Csillagvizsgáló

90 éve tudjuk, hogy tágul az Univerzum

2019. január 18. - PFreddy

Valószínűleg a laikusok többsége is hallotta már legalább egyszer a megfigyeléseken alapuló természeti tényt: a Világegyetem tágul. Teszi mindezt úgy, hogy nem a határait tágítja (ahogy azt a józan ész diktálná), hanem mindenhol, folytonosan keletkezik a tér, vagyis minden mindentől távolodik. A távolodást hétköznapi életünkben, emberi távolságokon nem tudjuk megfigyelni, de galaktikus skálákon már igen. Ezt először Edwin Hubble tette meg, bizonyító erejű publikációja pedig 90 éve, 1929. január 18-án jelent meg.

 

1_asl3rs3di08-4qceu7enhg.jpeg

 

A táguló Univerzum ötlete és az első publikációk nem Hubble nevéhez fűződik, azok ugyanis egy belga paptól, Georges Lemaître származnak, aki nem mellesleg (afféle másodállásban) a Leuwen-i Katolikus egyetem fizika professzoraként is dolgozott. Lemaître teoretikus úton közelítette meg és dolgozta ki a táguló Világegyetem elméletét. Eredményeiből adódott, hogy két pont egymáshoz viszonyított távolodási sebessége arányos az aktuális távolságukkal. Azonban ez az arányosság igen kis számot adott, vagyis a távolodási sebességeket legjobb esetben is csak a közepesen távoli galaxisok esetében lehetett volna kimutatni. Lemaître-nek nem állt rendelkezésére elegendő és kellően precíz mérési adat, hogy bizonyíthassa elméletét, a helyzeten pedig az sem segített, hogy munkásságát 1927-ben flamandul publikálta. Eredménye így sokáig csak egy ötlet volt a sok közül, ami ráadásul nem is jutott el minden kutatóhoz.

 

img_0149.jpgGeorges Lemaître Albert Einstein társaságában.

  

Edwin Hubble ekkorra már nemzetközi szinten is elismert megfigyelő csillagász volt. 1924-es eredménye az Androméda-galaxis távolságáról pontot tett ugyanis egy régóta húzódó (és igencsak elemtáris) vita végére, miszerint a Tejútrendszer nem az egyetlen csillagváros az Univerzumban. Az ezt követő években is a galaxisok megfigyelésével foglalkozott, a Mt. Wilson obszervatórium 2,5 méteres teleszkópjával igyekezett a minél távolabbi galaxisok fizikai paramétereit meghatározni. Bár eredményei a kezdetleges elméleti háttér és a mérési pontatlanságok miatt jelentős hibahatárokkal voltak terhelve, néhány korrelációra már rövid időn belül fény derült – ezek közül a legjelentősebb, hogy minnél távolabb található egy galaxis, annál gyorsabban távolodik tőlünk. A tudományos közélet ünnepelte Hubble felfedezését; Einstein élete legnagyobb tévedéseként értékelte a statikus Világegyetemhez való görcsös ragaszkodását; Lemaître munkásságáról azonban kissé megfeledkeztek… Ő és Hubble még a felfedezést megelőzően találkoztak egy konferencián, ennek ellenére azonban nem egyértelmű, hogy Hubble értesült-e Lemaître munkásságról a táguló Világegyetemmel kapcsolatban.

 

edwin_hubble_resize_md.jpgEdwin a Hubble-t általában két pózban örökítették meg: pipával a szájában vagy a Mt. Wilson obszervatórium távcsöve mellett (esetleg a kettő egyszerre).

