Hogyan lesz ebből újra-holdraszállás?

2019. május 28. - PFreddy

Közeledik az Apollo 11 küldetésének 50. évfordulója, mostanság még sem emiatt szolgáltatott témát a holdraszállás. Sokkal inkább az új amerikai Hold-program került reflektorfénybe, az utóbbi hetekben ugyanis igencsak felkavarodott az állóvíz a NASA tervei körül - igaz, ez egyaránt jelent jót és rosszat. A mérleg pozitív serpenyőjében ott a friss elnöki támogatás, a beígért pénzügyi átcsoportosítás, és az új beszállítók sora; a másik oldalon viszont a csúszásban lévő fejlesztések, az esetleges kongresszusi elutasítás, és a túlontúl közelinek tűnő határidő ad okot a kétkedésre. Sok tehát a kérdőjel az amerikai Hold-program körül, egy aprócska információt azonban immáron biztosan tudunk, mégpedig hogy mi lesz a küldetés neve.

 

astronaut_buzz_aldrin.jpg

Neil Armstrong és Edwin Buzz Aldrin 1969. július 20-án lépett a Föld égi kísérőjének felszínére, meghódítva ezzel az emberiség elsőként (és mindezidáig utolsóként) elért idegen égitestjét. Ennek idestova már fél évszázada. Habár további öt emberes misszió landolt még a Holdon, mindez nem sokat szépít a tényen, miszerint az Apollo 17 1972 decemberi küldetése óta nem tértünk vissza a Holdra. Az Apollo missziók lefújásának és a hosszú kihagyásnak jól meghatározható okai voltak, amelyek jól körülírhatóak a politikai akarat hiányával (a szovjetek gyakorlatilag kihátráltak az űrversenyből így az “okafogyottá” vált) és az óriásira rúgó költségekkel (akkortájt a NASA költségvetése arányaiban 6-7-szerese volt a mostaninak). De nem csak a rideg számok és a politika jelentették a holdutazások végét: az Apollo 11 sikere után kialakult eufória pár év alatt érdektelenségbe fordult át és a projekt társadalmi támogatottsága egyszerűen kifulladt.

 1024px-aldrin_looks_back_at_tranquility_base_gpn-2000-001102.jpgAmikor még minden sínen volt: Buzz Aldrin néz vissza az Apollo 11 leszállóegységére, a Sasra. (Forrás: NASA)

 

Így történhetett, hogy az Apollo programot ideje korán lefújták, a NASA olcsóbb célok felé fordult, az összeesküvéselméletek táptalajt kaptak, a Hold kolonizálása pedig újra messzire került tőlünk. Habár a NASA-nál folyamatosan lebegtették a jövőbeli emberes missziók terveit, se konkrét cél (Hold, Mars, esetleg egy aszteroida?), se céldátum (“húsz éven belül...”), se világos koncepció (állami vagy magántőkéből?) nem látott napvilágot. A közelmúltban azonban váratlan helyről kaptak pozitív löketet a NASA Holddal kapcsolatos tervei. A Fehér Ház (konkrétabban Mike Pence alelnök) ugyanis világos célként jelölte meg a Holdra való mielőbbi visszatérést és az ígéretek mellé egy céldátumot is kitűzött: 2024. Hogy az egyre erősödő kínai törekvések (becslések szerint 10-12 év múlva léphetnek a Holdra) vagy a sikerrel kecsegtető népszerűség-ugrás győzte-e meg a Trump-adminisztrációt, nem tudni. Az azonban bizonyos, hogy alaposan felpörögtek azóta események.

 

4cce005a-df1c-44a5-a924-517cba0d36a0.jpgNem ő az első amerikai elnök, aki a Holdra szállásra (is) akarja alapozni az örökségét.

 

Az új, erőteljesebb támogatás első látványosabb jele Joe Bridenstine, a NASA igazgatója és Donald Trump között lezajlott egyeztetés volt, mely után az elnök 1,6 milliárdos támogatást ígért meg a Hold-misszió előkészítéséhez. A NASA éves költségvetése (mindent egybevetve) jelenleg 20,5 milliárd dollár, így az egyszeri támogatás valóban szignifikáns előrelépést jelent. Pontosabban jelenthet, a költségvetési átcsoportosítást ugyanis a (republikánus többségű) Szenátusnak is jóvá kell még hagynia. Fontos azonban aláhúzni, hogy az 1,6 milliárdos összeg nem a holdraszállás teljes költségét fedezné (az más nagyságrend), sokkal inkább a 2024-es céldátum tartását és az időbeli lemaradás behozását segíthette volna.

