Fekete lyuk lencsevégen!

2019. április 11. - PFreddy

A héten megtörtént a nagy bejelentés, amelyet nem túlzás az év legjelentősebb csillagászati eredményeként kezelni. Az Event Horizont Telescope (EHT) projekt bemutatta tizenöt év fejlesztésének és kutatómunkájának a eredményét: az első felvételt egy fekete lyukról. Pontosabban annak közvetlen környezetéről, az objektum maga ugyanis nem bocsájt ki detektálható sugárzást, így láthatatlan a számunkra. A felvételen látható narancssárgás karika azonban mérnöki és csillagászati szempontból is korszakalkotó – az alábbiakban az is kiderül, hogy mire ez a nagy felhajtás.

 

eso1907a.jpgAz ominózis felvétel az M87 galaxisban található szupermasszív fekete lyukról. (Forrás: ETC)

Event Horizont Telescope – maga az elnevezés is azt sejteti, hogy egyetlen teleszkóp végezte az úttörő mérést, pedig valójában több obszervatórium együtteséről van szó. A teleszkópok “összekapcsolása”, az ún. interferometria már régóta alkalmazott eljárás a csillagászatban. Különálló teleszkópok fényét szuperszámítógépeken futó alkalmazásokkal egyesítik, amely révén a felbontás nagymértékben javul. Ilyen elven (is) működnek az European Southern Observatory szervezet VLT-i: egyenként 8,4 méter átmérőjű műszerek, interfometrikus üzemmódban (kiegészülve három kisebb kisegítő távcsővel) azonban egy 130 méteres virtuális teleszkóppal érnek fel.

 

eso0906c.jpgA 8,4 méteres VLT távcsövek modellje összehasonlítva azzal az effektív tükörátmérővel, amelyet interferométer-üzemmódban elérhető (pirossal). (Forrás: ESO)

 

Az interferometrikus rendszerek működtetéséhez azonban olyan elképesztő idő- és térbeli precizitás szükséges, amely a megfigyelt elektromágneses hullám hosszával összemérhető. Optikai tartományban ez (egyelőre) csak úgy megoldható, ha a teleszkópok egymás közelében helyezkednek el; jó példák erre a fentebb emlíett VLT távcsövei vagy a Hawaii-on található Keck ikerteleszkópok. Hosszabb hullámhosszakon azonban jóval egyszerűbb mindezt kivitelezni, ezért is lett a rádiócsillagászat az interferometria-technika legnagyobb haszonélvezője. A méteres méretkategóriájú rádióhullámhosszakon a határ a csillagos ég – illetve (egyelőre) a Föld bolygó mérete. Mivel szerte a planétán találhatóak nagy méretű rádiótányérok, ezek mérési adatait kombinálva gyakorlatilag egy több ezer km átmérőjű teleszkóp felbontása érhető el. Mindez már jó ideje gyakorlat, a Very Long Baseline Array rádióantennáit rendszeresen használják elsősorban távoli galaxisok vizsgálatára.

 

keck.pngAz optikai tartományban érzékeny Keck óriástávcsövek legtávolabbi pontjainak távolsága 85 méter, ez az ún. bázisvonal (D). A szögfelbontás (vagyis a célpont objektum egyes részleteinek megkülönböztethetőségének, θ) növelése a megfigyelési hullámhossz (λ) csökkentésével, vagy a bázisvonal növelésével érhető el. Sajnos a kettő egymás ellen dolgozik; nagy bázisvonal még interferometriával is csak hosszabb (tipikusan rádió-) hullámhosszakon érhető el.

 

Gyakorlatilag ezen rádió-interferometria technikának a kiterjesztése volt a cél a rövidebb, (szub-)milliméteres tartományra, amikor tizenöt éve európai és amerikai kutatóközpontok együttműködésével megalakult az Event Horizont Telescope kollaboráció. Az első, 2006-os tesztek óta sorra csatlakoztak a programhoz a megfigyelőállomások. Jelen formájában az EHT kilenc milliméteres tartományban érzékeny teleszkóp mérési adatait használja, amelyek a Hawaii-szigetektől Spanyolországig, Grönlandtól a Déli-sarkig találhatóak szerte a világon.