 

Hubble a távolodás mértékére (amit később Hubble-paraméternek nevezett el a tudomány) H0 = 500 km/s/Mpc értéket kapott. Vagyis: egy 1 Mpc-re (kb. 3,26 millió fényév) található galaxis 500 km/s-mal halad hozzánk képest, egy 2 Mpc-re található már 1000 kms/-mal és így tovább. Hogy nem minden galaxist látunk egyformán távolodni, arra is akadt egyszerű magyarázat: a gravitáció hatása (illetve az abból származó ún. pekuláris- vagy sajátsebességek) ugyanis kisebb távolságokon domináns lehet az Univerzum tágulásával szemben. A legjobb példa erre a közelben (mindössze 770.000 pc-re) található Androméda, ami 225 km/s-mal robog felénk, mivel a korábbi gravitációs kölcsönhatásokból és a Tejútrendszer vonzásából származó sebessége ennyivel múlja felül a Hubble-paraméterből számolt ellentétes irányú sebességét.

 

hdfsize_hub_fig.gifAz eredeti Hubble-diagram: a vizsgált galaxisok hozzánk viszonyított sebessége (függőleges tengely) a távolságuk függvényében. Az adatpontok nagy szórást mutatnak, a trend azonban egyértelmű.

 

Hubble mérései ugyan kimutatták az Univerzum egyetemes tágulását, azonban közel sem voltak hibátlanok. Az 1960-as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy a Hubble-paraméter értéke jóval kisebb, H0 = 100 km/s/Mpc, mások szerint inkább H0 = 50 km/s/Mpc. A vita végére a WMAP űrtávcső mikrohullámú égboltfelmérése tett pontot: a Hubble-paraméter értéke nagyjából 70 km/s/Mpc. Azért csak nagyjából, mert a mért értékek azóta is pár százalékos szórást mutatnak, a WMAP utódjának számító Planck űrtávcső szerint pl. H0 = 68 km/s/Mpc – ami legalábbis bosszantó egy ilyen alapvető kozmológiai kérdésnél.

 

h1920.jpgA H0 Hubble-paraméter becslésének alakulása az évek folyamán.

 

Ez persze csak a távolodás jelenlegi értéke, a Hubble-paraméter ugyanis sokat változott az Univerzum története során. 1999-ben két amerikai kutatócsoport egymástól függetlenül vizsgálta a fehér törpecsillagok robbanásából keletkező Ia szupernóvák távolságát, illetve galaxisaik távolodási sebességét. Mivel a szupernóvák jóval fényesebbek, mint a korábban (pl. Hubble által is) használt Cefeida változócsillagok, így a kutatók gyakorlatilag meghosszabbíthatták a Hubble-diagrammot. Minnél távolabbi objektumokat vizsgáltak, azok távolság-sebesség aránya egyre inkább eltért a jósolt egyenestől. A H0 értéke a múltban kimutathatóan alacsonyabb volt – vagyis az Univerzum gyorsulva tágul!

 

main-qimg-6b74a0a5bc0b95400145d7090df63a12.pngA Hubble-diagram (két ábrával fentebb) meghosszabbítása a szupernóva-adatok alapján. Edwin Hubble annak idején még csak a piros körben lévő galaxisokat láthatta.

 

Az áttörő felfedezés, amit 2011-ben Nobel-díjjal jutalmazták, teljesen átalakította az Univerzumról alkotott képünket. Az Univerzum anyagának gravitációs hatása ugyanis lassítani hivatott bármiféle tágulást, hacsak nem létezik egy olyan hatás, ami a gravitáció ellenében dolgozik. Ez lett szaknyelvben (és a médiában) csak sötét energiaként emlegetett energiaforma, amelynek azonban csak a mennyisége (energiasűrűsége) ismert; forrása, működése, megjelenési formája azonban nem. Mivel képtelenek vagyunk detektálni, ezért nem szögezhető le egyértelműen, hogy a sötét energia valóban létezik – ez csak a legjobb ötletünk. Az Univerzum gyorsuló tágulása azonban megfigyelési tény.