 

tweet.jpgAhogy azt már megszokhattuk, az elnöki döntés Twitter-en érkezett.

 

Csúszások ugyanis már most is bőven vannak a projektet illetően. A Saturn V rakéta (ez vitte Armstrongékat a Holdra) utódjáról, a Space Launch System-ről (SLS) még 2014-ben született döntés, az eredeti tervek szerint pedig 2018-ban kellett volna először az űrben járnia. Ezzel szemben a már most 14 milliárd dollárba kerülő óriásrakéta még mindig nincs készen, a legutóbbi hivatalos közlés szerint pedig csak jövőre fogja teljesíteni az első tesztrepülését. Mindeközben a SpaceX vállalat (a Tesla alapító Elon Musk cége) hasonlóan erős Falcon Heavy rakétája már készen van és aktívan állít pályára műholdokat – joggal merül fel a kérdés, hogy biztosan szükség van-e az SLS-re? Nos, ez megint csak a tervektől (és a büdzsétől) függ, mert bár a SpaceX rakétája is leegendő lehet egy fapados Hold-misszió lebonyolításához, az SLS mégiscsak kb. kétszer annyi hasznos terhet tudna elcipelni az égi kísérőnkig.

 

super_heavy-lift_launch_vehicles.pngA rakéták világában nem csak a méret a lényeg, de azért képhet kaphatunk arról, miért is a Saturn V a valaha épített legerősebb rakétája. Tőle jobbra csak a még fejlesztés alatt álló és kizárólag teherszállításra alkalmas SLS Cargo és a Big Falcon Rocket (hivatalosan Nagy Sólyom Rakéta, bár korábban az F betű másra utalt...) áll - utóbbival a SpaceX már a Marsot célozza meg. (Forrás: Thorenn/Wikipedia)

 

Maga az “űrhajó”, vagyis az Orion legalább már járt az űrben – igaz, még 2014-ben, utas nélkül. Jelenleg 2022 a hivatalos cél az első emberes útjához, de a legutóbbi kormányzati jelentés korántsem ennyire derűlátó és minden bizonnyal 2023-ra csúszik majd a valódi debütálása. A fejlesztés lerövidítésén az sem segített, hogy a mindent egybevetve 16 milliárd dollárba kerülő Orion projektet a NASA kvázi “kiszerzvezte”: az űrkapszulát a Lockhead Martin, míg a parancsnoki modult az Airbus fejleszti és gyártja le.

 

orion_service_module.jpgAz Orion űrhajó látványterve: a csúcsán lévő űrkapszula (fehér színnel) már gyakorlatilag készen van, csak még ember nem repült vele. A napelemtáblák mögötti ún. parancsnoki egységet még nem láthattuk éles teszten. (Forrás: NASA)

 

Itt pedig még nincs vége a drága eszközök és a magáncégek sorának. A NASA ugyanis nagyban gondolkodik és a fél évszázaddal korábbi missziókkal ellentétben állandó bázist készülnek kialakítani – mégpedig a Hold körüli pályán. A Lunar Gateway (Holdi Átjáró) névre hallgató űrállomás a tervek szerint nem csak a holdraszállások során és egy felszíni kolónia kiépítéséhez szolgálhatna biztos bázisként, de a jövőben a távolabbi utak (Mars / Aszteroida-öv) kiindulópontjaként is szolgálhatna. Már ha egyszer elkészül – a garzonlakás méretű űrállomás(ocská)t ugyanis még el sem kezdték építeni. A NASA igazgatójának friss bejelentése szerint legalább a kivitelezőt sikerült már kiválasztani (Maxar Technologies), azonban a legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 2024-ben, az első emberes út során fog debütálni a Lunar Gateway.