 

23004570_1481884561907296_7551070375553260548_o.jpgAz Event Horizont Telescope teleszkópantennái a világ körül. (Forrás: EHT Facebook)

 

Az EHT projekt kezdete óta eltelt hosszú idő a rengeteg úttörő jellegű technológiai kihívásnak tudható be. Mindezek önmagukban nehezen szemléltethetőek, azonban sokatmondó, hogy a fejlesztéseket és a teszteket követően az “éles” mérésekre csak 2017 áprilisában került sor. Ekkor a programban részt vevő teleszkópantennák két hétig figyelték meg közös célpontjukat, az M87 galaxis közepén található nagy tömegű fekete lyukat.

 

A mérnököknek ráadásul számos olyan, viszonylag “hétköznapi” problémával is meg kellett birkózniuk, mint pl. az irgalmatlan adatamennyiség tárolása és szállítása. A nyolc teleszkópantenna által összesen termelt 7.000.000 GB adatot csak fizikai adathordozón tudták eljuttatni a feldolgozást végző központokba. Ennek következményeként a projekt egy éves csúszást is szenvedett, a Déli-sark közelében található South Pole Telescope esetében ugyanis a zord időjárás nem tette lehetővé az onnan származó adatok időben történő elszállítását. A kutatóknak így meg kellett várniuk az antarktiszi tél végét, hogy 2017 decemberében végre az utolsó adatcsomag is megérkezzen.

 

drawimage_aspx.jpegKissé barátságtalan, de amúgy kétségtelenül szép helyen van a South Pole Telescope. (Forrás: Dr. Daniel Michalik, NSF)

 

Az EHT által most bemutatott kép első ránézésre talán nem is látványos, a kulcs azonban a technikai részletekben rejlik. A célpont az M87 óriás eliptikus galaxis központi szupermasszív fekete lyuka volt. A monstrum tömege hozzátevőlegesen 6,5 milliárd naptömeg – ez még a Tejútrendszer központi fekete lyukánál is kb. 1500-szor nagyobb! Az óriási tömeg hatalmas méretet is sejtet, azonban a fekete lyuk saját gravitációja miatt “viszonylag” kis méretű. A fekete lyuk határa (definíció szerint) az eseményhorizont, az távolság a középponttól, amelyen belül már a fény sem tud megszökni a gravitáció miatt. Emiatt a fekete lyukról készült felvételen magát a fekete lyukat nem is láthatjuk, hiszen detektálható sugárzás nem jut ki róla. Látható viszont (sárgás-narancsos színnel), ahogy az ún. akkréciós korong, vagyis a belespirálozódó anyag körbeveszi. Ahonnan pedig feketeség kezdődik az már csak nem maga az eseményhorizont, pontosabban az attól némiképp (kb. 2,5-szer) nagyobb "árnyéka". Ezt az (sok idézőjeles) árnyékot az eseményhorizonton belülre kerülő és ezáltal elvesző fotonok, valamint az erős gravitációs térben bekövetkező fényelhajlás okozza. Magyarán: a EHT felvételén látható sötét folt nem a fekete lyuk határa (mint ahogy az sok helyen felbukkant a médiában), sokkal inkább a sziluettje.

 

Remek magyarázata és szemléltetése a fekete lyuk felvételén látható sötét folt létrejöttének.

Ez persze mit sem von le a EHT sikeréből. Az M87 fekete lyuka esetében az eseményhorizont sugara kb. 20 milliárd km (125 csillagászati egység), ami nagyságrendileg megegyezik a legmesszebb járó űrszonda, a Voyager 1 jelenlegi távolsága – gyakorlatilag összemérhető a Naprendszer méretével. Megint csak, egy Naprendszer méretű fekete lyuk nagynak tűnik (hát, mondjuk az is), de 54 millió fényév távolságból aprónak látszik. Nagyságrendileg akkorának, mint egy teniszlabda a Holdról nézve. A kihívás pedig épp ebben állt: nem észre kellett venni (detektálni) a fekete lyukat (ami amúgy nem különösebben nehéz), hanem fel kellett térképezni a részleteit, szakszóval fel kellett bontani a felvételen. Ehhez pedig, ahogy a fentiekből is kitűnik, minél nagyobb távcső (bolygó méretű teleszkóphálózat) kellett, a lehető legrövidebb hullámhosszon (milliméteres tartomány).