 

slope.jpgAz Univerzum változatos fejlődésének forgatókönyvei; amennyiben a sötét energia konstans, a tágulás örökké fog tartani. (Forrás: M. Weiss/NASA)

 

A témának nem csak Hubble úttörő publikációjának évfordulója ad aktualitást, hanem egy közelmúltbeli kezdeményezés is. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) tavalyi gyűlésén ugyanis hivatalosan is kezdeményezték a Hubble-törvény nevének módosítását, hogy jobban tükrözze a téma úttörőinek nevét. Az IAU tagságának szavazása révén elfogadták az indítványt (annak idején ugyanilyen úton minősítették vissza a Pluto-t), így az Univerzum tágulását immáron a Hubble-Lemaître törvény írja le.

 

iau1810e.jpgAz IAU előterjesztése a Lemaître munkássága előtti tisztelgésről.

 

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fiction-ről egyaránt.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr2814571600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.01.19. 14:43:58

Nem lehet hogy a gyorsulva tágulásért nem a sötét energia, hanem az univerzumnál sokkal távolabbi, gömbszimmetrikusan az univerzum körül lévő sötét anyag a felelős? Így már érthető lenne a gyorsulva tágulásunk, hiszen a nagyon távoli "sötét anyag búrához" egyre közelebb vagyunk.

Egyetlen előnye lenne ennek a magyarázatnak, nem kell hozzá új és a gravitációval ellentétes erőhatást feltételezni. Még egyszerűbben, szerintem hihetőbb sok távoli ismeretlen láthatatlan anyag mint egy új és igencsak furcsa erő.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.01.19. 15:05:51

Másképpen fogalmazva. Ha még a csillagászati értelemben igen csak közeli saját galaxisunkban sem tudtuk felfedezni a sötét anyagot, miért lepődnénk meg azon hogy sokkal - sokkal távolabbit még ennyire sem vagyunk képesek észlelni?

Jakab.gipsz 2019.01.20. 00:30:22

" 90 éve tudjuk, hogy tágul az Univerzum" Valóban?

Ez roppant érdekes, mint ahogyan az is, hogy valami gubanc van a fizikával, persze ez sincs nagydobra verve.

Ha viszont valaki megmerte kérdőjelezni pl. Einstein relativitás elméletét vagy a részecske fizika standard modell egzaktságát, az áltudomány hirdető kreténnek lett kikiáltva, majd páros lábbal lett kirúgva, minden intézetből. pl. Egely vessző futása.

Nos, kínlódjatok még egy kicsit, jó azt látni ahogyan kattog az agyatok, szépen körbe-körbe, ahogyan a kutya kergeti a saját farkát. Hi-hi.

Szalay Miklós 2019.01.20. 00:44:17

@rdos: Ezzel az a gond, hogy akkor az univerzumonk széléhez közelebbi anyagot jobban vonzaná a külső anyag, mégpedig a távolságuk négyzetével arányosan, így a tér tágulása nem volna egyenletes, ezt meg gondolom ki tudnák mérni.

Hadd ajánljak még gyorsan egy jó kis írást az univerzum eredetéről, és életbarátságáról:

egyvilag.hu/temakep/020.shtml

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2019.01.20. 00:51:41

Sok dolog lehetséges még. Én speciel a kozmikus háttérsugárzás eloszlásának tényleges magyarázatára lennék kíváncsi úgy száz év múlva, de nem fogom megtudni. Volt már egy párszor úgy, hogy a fizika, kémia, biológia tudósai már közösségileg elkönyveltek egy teóriát vagy paradigmát kész ténynek, aztán jött valaki, aki nem volt ott a gyűlésen, és hopp, kiderült, hogy a Teremtőnek vannak még felfedezetlen trükkjei. Volt idő, amikor a geocentrikus bolygómodell megfelelőnek tűnt, aztán a heliocentrikus-körpályás modell valószerűbbnek és pontosabbnak bizonyult, aztán az egyre jobban látható további pontatlanságok alapján ellipszisre váltottunk, aztán ahelyett jött a rozettagörbe, és még nincs vége a meccsnek. Ez a sötét energia is csak egy elég hervadt munkahipotézis, még a gravitáció egyetemessége sincs bizonyítva, az impulzusmegmaradás és energiamegmaradás törvényeit is inkább nem sikerült még cáfolnunk, mintsem bizonyítottuk volna a véglegességüket. A természettudományoknak az utóbbi ötven évben többet fejlődött a kísérleti és megfigyelési technikája, mint az előtte levő ötszáz évben, szóval nem kell még azt hinnünk, hogy nem vár ránk több nagy meglepetés. A tudósgenerációknak idő kell, amíg leváltják egymást, de a kisiskolások között már ott vannak a leendő reformer fizikusok is. (Megjegyzem: sajnos már ott lehetnek közöttük az emberiség elpusztítói is.)