 

maxresdefault_7.jpgA Lunar Gateway látványterve, a bal oldalán a már dokkolt Orion űrkapszulával. (Forrás: Lockheed Martin)

 

És akkor még nem beszéltünk a leszállóegységről… ugyanis a NASA tervei még mindig nem világosak ezen a téren. Hivatalos bejelentés még nem történt a holdkompot illetően, viszont jelzésértékű, hogy pont a Trump-Birdenstein találkozó előtt tartott bemutatót a Blue Origin űripari vállalat (Jeff Bezos, az Amazon alapítójának cége). A sajtóeseményen leplezték le a Blue Moon lander koncepcióját, amellyel a Holdon vagy a Marson is landolhatnak a cég űrhajósai – vagy aki éppen megfizeti. A Blue Origin kommunikációja szerint a 4,5 tonna hasznos teherrel is megbírkózó leszállóegység fejlesztése terv szerint halad és néhány éven belül élesben is bevethetik – leghamarabb éppen 2024-ben.

 

dims.jpegJeff Bezos és új játékszere, a Blue Moon lander (modellje). (Forrás: Blue Origin)

 

Érezhető tehát, hogy a sokat emlegetett 2024-es céldátum már most is nehezen tartható, és számos, egymástól független projektben kellene mindennek zökkenőmentesen zajlania, hogy valóra váljon a NASA és a Fehér Ház közös álma (márpedig űripari fejlesztéseknél a lehető legritkábban klappol minden). A mostanság beszédtémát szolgáltató 1,6 milliárdos támogatás pedig csak apró szeletkéje a teljes tortának – ami ráadásul egyelőre nincs is kéznél. A Planetary Society elemzése szerint inkább legalább évi 4,5 milliárd pluszra lenne szükség 2024-ig, hogy az ambíciózus céldátum tartható legyen. Jelen állás szerint tehát nem érdemes komoly összeget tenni arra, hogy öt éven belül újra ember lép a Hold felszínére. A fogaskerekek ugyan működésbe léptek, a kapkodás és a hiányzó anyagi támogatás azonban inkább tíz éves távlatban teszi valószínűvé az újra-holdraszállást. Ezzel pedig esélyt kap Kína, hogy kihívója legyen az USA-nak új űrverseny első helyéért folytatott küzdelemben. A két óriás küzdelmébe más aligha szólhat bele (az oroszok a hangzatos nyilatkozataik ellenére még a kanyarban sincsenek) – hacsak a SpaceX vagy a Blue Origin tarsolyában nem lapul egy eddig gondosan titkolt ütőkártyája.

 

160201140852-09-china-moon-surface-photos-super-tease.jpgAz idén januárban landolt Chang'e 4 már a második sikeres kínai rover-misszió volt. Nehéz megmondani, hogy pontosan hol áll most a kínai holdprogram, de mértékadó becslések szerint még tíz év kell a kínai zászló kitűzéséig. (Forrás: CNSA/CLEP)

 

A NASA azonban nem lenne ízig-vérig amerikai, ha nem tartana ki az optimizmusuk az utolsó pillanatig – ha mással nem is, hát pár ügyes marketinghúzással. Az űrügynökség igazgatója a sok bejelntenivalója között ugyanis a napokban bejelentette az új Hold-program nevét is: eszerint a küldetéseket az Artemis-re keresztelik. A név nem csak, hogy jól cseng, de egyben a Hold (és a vadászat) istennőjének neve is görög mitológiában; ráadásként Artemis Apollo ikertestvére is egyben – elegáns választás a jövő emberes holdraszállásaihoz.

 

636458461243905002-artemis-final-book-jacket.jpgArtemis volt a címe Andy Weir (A Marsi c. bestseller írójának) második könyvének, amely az első holdi városban játszódik - a közeljövőben játszódó sztori szerint a Hold kolonizációját a turizmus fogja felpörgetni.

 

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fiction-ről egyaránt.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr9114865770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Graves 2019.05.28. 17:48:13

Holdraszallas ezzel a negativ IQ-ju felkegyelmuvel? Azt se tudja, mi az az urkutatas. A twitternel bonyolultabb kommunikacios csatornat nem is tud kezelni.