 

m87.pngAz M87 galaxis (a kép bal felső harmadában) és a belőle több, mint 5000 fényévre kinyúló részecskeáramlás, az ún. jet. Utóbbi szintén a központi fekete lyuk környékéből ered. (Forrás: HST/NASA/ESA)

 

Azon túl, hogy az EHT eredménye igazi technológiai mérföldkő, természetesen csillagászati és kozmológiai vonatkozásban is rendkívüli. Mindeddig nem láttunk rá egy fekete lyukra és közvetlen környezetére, pusztán a tágabb értelembe vett környezetére gyakorolt hatásait vizsgálhattuk, mint pl. a körülötte keringő nagy sebességű csillagok vagy a jet-szerű részecske kilövellések. Az eseményhorizont közelébe jutó gáz- és prokorong elnyeléséről, az ún. akkréciós korongról mindeddig nem volt közvetlen információnk. Az általános relativitáselmélet és a hidrodinamikai modellezések alapján azonban elég határozott elképzeléseink voltak arról, hogy az EHT mit fog látni – az eredmények pedig rendkívül pontosan igazolták az elméleteket (mondhatnánk, Einsteinnek megint igaza volt, de ez már igen elcsépelt szófordulat). A milliméteres interferometria pedig új eszközt is ad a csillagászok kezébe, amelynek révén a fekete lyukak paraméterei szinte közvetlenül vizsgálhatóvá válnak.

 

simandreconstruct.pngElőzetesen végzett számítógépes szimuláció az M87 központi fekete lyukáról (balra), valamint ugyanez "lebutítva" az EHT jelenlegi érzékenységéhez. Mint azt a mellékelt ábra is mutatja, a szimulációk fején találták a szöget. (Forrás: Andrew Chael)

 

Ennél a pontnál az EHT diadalmenete még nem ért véget, ugyanis a két évvel ezelőtti méréseket tavaly tavasszal egy újabb két hetes mérési kampány követett. Ennek célpontja saját Galaxisunk, a Tejútrendszer központi fekete lyuka, becsületes nevén a Sgr A* volt. Ugyan 4 millió naptömegével eltörpül az M87 hasonló objektuma mellett, viszont hatalmas előnye, hogy közel van, mindössze 26000 fényévnyire. Nem mellesleg a hozzánk "tartozó" szupermasszív fekete lyukunkról beszélünk - érdemes hát a végére járni miként is néz az ki.

 

sgra_1.pngFelkészül a Sgr A*, ami ott rejtőzik a por- és gázfelhők vastag gyűrűjében. (Forrás: NASA)

 

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fiction-ről egyaránt.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr10014758567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2019.04.12. 22:42:34

Ez mindenképp érdekes volt.
A Face kimarad...

Hány mega,giga,... Pixelesek a távcsövek fényképezői?
Izgalmas lehet a számítás analitikus élve és hibakiejtései.

Punxsutawney Mormota 2019.04.12. 22:57:10

Van már fekete lyuk tagadó társaság?

PFreddy 2019.04.12. 23:04:22

@gigabursch: Jó kérdés, egy hirtelen kereséssel nem is találtam rá adatot. Viszont gyanítom a legtöbb esetben nem olyan combosak a detektorok felbontása, a South Pole Telescope-on pl. bolométerek alkotják az egyes pixeleket. Kb. 1000 alkotja az egyik detektort.

"A Face kimarad..."

Mi maradt ki pontosan?