Célkereszt 2019.01.20. 10:25:51

@Jakab.gipsz: Mindenki előtt ott a lehetőség, hogy elméleteket alkosson és azokat a megfigyelésekkel igazoljon. Einstein elmélete már többszörösen igazolt, ezért ne csodálkozz, hogy a tudósok nem hisznek a cáfolatában.

Karipapa01 2019.01.20. 11:48:36

Mi van akkor, ha az univerzum valójában nem tágul, csak "lélegzik"? A mi megfigyeléseink ideje az univerzum létezési idejéhez képest annyira rövid, hogy ebből nehéz konkrétumokat következtetni. Erre még senki nem csinált moldellt.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.01.20. 14:38:13

@Szalay Miklós: Persze nem állítom hogy igazam van, de éppen hogy a gyorsulva táguló univerzumra lehetne magyarázat a nagyon távoli sok sötét anyag. Ahogy egyre közelebb van a táguló univerzumunk a nagyon távoli "sötét anyag búrához" úgy egyre jobban vonzza, azaz gyorsulva tágul. De nem erőltetem a kérdést, csak hát kibicként ugye bátran beleszólok. :-)

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2019.01.20. 16:27:54

@Karipapa01: "Mi van akkor, ha az univerzum valójában nem tágul, csak »lélegzik«?"

Ez is egy jópofa ötlet. Kétségtelen, nincs elég adatunk, az egész írott történelem egy pillanat az Univerzum folyamataihoz. Az ősrobbanás elmélete is nagyon szépen fel van építve néhány fogpiszkálóra, kötőanyagul használtak hozzá egy csomó még kétségessé tehető, túl rövid távon vizsgált megfigyelést, a tudós természetének lényege a hipotézisalkotás. Ami nagyon-nagyon fontos része a fejlődésnek, a sok tévedés is része a cél elérésének. De épp ezért az eredményeket még a szerencsjátékos izgalmával nézhetjük.

PFreddy 2019.01.20. 16:55:20

@Karipapa01: "A mi megfigyeléseink ideje az univerzum létezési idejéhez képest annyira rövid"

Ez tévedés, a távoli objektumok megfigyelése révén az időben is visszatekintünk. A tágulás megfigyelési bizonyítéka visszavezethető egészen az Univerzum megszületése után nem sokkal. A kozmikus mikrohullámú sugárzás létrejötte (kb. Big Bang után 300.000 ezer évvel) előttről valóban csak közvetett bizonyítékaink és arra alapozott modelljeink vannak, de ezek sem légbőlkapottak.

Jakab.gipsz 2019.01.20. 22:30:03

@Célkereszt: "Einstein elmélete már többszörösen igazolt, ezért ne csodálkozz, hogy a tudósok nem hisznek a cáfolatában."

A tudósok miért nem hisznek a cáfolatában, talán azért mert nem gondolkoznak logikusan.