PFreddy 2019.05.28. 22:15:25

@Graves: Nagyon igaz, de jelenleg nála és a republikánus többségű szenátusnál van a pénzesláda kulcsa. A NASA meg abból főz, ami van.

szepipiktor 2019.05.29. 06:45:01

@Graves: Most tényleg?
Te még egy ilyen remek kis írást is aktuálpolitikai böfögésre használod? Ennyire eltorrzult a jellemed?
A szerinted "negativ IQ-ju felkegyelmu" tologatja a logarlécet?

Before · http://azbeszt.blog.hu 2019.05.29. 07:08:10

Ha az Apolló-programot pont a megfelelő időben fújták le, akkor nincs semmi gond.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2019.05.29. 07:18:29

Megint meg kellene egyezni az UFO-kkal, hogy adják kölcsön a technológiát, különben sehogy.

gaszton42 2019.05.29. 08:01:35

@PFreddy: És nem kéne az ilyen projektekhez a Kongreszusnak is hozzászólnia? Ott meg demokrata többség van, már csak azért is megfúrják hogy borsot törjenek Trump orra alá. Amennyire én tudom a költségvetést a Kongreszus szavazza meg elsősorban és a Szenátusnak kell jóváhagynia.

gigabursch 2019.05.29. 08:02:49

Újból?
Volt?
:-))

Egyik kedvenc konteóm a "volt-e egyáltalán Holdraszállás" és a kapcsolódó kisfilmek, amiket mindig kigyomlálnak a videómegosztókról.
Pedig kevés olyan jó filmvígjáték van, mint azok. Amikor összedől az állványzat, az berogyás...

Staff Sergeant 2019.05.29. 08:06:53

Az Armstron-féle legelső Holdra szállástól számított hatodik emberes Hold-küldetés és landolás (az Apollo-17 keretében) 1972 december 11-én történt! A Hold meghódítása tehát bőven, hatszorosan kipipálva. Most a MARS következne, nem?

nyikk 2019.05.29. 08:20:49

Jaj giga, ne legyel mar ilyen negativ:)))
Vegül is csak a teljes holdraszallas telemtriai adatai tüntek el, meg az eredeti eszközök tech dokumentacioja, igazan semmiseg.:))
Viszont remelem, hogy most mar poros lesz a leszalloegyseg laba.

Konteosok ide:)))

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2019.05.29. 08:31:18

Természetesen volt holdraszállás!
Ez tudomány!
Kételkedni tilos!
...csak nem a földi technológiával, mert akkor még most is arra várnánk...

Kate Kupon 2019.05.29. 09:14:57

Tényleg van még olyan, aki nem hiszi el, hogy járt ember a Holdon? Persze, hogy járt! Én még olyan képeket is láttam, hogy bicikliznek a Holdon: hu.pinterest.com/pin/303922674825997489

PFreddy 2019.05.29. 09:25:04

@gaszton42: jogos, a költségvetést valóban a képviselőház szavazza meg, akkor pedig nyilván az utólagos átcsoportosításokba is van beleszólása. És az ótöbbi évtizedben a demokraták sem törték magukat, hogy pénzzel tömjék ki a NASA-t.

PFreddy 2019.05.29. 09:26:21

@Before: Az inkbb a probléma, hogy nem csak hogy az Apollo programot fújták le, de minden más bolygóközi emberes utazás tervét is. Így most, kb. 50év távlatából kis túlzással előről kell kezdeni mindent.

gigabursch 2019.05.29. 09:26:28

Úgy látom sikerült egy komoly bejegyzés kommentszekciójában a napi mosolyt öt csillagosra generálni.

:-)

gigabursch 2019.05.29. 09:27:43

@nyikk:
És a zászló is talán ki fog simulni és nem lobogtatja a szél...

PFreddy 2019.05.29. 09:28:47

@Edward de Vere: De igen. Csak a Holdra való visszatérés sokkal egyszerűbb és olcsóbb. Azonnal, khm, 5-10 éven belüli siker garantált. Míg a Mars utazásnál vannak még még megoldásra váró probémák.

PFreddy 2019.05.29. 09:40:54

@nyikk: Ezt nem tudom honnan vetted. A tech dokumentáció meg van, rendelkezésre áll.

