinál gyengébb tudományos háttér jegyeit.

dune_by_nathanrosario-d5zq0wh-1024x488.jpgAzok a bizonyos homokférgek.

Ez a fajta kettősség azonban negatívumokat is szült: nem nehéz észrevenni, hogy az írói stílus mennyire erőltetett. A szerzők ugyan próbálták továbbvinni az eredeti stílust, de sajnos nem tudták elérni Frank Herbert szintjét. A művek maguk emiatt sokkal vontatottabbak, és nem elsősorban azért, mert elgondolkodtatják az olvasót, sokkal inkább mert mesterségesnek hatnak. Hasonló a helyzet a karakterek szájába adott szövegekkel is, amelyek lépten-nyomon mesterkéltnek hatnak. Habár a fejezeteket bevezető idézetek és maga a történet sok hasonlóságot mutat az eredeti könyvekkel (pedig pont itt lehetett volna újítani), összességében azt kell mondani, hogy a szerzők nem tudták magukévá tenni az eredeti stílust.

Ha pedig pusztán a történetre fókuszálunk, az – nincs jobb szó – elég gyenge lett. Egyik legnagyobb hibája a terjedelmében van. Az első könyv cselekménye nagyon lapos, leginkább egyfajta felvezetés a befejezéshez, nem ad hozzá sokat a történethez. A második könyv ezzel szemben rendelkezik pár tempós eseménnyel, viszont a karakterek meglehetősen sablonosak, és bár a befejezésben nagy potenciál rejlik, annak megvalósítása nagyon vérszegényre sikerült.

 

Filmes adaptációk

1973-ban jött az első lehetőség a megfilmesítésre. Alejandro Jodorowsky egy monumentális művet akart összehozni. A zenét a Pink Floyd és a Magma, a karakterterveket H. R. Giger és Jean Giraud (Alien), a speciális effekteket Dan O’Bannon és Douglas Trumbull (Star Trek, Star Wars, Blade Runner) szolgáltatta volna, míg a főbb szerepekre Salvador Dalí, Orson Welles, Gloria Swanson és David Carradine lettek felkérve. A forgatókönyv alapján a film körülbelül 14 óra hosszú lett volna (ha azt nézzük, hogy ez az eredeti művet tartalmazza, elég részletes lehetett), viszont pénzügyi okok miatt kaszálták a projektet.

jodorowsky_dune_share_image_rg6769.jpgJátékidőben és színekben nem lett volna hiány.

Az első, megvalósult film David Lynch 1984-es Dűnéje. Bár Frank Herbertnek tetszett a mű, hiszen a korábbi adaptációknál hűbb volt a forrásanyaghoz, a nézők és kritikusok körében bukás lett. Még Herbert is megjegyezte, hogy nem volt fantázia a marketing mögött, az előre tervezett költségeket, valamint a filmes megvalósítás néhány gyengébb pontját is kifogásolta. Egy nézhető filmet kaptunk, de nagyon „hollywoodira” sikerült.

arrival-director-in-talks-to-helm-dune-reboot_zny6-640x360.jpgA Lynch-féle feldolgozás csak évekkel később került kult-státuszba.

2000. december 3-án a Syfy csatorna mutatott be egy három részes sorozatot Frank Herbert’s Dune címmel, majd 2003 március 16-án a folytatást, Dűne messiása és a Dűne gyermekei alapján készült Frank Herbert’s Children of Dune-t. Ezek a sorozatok ültették át a filmiparba a legjobban a Dűne világát, nagy sikerük volt. 2004-re mindkét sorozat a csatorna három legnézettebb programja közé került és mindkettő Emmy díjat nyert.

2016-ban a Legendary Entertainment megszerezte a TV-s jogokat. 2017. februárjában bejelentették, hogy a film rendezője Dennis Villeneuve (Sicario, Érkezés, Blade Runner 2049) lesz. 2018. júliusában Brian Herbert megerősítette, hogy a forgatókönyv a Dűne megközelítőleg felét íveli át. Korábbi filmjei alapján reménykedhetünk, hogy Villeneuve jól át fogja tudni ültetni mind a könyv szellemiségét, mind látványvilágát a mozivászonra. A Timothée Chalamet (Paul Atreides) főszereplésével készülő filmnek egyelőre még nincs kitűzve bemutatója - mi mindenesetre tűköm ülve várjuk.

dune-denis-villeneuve.pngVilleneuve a Szárnyas fejvadász után újabb sci-fi klasszikust helyezhet vissza a térképre.