Karipapa01 2019.01.21. 01:00:24

@PFreddy: Ez így igaz, ahogy leírtad. Viszont a teret még csak most kezdjük megismerni. Azt tudjuk, hogy a fény sebessége a mi tapasztalható terünkben közel 300.000 km/sec. De azt is tudjuk, hogy a tér nem homogén és úgy vezeti a fényt, mint az elektromos vezeték a villanyáramot :) Amerre hajlik a tér, arra megy a fény. Ezt bizonyítja a gravitációs lencsehatás is. Sőt a tér olyan, mint a gumi, össze lehet nyomni, szét lehet húzni és lehet hajlítani tetszés szerint. Jó, nem nekünk embereknek, de ez így működik. Honnan tudjuk azt, hogy a tér az elektromos vezetővel analógiában nem csökkenti-e a fény sebességét, mint ahogy az elektromos ellenállás a töltéshordozók áramlási sebességét? És ugye mi az általunk ismert fizikai törvényekre alapozunk mindannak a tudatában, hogy általánosságban ez a világegyetemre nem érvényes, hiszen tudjuk, hogy az erős gravitációs térben ezek a "törvények" nem törvények (pl. fekete lyuk). Sajnos nekünk nincs is más lehetőségünk, mint a távoli objektumok fényének vizsgálata. Ebből következtetünk a múltra, pedig gyakorlartilag azt sem tudhatjuk, hogy az az objektum mennyire távoli. Ráadásul mi a mérések alapján úgy értelmezzük, hogy az az objektum távolodik, de az is lehet, hogy azóta közeledik. Pár százmillió év múlva kiderül, de az is lehet, hogy akkor már távolodik.
Én nem állítom, hogy az eredmények légbőlkapottak. De mi csak a múltat látjuk.
Megyek kocsival Győrből Debrecenbe. Az M0-n lefotóz a rendőr, mert 190-nel mentem. Az nem jelenti azt, hogy az egész úton 190-nel mentem. :) Csak azt, hogy akkor és ott.
Ne haragudj, hogy rabolom az idődet a hülye dumámmal, de én ezt így látom. Úgysem most fog kiderülni az igazság... :)

PFreddy 2019.01.21. 08:19:29

@Karipapa01: Egyáltalán nem rabolod az időmet, főként mert ez egy teljesen jó meglátás! A kozmológia egyik alapfeltevése, hogy homogén és izotróp (vagyis kellően nagy skálákon mindenhol ugyanolyan), valamint a fizika törvényei mindenütt ugyanúgy működnek. Biztosan így van? Nem tudjuk. De logikus és valószínű.

Plussz, ha nem ezeket nem feltételeznénk, akkor a kozmológia sem létezne, szóval ja, nyilván a kozmológusok ezzel indítanak. :)

Iván Gábor IGe · http://egely-wheel-egely-kerek.blog.hu/ 2019.01.21. 11:40:48

Szerintem a MagnaFánk elmélet sokkal jobb. Az egy körkörös életciklus.

Modell szemléltetési leírása:
Egy szép kerek, középen icikepicike lukkal rendelkező fánkocska
Ami ciklikusan pörög saját magán belül.
A külső legszélesebb átmérőjén lévő dolgok szépen haladnak egyre beljebb és beljebb egymáshoz (~fekete luk)
Aztán amikor ott átjutnak szépen kijönnek a másik oldalon és ott tágulgatnak.
Ameddig el nem érik a maximumot és megint szűkülgetnek.

ŐsrobbanásIsten tegnap MagnaFánk és ma már MagnaZorb

Olyasmi, mint a MagnaFánk, csak logikusabb modell
több be és kiáramlási (féreglukkal és fekete lyukkal)
Maga a külső felület nem fánk, hanem befelé kráteres labda forma.
A kráterek egy része beszippant egy része kifúj.

Iván Gábor IGe · http://egely-wheel-egely-kerek.blog.hu/ 2019.01.21. 12:23:21

Az ŐsrobbanásIsten elmélet ami most van és egy belga katolikus pap agyalta ki és utólag próbálják ráerőszakolni egyesek a logikát és a valóságot, biztosan egy baromság. TUTI. Nem is vitázom rajta, mert lényegét tekintve deizmus. (kényszerképzetekkel, teremtéselméletekkel meg értelmetlen vitázni)

Iván Gábor IGe · http://egely-wheel-egely-kerek.blog.hu/ 2019.01.21. 12:28:40

Továbbá: A téridő kontinuum szerint sincs nagy értelme távolságra, időre, sebességre és tágulásra való kijelentéseknek ezekben a helyzetekben, hiszen ezek egyértelműen nagyon relatívak. Nem tudhatjuk jók-e a méréseink, vagy csak érzéki csalódások és mérési hibák.