Az Apollo 11 eredeti, közvetlen videofelvételei valóban elvesztek (úgy tűnik, a '80-as években valaki véletlenül újra használta a szalagokat), de a közvetítés anyagai megvannak. Az eredeti fotók szintén elérhetőek.

en.wikipedia.org/wiki/Apollo_11_missing_tapes

Az Apollo 12-17 küldetések esetében MINDEN eredeti felvételt megőriztek. Miről beszélünk?

PFreddy 2019.05.29. 09:43:40

@gigabursch: egy olyan országban ahol a holdraszállás-tagadók aránya 10-15% körül lehet (valódi adat nincs, csak becslés más európai felmérések alapján), veszélyes ilyen témával ironizálni. Könnyen azt hihetik, hogy komolyan gondolod.

nyikk 2019.05.29. 09:48:11

Biztosan egy wiki bejegyzes alapjan akarunk tudakozodni, velemenyt kialakitani?

Ha a nasa oldalan kezdesz keresgelni eredeti doksik-videok utan, akkor meg ernek meglepetesek:))

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.05.29. 09:50:28

Egy ismerősöm már járt más naprendszerben is.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.05.29. 10:02:25

@Edward de Vere:

Nem adta meg rá az engedélyt a Világszövetség, ezért nem mehet ember a Marsra emberi eszközzel.

PFreddy 2019.05.29. 10:14:22

@nyikk: Tényleg úgy gomndolod, hogy nincs mindent, de tényleg MINDENT fel kell töltenie a NASA-nak a saját weboldalára? Elég nagy különbség van a rendelkezésre álló és az online, bárki számára egy kattintás alatt elérhető adatok között.

A hiányzó Apollo felvételekről való értesülést egy, az Apollo 11-ről szóló szakmai előadásra alapozom, amit volt szerencsém meghallgatni. Az előadó saját maga is utánajárt az elveszett (Apollo 11) és meglévő (Apollo minden más) videófelvételeknek.

Mellesleg, a Wikipedia infoi sem az ördögtől valóak. Ha kételkedsz bennük, ott vannak alul a hivatkozások, amely sikkek pedig további refernciákra mutatnak. Fontos dolog a kétkedés, de ne egy berögzült elképzelés alapján akarj kétkedni mindenben.

gigabursch 2019.05.29. 10:33:20

@PFreddy:
Wiki és a történelmi hitelesség...
Na ne....

A Wiki sokmindenre használható, de józan ítélőképességű ember vastagon szűr, ha meghallja, hogy a forrás a wiki.... Legalábbis én biztos

De visszatérve:
Mikor úgy a kilencvenes évek második felében először láttam az ominózus videót, kb. százszor néztem meg, mert annyit rötyögtem rajta. Ahogy szétdől az állvány, meg lehull a lepel és a technikusok futkosnak jobbra-balra, az valami betojás

boom2 2019.05.29. 10:35:49

@gaszton42: "csak azért is megfúrják hogy borsot törjenek Trump orra alá." Igen egyre több a kretén a világban. Nem számít, hogy helyes, vagy igaz valami, az a lényeg, hogy ki monda, meg hogy jól kibasszunk a másikkal..

boom2 2019.05.29. 10:37:12

@Edward de Vere: Majd akkor lesz meghódítva a hold, ha emberek ÉLNEK rajta..

boom2 2019.05.29. 10:40:10

@PFreddy: Mindenképpen újra kell kezdeni mindent. Az akkori technológiák és biztonsági szint, eljárások, ma a nullánál is kevesebbet érnek.

gaszton42 2019.05.29. 10:42:43

@boom2: Bizony, és mindenütt ez megy sajnos. Az USA-ban meg amúgy jellemző hogy a republikánus elnokök, (például mindkét Bush és most Trump) szokott előállni ilyen nagy nemzeti akciótervvel, de alapvetően egyikük sem azért mert értett volna hozzá vagy rajongott az űrkutatásért.