Kelly és a szexi dög 2019.04.12. 23:25:14

Hiszi a piszi, aki elhiszi! :) szimulációban élünk, wazze!

baryll 2019.04.12. 23:26:45

Kérdezném:
26000 fényévre van tőlünk a Sgr A. Az M87 galaxisról készült képen a kinyúló jet hosszúsága több mint 5000 fényév. Akkor az M87 hogyan lehet óriás eliptikus galaxis, ha ennyire eltörpül a kb. 5000 fényév hosszúságú jet mellett? Vagy akkor a mi Tejútrendszerünk még óriásibb mint az M87 galaxis?

szepipiktor 2019.04.12. 23:35:11

Ez egy remek eredmény!
Valójában azért is az, mert amikor bejelentették, aznap jelent meg egy feminista-propagnda az index címoldalán, hogy a lányok a műszaki, reál területen hátrányban bannak és a többi.
Majd jött a hír és kiderült, ez egy remek NŐ elképzelése alapján jött létre, az ő ötletét építették meg. És a lány, meg a másik vezető tudós az MIT-n végzett.
Szóval akinek kedve van tanulni, az tanulhat, nincs elnyomva. Igaz a kvótaelvet nem is a reál területeken erőlteti az aktivizmus.
Szóval gratulálok és remélemmég lesz több hasonló felfedezés.

szepipiktor 2019.04.12. 23:37:02

@baryll: wiki... neked is nyitva.
A Tejút
"átmérője 30 kiloparszek (97 800 fényév, azaz 9,5·1017 kilométer), legnagyobb vastagsága 5 kpc (16 300 fényév)"

baryll 2019.04.12. 23:56:43

@szepipiktor: Számomra az arányok nem stimmelnek. A több mint 5000 fényév hosszú jet mellett szinte eltörpül az M87. Ezt nem értem. Vagy az a fényes paca a kép bal felső sarkában az nem az M87 galaxis egészét ábrázolná, hanem csak magát a központi fekete lyukat?

PFreddy 2019.04.13. 00:02:22

@baryll: Jogos kérdés. Az M87 jetjének képe egy kompozit: az egyik felvétel a galaxis legfényesebb közpomti régiójáról készült, a másik pedig olyan hullmhosszon, amint gyakorlatilag csak a jet látszik. A képek érzékenységének skálázásával sokat lehet mutatni vagy elrejteni. Az alábbi felvételen például ténylegesen csak a galaxis legbelső régiója látszik, hozzá képest a jet hosszúnak tűnik.

en.wikipedia.org/wiki/Messier_87#/media/File:Messier_87_Hubble_WikiSky.jpg

Ha a galaxis tömegének 90%-t magába foglaló sugarat tekintenénk, az sokszorta nagyobb lenne a jetnél

PFreddy 2019.04.13. 00:09:01

@szepipiktor: Katie Bouman-nak valóban kulcsszerepe volt a projektben, ő volt az adatfeldolgozást és a szoftverfejlesztést végzó csapat egyik vezetője. A média valóban elsősorban őt kapta fel, egyrészt mert készült róla egy jól sikerült felvétel amint az adathordozók mellett mosolyog - ezt pedig remekül párhuzamba lehetett állítani a Margaret Hamilton-ról készült ikonikus képell:

en.wikipedia.org/wiki/Margaret_Hamilton_(scientist)#/media/File:Margaret_Hamilton_-_restoration.jpg

Emellett valószínűleg az is fontos szerepet játszott, hogy nő. Az amerikai média imádja az ilyen sztorikat, és Katie Bouman kellően intelligens és szellemes ahhoz, hogy reklámarca legyen az EHT-nak.

baryll 2019.04.13. 00:21:07

@PFreddy: Köszönöm a felvilágosítást.

PFreddy 2019.04.13. 00:21:14

@szepipiktor: "Valójában azért is az, mert amikor bejelentették, aznap jelent meg egy feminista-propagnda az index címoldalán, hogy a lányok a műszaki, reál területen hátrányban bannak és a többi."