Iván Gábor IGe · http://egely-wheel-egely-kerek.blog.hu/ 2019.01.21. 12:41:20

@Karipapa01: Amúgy a fény sebességét simán meg lehet haladni. A logika nem zárja ki.
Mi kell hozzá? Tömeg nélküli információs közeg.

Iván Gábor IGe · http://egely-wheel-egely-kerek.blog.hu/ 2019.01.21. 12:49:05

@Karipapa01: Szerintem és olyasmit alkottam, amit hiányoltál. (belélegez, kilélegez)

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2019.01.21. 16:36:04

@Jakab.gipsz: basszus... tudtam, hogy buta vagy, de hogy ennyire.... ez még engem is meglepett.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2019.01.21. 16:40:40

@poszt: a fizikai dolgokhoz nem igazán értek, mert legnagyobb bánatomra ifjú koromban utáltam a fizikát, de nagyon (most meg már hiába szeretném, kicsit lekéstem a tanulásról :( )
Viszont vannak dolgok, amiket nem értek...
1. Egy pap, hogy képes összeegyeztetni a hitet a csillagászattal??
2. Ha 90 éve "tudjuk", hogy tágul a világegyetem, akkor nekünk erről miért nem szóltak a suliban? Én még ott tartottam iskolás éveim alatt, hogy volt a bigbang, ami után szépen, lassan összezsugorodik minden egyetlen pontba, amiből újabb bigbang lesz... csak pár éve (n<=10) hallottam erről a tágulásos elméletről először.
3. Biztos, hogy tágul és nem csak a műszereket csapja be a világegyetem? Feltételezem, a fény sebességének állandóságára alapozzák ezt a tágulást. Mi van, ha mégsem annyira állandó?
4

korxi 2019.01.21. 17:23:44

Egyébként ha jól értem, akkor minden tágul, tehát nem arról van szó hogy az univerzumbéli dolgok ugyanakkorák maradnak, és csak a köztük levő távolság nő, hanem pl. én is tágulok, te is tágulsz, stb.. hiszen maga a tér tágul. Az arányok tehát nem változnak.

@Le a spammerekkel: Ha jól tudom, a világegyetem tágulását tekintve régóta konszezuns van, sőt, még a gyorsulva tágulás tekintetében is. Volt (van) viszont egy konkurráló elmélet, miszerint a gyorsulva táguláshoz szükséges energia az ősrobbanásból ered, amit majd egyszer legyőz a gravitáció, és így az univerzum visszazuhan önmagába. Amit persze majd egy újabb ősrobbanás követ.
A másik - és a megfigyelések ezt támasztják alá - hogy "valami" tágítja az univerzumot, és nem csak az ősrobbanás kezdőlöketéről van szó. Ezt a valamit azonosítjuk jobb híján a sötét energiával.
Amúgy szerintem a 'láthatatlan energia' sokkal jobb kifejezés, a magyar szóhasználatban kizárólagosan elterjedt 'sötét energia' olyan Darth Vaderes hangzású, szóval eléggé hülyén hangzik.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2019.01.21. 17:29:04

@korxi: :D akkor nem csak én érzem úgy, hogy ez a sötét anyag és energia minimum Darth Vader, esetleg Voldemort nagyúr sara... :D

De elég furcsa dolog, az tény. Mondjuk én a gravitációnál is el vagyok akadva... mitől van? Szokták demonstrálni gumilepedővel a ... már nem is tudom, hogy magát a gravitációt vagy az általa okozott görbületet a térben, csak az a baj, hogy a demóhoz is a gravitációt használják fel, mert 0g esetében nem nyomódna be a lepedő a labda alatt és az arra gurított golyó sem gurulna be a mélyedésbe... :)

PFreddy 2019.01.21. 17:48:12

@Le a spammerekkel: Jó kérdések!