PFreddy 2019.05.29. 10:53:35

@gigabursch: "
A Wiki sokmindenre használható, de józan ítélőképességű ember vastagon szűr, ha meghallja, hogy a forrás a wiki.... Legalábbis én biztos"

De az ugye megvan, hogy nem a wiki a forrás. A legtöbb szócikknél (legalábbis a fizika/matematika/csillagászat terén biztosan) rendesen körbe vannak hivatkozva az infok. Ha valaki csak keresgélni kezd a témában, nyugodtan kezdheti a wikinél. Ha valaki mélyebbre akar ásni vagy hitelesített információt akar, kezdje a hivatkozásainál (vagy a hivatkozások hivatkozásainál), mert azok a források, amelyeket érdemes megvizsgálni. Maga a szócikk gyakorlatilag csak egy kivonat.

Mint ahogy az Apollo 11 témájában is azért volt érdemes bevágni ide a fenti szócikket, hogy látható legyen, ez már egy sokak által körbejárt és lerágott csont.

steery 2019.05.29. 11:09:58

Az Apollo programot és a Mars utazást valójában azért fújták le, mert a szakemberek szembesültek a technikai nehézségekkel és bölcsen felismerték, hogy nem áll rendelkezésünkre a megfelelő tudás és műszaki háttér hozzájuk. Azaz több évtizedes fejlesztő munkára és rengeteg kísérletezésre van szükség, hogy a különféle rendszerek beérjenek.. Most már (50 év után) kész van a legtöbb dolog, amikre szükségünk van az ilyen projektekhez: számítástechnika, életfenntartás, tárgynyomtatás, energiatermelés, hulladék újrahasznosítás, távérzékelők, űrélettani tudás, robotok, felszíni terepjárók. Ami még hiányzik: az a gyors és hatékony meghajtás. Jelenleg ez a gyenge pontja az egész űriparnak, mert ez teszi lassúvá, nehézkessé, drágává és veszélyessé az űrközlekedést. Amint ezen az akadályon is túljutunk (például leváltják a rakétákat az antigravitációs motorok), hirtelen begyorsulnak majd az események...

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2019.05.29. 11:23:01

Magam csak azt nem értem, hogy ha már többször járt ember a Holdon, akkor mi a gond? Minden megvan hozzá (?): technológia, műszaki háttér, tervdokumentációk stb. Csak újra meg kell építeni a Zűrhajót, aztán hajrá.

PFreddy 2019.05.29. 11:42:01

@steery: Nagyrészt egyetértek, de az akkori a technológiai sikereket és társadalmi támogatottságot meglovagolva a mondjuk a '90-es évek elejére összejöhetett volna a Mars utazás. Más kérdés, hogy ehhez fenn kellett volna tartani a NASA büdzséjét a 4-5%-os szinten (a teljes kormányzati büdzsé viszonyában). Ez pedig a hidegháborúban nem tűnt jó alkunak.

korxi 2019.05.29. 11:48:08

Címlapos a poszt, és ennél a témánál ilyenkor át kell pörgetni a halálosan unalmas hülyék 1234576789 -edik, nem-is-volt-holdraszállás kommentjét. Dehát ez a műfaj velejárója.

Ami a téma érdemi részét illeti: egy új emberes holdutazásnak önmagában semmi értelme nincs. Értelme csak akkor van, ha azáltal konkrét tapasztalatokat tudunk szerezni és technikai fejlesztést akarunk elvégezni az alacsony Föld körüli pályás űrutazásoknál távolabbi, későbbi emberes űrutazásokhoz. Amiknek célja a Marsra, esetleg a Marson túli aszteroidaöv tagjaira, Marson túli gázóriások kőzetholdjaira való emberes űrutazás (az utóbbiak valószínűleg a végállomást is jelentik, mármit azokat a Föld bolygón kívüli égitesteket, ahová az ember mint olyan valaha is eljuthat).

Az Apollo program lefújásán nincs mit kell sajnálni vagy kárhoztatni. Abban annyi volt, amennyi volt.
Óriási vállalkozás volt, történelmi eredménnyel, de a hidegháboró termékeként eslődlegesen PR célja volt. Az élő ember és az emberi létfenntartó rendszer odajuttatása és működtetése gyakorlatilag le is kötötte a teljes - mind az úreszköz, mind az infrasuktúra tekintetében - kapacitást. Tudományos ismeretszerzésre viszont messze nem az volt az legalkalmasabb.
Többször jártunk a Holdon, volt ott ember, készítettek töméntelen fénykép- és videofelvételt, hazahoztak több zsáknyi kőzetmintát.
Mindzzel az Apollo program elérte célját, betöltötte szerepeét, és ezáltal kifutotta megát.