 

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fiction-ről egyaránt.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr9614502266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2018.12.21. 10:02:55

Nem tudom, nekem igazából csak az első Dune jött be, a folytatások nem.

midnightcoder2 2018.12.21. 10:04:23

Volt amúgy számítógépes játék is belőle, a Dune2 elég nagy siker volt, bár a sztorihoz alig volt köze, de egyike volt az első sikeres RTS-eknek. Az első rész sokkal közelebb állt az eredeti sztorihoz, az nekem őszintén szólva jobban is tetszett, de nem volt akkora siker.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2018.12.21. 10:05:49

"Az emberiség három nagy frakcióra oszlik..."

Ez azért talán túlzás. Mintha azt mondanánk, hogy az emberiség a Római Birodalom patríciusaira a sámánokra és Isis papnőire osztható. Gyanítom, hogy az "univerzum"-könyvek az emberiség más frakcióit is bemutatják. Mondjuk inkább úgy, hogy a felsoroltak a történet fontos szereplői. Ennél fontosabb a sokáig rejtőzködve élt sivatagi harcos nomád nép, amely a főhős ifjú herceg irányításával jutott el a szent dzsihád beteljesítéséhez.

Ha régen a bonyolultság volt a kiadás lassítója, akkor ma a politikai tartalom lenne az akadálya.

"A sorozat tudatosan épít az alacsony technológiai szintre"

Hatalmas csillagközi űrhajók, nagy erejű védő erőterek, személyi erőtérpajzsok, lézerfegyverek, fejlett kommunikációs hálózat, antigravitációval vagy valami más módszerrel lebegő eszközök sokasága, szerintem ez nem alacsony technológiai szint. Sőt, megtudjuk, hogy a fremenek is magas technológiai szintű eszközöket gyártanak maguknak, a saját igényeik körében. A második regényből emlékszem egy emberfeletti technikai szintű műszemeiről híres bolygóra, a többit már nem olvastam. Inkább talán arról lehet szó, hogy a Dűnében nem olyan hangsúlyos a technika, mint ahogy sok későbbi scifiben, és a fejlett technika belesimull a feudális kor életstílusának klasszikus díszleteibe. Ami nagyon jót tesz neki, mert a regény megjelenésekor még nagyjából a televízió volt a hétköznapokba eljutott technika csúcsa, és minden technikai jósolgatás automatikusan a könyv későbbi elavulását hozta volna magával.

Tom Taylor 2018.12.21. 10:49:58

Apa és fia fordítva van: Leto az apa, Paul a fia.

ProfPhysx 2018.12.21. 10:54:31

@Androsz: Igaz, a technológia nem fejletlen, hanem nem azon van a hangsúly. Amik vissza van butítva, azok ugye a számítógépek. Igazából azokra gondoltam, hiszen ezek a gigantikus/kifinomult eszközök nem valami kifinomultak, az erőtérpajzshoz sok energia kell, az űrhajókat emberek navigálják, amíg az antigravitációs repulzorokhoz nem kell nagyobb számítási kapacitás, kb. olyanok, mintha fúvókák lennének. A Bene Tleilax műszemei pedig nincsenek részletezve, de mivel a genetikai a fő irányvonaluk, valószínűleg valami biológiai úton állítják elő fémvázon. Az egyetlen komolyabb technológiai szintet képviselő bolygó rajtuk kívül az Ix, ahol az Űrbárkákat készítik. De a technológia sokkal magasabb szintre érhetett volna el a könyvekben, ha számítógépeket is használtak volna.
És a másik állítás is helyes, a felsorolt három frakció csak a három leghatalmasabb a könyvekben.

ProfPhysx 2018.12.21. 11:11:07

@Tom Taylor: Leto Atreides fia volt Paul, aki győzelemre vitte a fremeneket és aki fiúgyermekét Létónak nevezte el.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2018.12.21. 19:23:34

@ProfPhysx: "Amik vissza van butítva, azok ugye a számítógépek."

Hát igen, akkoriban még a számítógép-mérnökök is azt hitték, hogy a számítógép drága ritkaság marad, intézmények kezében. Az írók űrhajókat és repülő autókat vizionáltak, abból nem lett semmi, ugyanakkor a semmiből feltűnt a mikrochip, és mindent eluralt. A mostani írók már óvatosabban jósolgatnak, tanulva a történetből.

+mondom 2018.12.21. 21:08:01

És egy pici korrekció: 2000-ben a Syfy-t még "Sci-fi" channel-nek hívták. A mostani Syfy nevet valamikor 2010 körül vette fel ha jól emlékszem.
A '84-es film szerintem elég nehezen nézhető. Számomra az egész nagyon hidegháborús hangulatú és nem sok hasonlóság van a könyvekkel. És persze a legnagyobb gondja, hogy szerintem az első könyvet 2 órában nagyon nehezen lehet bemutatni.

Ad Dio 2018.12.21. 23:14:16

Nagyon ott van a sorozat.

James di Fulig 2018.12.23. 07:56:01

@Tom Taylor: Paul fiát is Leto-nak hívják.