1. Ez egy jó sztori. Röviden a lényeg, hogy Lemaitre nem a Biblia szó szerinti értelmezését tartotta követendőnek, mint ahogy manapság is nagyon sok mélyen hívő ember afféle metaforaként kezeli pl. a Teremtéstörténetet. Az egyház pedig kapva kapott Lemaitre eredményén, ugyanis egy statikus, örök idők létező Univerzum egyáltalán nem egyeztethető össze egy isteni teremtéssel. Egy konkrét időpillanatban elkezdődő Világegyetem azonban igen, hiszen (szerintük) valakinek útjára kellett indítania a Big Bang-et. Persze az is kapóra jön, hogy a fizika nem tud az Ősrobbanás előttről állítani semmit, hiszen egy szingularits a fizika 0-val való osztása (némi képzavarral élve).

2. A régebben tanított szcenárió is a jelenlegi tágulásról szólt, csak a várakozások szerint a gravitáló tömeg előbb-utóbb megállatja a tágulást és gyors összehúzódás fogja kezdetét venni (ha mást tanítottak neked, ott valaki tévedett). Ez változott a 2000-es évek eleje óta, miután kimutatták az Univerzum gyorsuló tágulását.

3. A műszereket nem csapja be a Világegyetem, de tény, hogy néhány alapfeltevésből kell kiindulnia minden tudománynak (nem csak a csillagászatnak). Ilyen pl. hogy a fény határsebesség és ugyanakkora az Univerzum minden pontján. Biztosak lehetünk benne, hogy ez így van? Nem, de igencsak logikus és valószínű. Ha nem indulunk ilyen, alsó hangon valószínű feltevésekből, akkor ugyanolyan eséllyel hajtaná a galaxisok egy rakás láthatatlan öszvér, mint a sötét energia.

PFreddy 2019.01.21. 17:50:29

@korxi: A 'dark' vagyis sötét jelzőnek az angolban több értelme van, mert ugyanúgy jelenthet titokzatost, rejtélyest. Tény, hogy így utólag nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb kifejezés, ami végül meghonosodott.

PFreddy 2019.01.21. 18:00:01

@Le a spammerekkel: "Mondjuk én a gravitációnál is el vagyok akadva... mitől van?"

Az einsteini leírásban a gravitáció nem egy erőhatás, hanem az a jelenség, amikor a tömeg (pl. egy csillag) meggörbíti a teret. Amit mi gravitáció hatásának látunk (pl. egy bolygó kering a csillag körül) mindössze annyi, hogy más odekerülő testek ezen görbült téridő szerint mozognak.

Erre remek szemléltetőeszköz a kifeszített gumilepedő, ami 2D-ben mutatja a 3D-s teret. Végighatjasz rajta egy kis golyót, egyenes halad. Ha a közepére teszek egy nagyobb tömeget, az egy gödröt hoz létre. Az arrafelé guruló kisgolyó ezután már nem tud egyenesen bemenni és kijönni a gödörből, hanem görbevonaló pályán halad a nagyobb test körül. Más szóval: a kis golyó egyenesen haladna, de maga a tér görbül el amit követni kell a golyó útjának.

Hogy a tömeg jelenléte miért deformálja a téridőt, az túlmutat a kompetenciámon, de abban sem vagyok biztos, hogy erre van jó válaszunk. Mint ahogy minden megfigyelt jelenség visszavezethető egy olyan elementáris jelenségre, amit már nem tudunk megmagyarázni. Megint ez nem csak a csillagászat/kozmológia sajátja, hanem az összes tudományé.