A lefújás után viszont rögtön ott termett a hogyan tovább kérdése.
Erre már akkor három irány körvonalazódott.
1. Az űrkutatás igazi hívei azt mondták hogy miféle hülye kérdés ez egyáltalán. Hát természetesen úgy tovább hogy szó szerint tovább: cél a sokkal-sokkal távolabbi Mars.
2. Egy állandó holdbázis létesítése. Itt ellenérv hogy mit csálna ott az állandó jelenlét során a hús-vér ember, hiszen az Apollo látogatások során megbizonyosdhattunk arról, hogy - kis túlzással - nincs ott semmi.
Abból a szempontból viszos hasznos lenne, és lehet is, hogy a jövőben onnan indítsunk a távolabbi naprendszerbe úrhajókat, mert sokkal kisebb gravitációs béklyóból kell kiszabadulni.
A Földről induló, indítóállásra állított rakéták teljes felszállótömegének több mint 90%-át maga az üzemanyag teszi ki, amit túlnyomórészt a Föld körüli pályáraállás és annak elhagyása emészt fel.
3. Alacsony föld körül pálya folyamatos elérésének lehetősége, oda-visszatérő űreszközök kifejlesztése.

Tudjuk hogy a shuttlekkal a 3. valósult meg. Ami nem csoda, hidegháború volt, és bár végül nem játszottak benne kulcsszerepet az űrrepülőgépek, nyilvánvalóan azok voltak potenciálisan olyanok, amik akár hidegháborós célra is leginkább felhasználhatók.

De önmagában véve az emberes holdutazásnak nincs hozadéka sem gyakorlati-tudományos, sem PR szempontból.
Az udajuttatott néhány ember tud ott sétálgatni és nézelődni, de semmi olyan új tudást/információt nem fog megszerezni, aminek az ezerszeresét ne tudnánk már a Hold-szondák révén. PR szempontból pedig egy olyan dolog, ami egyszerűen volt már. Egy 50 éves filmnek a megismétlése lenne.

Fennál az az alapprobléma, hogy 50 éve nem mentünk sehová, és egy jó darabig nem is tudunk menni sehová Holdon túl.
Ami azért baj, mert az egyszerű néptömegek egyedei szemében az van hogy űrkutatás = emberes űrutazás. Pedig ennél nagyobb tévedés nincs, ez két különböző dolog.
És bár emberes űrutazás más égitestre 50 éve tényleg nem volt, az űrkutatás hihetetlen fejlődésen ment át. És nem arról van szó, hogy a szondás űrkutátasi programok afféle nincs ló, jó a szamár is alapon léteznek, hanem ezeken keresztül sokkkal-sokkal töb tudást szereztünk meg a világűrről és az égitestekről, mintha az emberes űrutazást erőltettük volna, akkor amikor a tudomány és technika állása még nem tart ott, hogy többletet nyújtsunk az eddigiekhez képest.
A távműködtetés jelenlegi szintjén egy Curiosity, egy Rosetta-Philae, egy Cassini-Huygens ezerszer több információt szerzett meg, hiszen szinte teljes egészében információszerző eszközökből állhatott a teljes hasznos teher, nem pedig hús vér-emberből és az ő elemi létfenntartását szolgáló berendezésekből.

PFreddy 2019.05.29. 11:54:36

@Fotósképző: Ahogy fentebb boom2 is megjegyezte "az akkori technológiák és biztonsági szint, eljárások, ma a nullánál is kevesebbet érnek. " Azok a gyártósorok, tesztpadok, információs rendszerek, amikkel akkor összehoztk a Saturn V-t vagy a Lunar Module-t, már nem léteznek (az oroszoknál igen, ők nem nagyon léptek tovább a '70-es évek Szojuzainál :)

Emellett a NASA-nak most előre is kell tervezni: olyan rakétát/űrhajót/bázist épít, amely egyszermind a Mars-utazásra vagy mondjuk egy aszteroida-látogatásra is alkalmas lesz.

PFreddy 2019.05.29. 12:03:52

@korxi: Kössz, ez egy remek összefoglaló volt!