Ez viszont nem feminista propaganda, hanem nagyon is a valóság, Magyarországon legalábbis bizonyosan. Szerencsére nem általános, de még mindig igen gyakori a hátrányos megkülönböztetés pl. az egyetemeken.

Nyugat-európában és Amerikában valószínűleg ez jóval ritkább (már amennyire meg tudtam ítélni, de külföldről kevesebb a tapasztalatom), azonban jóval nagyobb érzékenységet mutat az egyes esetekkel kapcsolatban mind a tudományos közösség, mind pedig a média.

Éppen ezért nyugaton a kvótaelv létezik a reáltudományoknál is, pl. testületek összeállításnál vagy konferenciák előadóinak kiválasztásánál több helyen is hivatalosan/bevalottan pozitív diszkriminációt élveznek a női jelentkezők.

szepipiktor 2019.04.13. 09:05:40

@PFreddy: EZ nem az, hanem hiteles igazolása annak, amit a másik propagandacikk állított!
Én arra utaltam, elismerve a csoport eredményét, hogy közben az ellenekzője is megjelent a címlapon. Pontosabban egy nagy vezető írás a nők reálterületi kitiltásáról, míg mellette egy pici hírecske az eredményről.
Én idősebb vagyok nálad, sokszor melóztam nőkkel, pályakezdőkét több mérnöknővel is, zseniálisak voltak, később volt női főnököm is,még a 80-as évek elején, és az is pozitív volt.
Most meg megy a propagada alapú gyalázás, amire jött ez a hír!
Én erre utaltam csupán, a csaj soha nem állította, hogy ő a zseni, mondta, hogy ez egy csapatmunka volt és egy részfeladat (ok, a lényeg) elve az övé és azt dolgozhatta ki a saját embereivel.
.
Tudod, most éppen van egy írás a csj magasztalásáról a címlapon és valamiért ott a munkatársnő írásában az én mondatom is, hogy a lányok a reálterületen is szárnyalhatnak.
Napokkal ezelőtt ugyanott az ellenkezőjét írták.
Engedd meg nekem, hogy ennél a remek hírnél, amiről a posztodat írtad, eszembe jusson az a sok hazugság, amit az ilyen lányok ellen a médiában, itt az indexen is napi szinten elkövetnek.

szepipiktor 2019.04.13. 09:19:52

@PFreddy: Dobd már el ezt a kvótaelvet meg a nálunk a negatív megkülönböztetést.
A kvótalelv nem teszi lehetővé a zseniális tudást! Azt ahogy írtad, a redezvényeknél alkalmazzák. Nincs tiltva sehol, hogy bárki bármilyen szakra menjen, ha kevés lány megy fizikusnak, azt nem lehet kvótaelvekkel pótolni. Azok társadalmi alapok és nem nemi megkülönböztetés.,
Nem tudom mi a magyar negatív dolog, de soha nem tapasztaltam, hogy egy lány ne lehessen mérnök, fizikus,matematikus, biológus stb.
A fiam most egyetemista, mérnöknek tanul és nem hallottam, hogy ne lennének lány évfolyamtársai! Talán mert ehhez a középiskolában is fizikai munka-alap kell és azt a lányon nem igazán vállalják.
Ma nálunk a lányok a kényelmes kamuszakokra igyekszenek, pr, hr, marketing, média és kommunikáció, érdekes, ott döntő többségben vannak, ott nem kiabál senki... Régen a tanítóképző, óvónőképző főiskola volt a nők surranópályája. Ez nem kötelező, előírt, hanem családi alap. Minden szülő jót akar a gyerekeinek, ha kényelmesen is élhet, hát nem a nehéz, koszos irányt propagálja.
A fejlett országokban nem azért van annyi reál szakos nő, mert a feministák ezt kihatcolták!
Hanem mert ott ezek a pályák elismertek, jól jövedelmeznek, valódi karriert jelentenek. Tehát egy jól tanuló lány kockázat nélkül választhat ilyen pályát. Lásd a lány apaja is ezen a pályán van és ő kislányként is besegített neki.
De ugyancsak minap volt egy intejú máshol Gasparics Fannival (hoki VB) és lám, egy csodálatos tündér, hasít egy férfisportban, egészséges párkapcvsolatban él és biológusnak tanul a BME-n. Senki nem tiltotta el ettől.
Ne állj bele ostoba propagandába, remek témából írtál egy remek posztot, ami cáfolja a párhuzamosan kiabált propagandát. Én erre utaltam és nagyra tartom a pilóta, űrhajos, mérnök, csillagszás, biológus stb. nőket, akik sokan vannak. Csak nem felelnek meg a propagandának...