PFreddy 2019.01.21. 18:07:56

@Androsz: A kozmikus mikrohullámú sugárzás elég jól be van bizonyítva, hogy az elektromágneses sugárzás anyagon való szóródásából származik (emlékeim szerint) kb. 300000 évvel az Ősrobbanás utánról. Az előtt az anyag túl sűrű volt, de egy bizonyos tágulást elérve kellően felhígult, hogy a sugárzás lecsatolódjon róla.

A sötét energia valóban egy (jobb szó híján) munkahipotézis. És persze, lehet, hogy száz év múlva már egészen másként fgunk gondolkodni a témáról. De jelen pillanatban ez a legjobb modell, ami leírja a megfigyeléseinket. A jó tudós nem állít sem többet, sem kevesebbet róla, mint amit tudunk, éppen ezért nem szabad készpénzként elkönyvelni a létezését.

De legalább ennyire fontos, hogy ne intézzük el egy kézlegyintéssel sem, mert a tudomány módszerei rengeteget változtak a geocentrikus világkép óta.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2019.01.21. 19:21:00

@PFreddy: épp erről beszélek, ezzel a bemutatóval a gravitációt használják a gravitáció bemutatásához, ami ... izé... szóval nem tökéletes szerintem. :)

Iván Gábor IGe · http://egely-wheel-egely-kerek.blog.hu/ 2019.01.22. 12:20:26

6 ezer, vagy 13 milliárd év a semmiből való teremtésre? :-) Dettó egy baromság.

A téridő kontinuum szerint sincs nagy értelme távolságra, időre, sebességre és tágulásra való kijelentéseknek ezekben a helyzetekben, hiszen ezek egyértelműen nagyon relatívak. Nem tudhatjuk jók-e a méréseink, vagy csak érzéki csalódások és mérési hibák.

Tehát egy abszolút világegyetem keletkezést leírni és időben megadni, hogy mikor volt hülyeség a köbön és ellentmond már a jelenlegi fizikai és logikai szabályainknak is.

Iván Gábor IGe · http://egely-wheel-egely-kerek.blog.hu/ 2019.01.22. 13:58:37

Tudomány
Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő
Szomor Anikó 2019.01.21.
www.origo.hu/tudomany/20190121-a-rejtelyes-feher-lyukak-az-ugyancsak-titokzatos-sotet-anyag-reszet-alkothatjak.html

Kezdik feladni az ŐsrobbanásIsten deista elméletet? (kisarkítva, semmiből minden)
Kezdenek rájönni, hogy az anyag és energia megmaradás tételét be kellene tartani!

Pont erről szól a MagnaFánk és MagnaZorb elméletem

"összekapcsolódhatnak egyfajta sajátos téridő-csatorna által, és hogy a fekete lyuk bejárata a fehér lyuk kijárata lehet ugyanannak az univerzumnak totálisan másik részében, vagy akár egy másik univerzumban."

"Néhányan úgy vélik, hogy valamennyi fekete lyuk különleges „ikertestvére", a másik oldalán található fehér lyuk, ami mindent, amit a fekete „testvére" beszippant, kifúj egy másik univerzumba."

Akkor nagyon is jó helyen kapirgálok. :-)

PFreddy 2019.01.22. 14:42:03

@Iván Gábor IGe: "Tehát egy abszolút világegyetem keletkezést leírni és időben megadni, hogy mikor volt hülyeség a köbön és ellentmond már a jelenlegi fizikai és logikai szabályainknak is. "

Sehol sem mond ellent. Végig egyazon kiválasztott vonatkoztatási rendszerben mérve az időt megállapítható az Univerzum egzakt életkora. A "relatív" nem egy varázsszó, amit mindenre rá lehet húzni és mindent el lehet fedni.

A fehér lyukak ötlete nem újdonság, és jól beilleszthető lenne az eddigi elméletekbe. A gond az, hogy mindeddig nem észleltek ilyen fehér lyukakat. Nem cáfolja az Ősrobbanást és igencsak rossz helyen kapirgálsz.