szepipiktor 2019.04.13. 09:44:40

@PFreddy: Tehát a csaj csak marketig?
Ezt állítod?
Egy jókor készült fotó és mársi csak propaganda?
Tudod ez azért nem iígy működik, csak azt lehet hitelesen kiemelni, aki tett is le valamit az asztalra. Tucatszám buknak meg azok, akik egy közösségi médiában elhelyezett kép, poszt alapján sztárok lettek, majd mentek is a kukába!
Itt egy sok éves projekt eredményéről van szó és a csaj nem azért került ki, mert "éppen", vagy "csinos", hanem mert az ő ötletét valósította meg a 200 fős csapat.
Fotózhattak volna éppen másik lányt is, de akkor nem lenne az, ami ma van. A jó fotó csak plusz! Enélkül egy kis tudományos hír lenne, így erről beszél a világ.
És ez innentől nem celebség, hanem biznisz, mivel ott ideális az oktatás-kutatás-ipar vonal, azaz ez így több támogatás, forrás is.
.
Konkrét példa:
Van egy csodálatos koncertzongorista lány, a török AyseDeniz Gokcin. 31 éves, rengeteg díjat nyert, az egyik legjobb iskolában diplomázott (Royal College of Music). Mivel a szülei Pink Floyd rajongók voltak, ő is az lett. Egyszer fiatal korában készített néhány "lisztifikált" (Mert Liszt a példaképe) Pink Floyd klasszikust és feltette a hálóra. Robbant a háló, mert a világ sokmillió Pink Floyd rajongója csapott le rá.
A lány innentől párhuzamosan dolgoztt, csinálta a klasszikus koncertjeit és a Pink Floyd vonalat. Felismerte (elmondták neki?) az online tér előnyét, csinált saját yuotube csatornák, belevágott további audiovizuális (kortásr tánc, balett) zene komponálásábva, Hollywoodig is eljutott, ott is sztár lett.
Csak azért írtam példának, hogy a online teret is csak a valódi tehetségek uralhatják hosszútávon! És semmi köze ennek ahhoz, hogy férfi vagy nő vagy-e!
Tehát hibás az az álláspont, hogy CSAK AZÉRT sztárolják ma a tudós lányt, mert egy jólsikerült képe miatt imádják, ellenkezőleg!
Azért sztárolják, mert egy hatalmas tudással, alapokkal rendelkező lány is ember, olyan mint mindenki más!
Ne cseréljük fel a dolgokat csak azért, mert a blogtér bulváralapú és akkor minden ami online az bulvár.
.
De megismétlem, itt a már sztároló anyag az index címlapján:
index.hu/techtud/2019/04/13/katie_bouman_fekete_lyuk_csillagasz_online_sztar/
"Az internet őt ünnepli, pedig egyedül semmire se ment volna"
Mintha az egélszet az befolyásolná, hogy az internet ünnepli... Online vakság!
"aki egyetlen nap alatt a reál tantárgyak és tudományok iránt érdeklődő lányok példaképe lett az egész világon."
Aha... Két napja ugyanitt az ellenkezője jelent itt meg - ezen vitázunk most - és mintha az eredeti kommentemben erre utaltam volna... A reál vonalra, amit az index cikke ellenkezőleg állított be.
Szóval van az aktuálpropaganda és van a valóság.
Én a második oldalon állok, nem tartom igaznak, amit ebben az ügyben (is), azaz a reálvonal akadályozásáról, tiltásáról propagálnak az aktivisták, bloggerek és főleg ellenszenves, hogy ezt valami hímsovinoszta, nőgyűlölő férfigaládságnak hazudják...
Az online dolog is erre utal csupán.
.
Te írtál egy remek posztot, én utaltam a propaganda hazugságokra.
És meglep, hogy a posztod még mindig látható, mert az ilyen írásokat azonnal eltünteti a blog.hu szerkesztősége, hiszen nem szabad ellenkezőt írni a központi irányoktól.
Mondjuk a mai cikket sem az index femistapropagátora jegyzi, hanem a tech rovat friss munkatárNŐJE...
.

PFreddy 2019.04.13. 11:17:29

@szepipiktor: Valahol totál félreértetted amit írtam, ezért néhány dologra reagálnék.

Senki (sem az index, sem jümagam) sem feltételezi, hogy egy hölgy kevésbé lenne alkalmas egy mérnöki pályára, ezt nem tudom hol olvastad. A korábbi indexes cikk, amire reagáltál, is arról szólt, hogy sok tehetséges lányt eltérítenek a reál pályáktól.

"Tehát a csaj csak marketig? Ezt állítod?"

Nem. Azt állítottam, hogy Katie Bouman-nak valóban kulcsszerepe volt a projektben, ő volt az adatfeldolgozást és a szoftverfejlesztést végző csapat egyik vezetője.
Abban, hogy reklámarca lett a projektnek, csak az egyik összetevője az, hogy remek szakember. Kb. 20 hasonlóan nagy hozzájárulást tevő munkatársa közül azért rá esett a választás, mert készült róla néhány inspiráló fotó munka közben. Ez semmit sem voln le az érdemeiből, mint ahogy nem igazolja egymagában, hogy a nőknek ugyanolyan feltételekkel kell megküzdeniük a sikerért.

"Nem tudom mi a magyar negatív dolog, de soha nem tapasztaltam, hogy egy lány ne lehessen mérnök, fizikus,matematikus, biológus stb."

Lehet, jelentkezhet, kutathat és a végén sikeres is lehet. Amit állítok (a tapasztalataim alapjén), hogy a külső tényezők miatt nekik nehezebb kivívniuk ugyanazt az elsimerést, mint a férfi kollégáiknak. Ez nem abban nyilvánul meg, hogy nőket bizonyos helyre nem vesznek fel, hanem sokkal inkább bizalmatlankodásokban és prekoncepciókon (olykor annak a kijelentésében, hogy "igazán zseni csak férfi lehet, nő nem" - már nem egyszer hallottam ezt a baromságot). Rossz és káros ez a hozzáállás? Szerintem igen, mert évek solyamán lassan morzsolja le a nők lelkesedését a kutatómunka iránt. Ha pedig ez tényleg így van, akkor szerintem fel kell szólalni az ilyen esetekben, legyen az akár egy konkrét eset egy kollégával szemben vagy egy indexes cikk apropója.

"A kvótalelv nem teszi lehetővé a zseniális tudást! Azt ahogy írtad, a redezvényeknél alkalmazzák." Itt már Amerikáról beszélünk. És amúgy igen, egyetértek, hogy egy kvóta-alapú felzárkóztatási kísérlet (konferenciákon vagy egyetemi felvételiken) nem megoldás hosszú távon. Állításom az volt, hogy ez a jelenség létezik.

"Tehát hibás az az álláspont, hogy CSAK AZÉRT sztárolják ma a tudós lányt, mert egy jólsikerült képe miatt imádják, ellenkezőleg!"

Jujj. Ilyen baromságot nem írtam. Kérlek értelmezd kicsit alaposabban, amit írtam. Nem áll messze egymástól az álláspontunk, de úgy tűnik, hogy rengeteg indulatot képzelsz a szavaim mögé.

gigabursch 2019.04.14. 04:55:49

@szepipiktor:
Én csak szeretném megköszönni a zongorista tippet.
Óriási.

gigabursch 2019.04.14. 05:08:48

@PFreddy:
Ezt a cikket én is köszönöm