Magam részéről max annyival egészíteeném ki, hogy JELENLEG nincs gyakorlati haszna a holdraszállásnak. 50-100 év múlva ez nagyot fordulhat. Alacsony g-s technológiai kutatások, csillagászati berendezések telepítése, bányászat (pl. a minden sci-fi rajongó által emlegetett hélium-3 izotóp), vagy akár a turizmus (mert hát miért ne, biztosan lenne rá fizetőképes kereslet). A távolabbi jövőben pedig a túlnépesedéstől mentes városok kialakítása is lehetséges volna.
De tény, ezek a célok nem az Artemis projekt keretén belül fognak megvalósulni.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2019.05.29. 12:06:26

Egyébként simán megoldható lenne megint, egy kis kormányzati támogatással.
Csak az USA kormányzat most összeveszett a Stark vállalattal, aminél ott a technológia.
Volt erről egy dokumentumfilm sorozat a TVben, Vasember címen.
TVben nem hazudnak, a holdraszállást is mutatták.

midnightcoder2 2019.05.29. 12:24:37

Szerintem mire Trumpék feljutnak a Holdra, már ott fogja õket várni egy bódé amibõl egy kis sárga ember integet ki: jöjjenek, van cípõsz cirke, kaca, áfásszámla!

Staff Sergeant 2019.05.29. 12:41:42

@MAXVAL bircaman közíró: világszövetségi engedély? A kínaiaknak, oroszoknak aztán nem kell semmilyen engedély. A magáncégeknek sem, és az idióta Trum is tojik az ENSZ -re. CSAK pénzkérdés az egész.

Staff Sergeant 2019.05.29. 12:44:47

@steery: antigravitációs motor :))) DDDD

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.05.29. 13:00:21

@Edward de Vere:

Nem az ENSZ, hanem a Galaxis Tanács engedélye kell,

Primitív, még liberális demokráciákban élő civilizációknak nem engedélyezett a távoli utazás.

BiG74 Bodri 2019.05.29. 13:02:14

A Hold lehetne kiindulópont a nagyobb távolságra induló expedíciók számára.

PFreddy 2019.05.29. 13:05:21

@MAXVAL bircaman közíró:

Helyesen: Galaktikus Tanács. Ha össze-vissza írkálunk mindenféle hülyeséget, egyből indítják a vogon-flottát. :)

BiG74 Bodri 2019.05.29. 13:10:42

@PFreddy:
Nem baj, fogom a családot, kap mindenki egy törülközőt, aztán tipli!

gigabursch 2019.05.29. 13:14:18

@PFreddy:
Épp ezt mondom.
Azért abba már szaladtam bele valamelyik zenekar kapcsán, hogy a belinkelt oldal homlokegyneset mást állított.
Valóban, kiindulásra alkalmas, véleményalkotásra kevés.

Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember · http://elmenypark.net 2019.05.29. 13:15:14

"meghódítva ezzel az emberiség elsőként (és mindezidáig utolsóként) elért idegen égitestjét"

Ez nem igaz, a japánok is leszálltak egy aszteroidára és az ESA is.

Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember · http://elmenypark.net 2019.05.29. 13:18:24

Az öt misszóhoz is hozzá szólnék. Mert lehet, hogy több volt.

1. A hivatalos verzió

Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása, majd a közös amerikai-szovjet (Szojuz–Apollo-program) során használták fel. A program hátralévő részét az érdeklődés hiánya miatt törölték. Az Apollo-programot eredetileg 20, később költségvetési okok miatt 18 küldetésesre tervezték. Végül 17 küldetést hajtottak végre.

2. Egy kiszivárgott videó magyar felirattal

youtu.be/M3CwlPxP0rc

Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember · http://elmenypark.net 2019.05.29. 13:26:11

@MAXVAL bircaman közíró: Én tudom miről beszélsz a Galaktikus Tanáccsal. Primitív liberális társadalmak? Nos a Galaxis Tanácsodnak hamarosan vége. Az új korszak pedig a Földről indul, hiába igyekeztek innen minden energiát magatokhoz vinni.

Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember · http://elmenypark.net 2019.05.29. 13:41:29

@PFreddy: A gond ezzel az, hogy a Hold nem az, aminek hiszitek. Kicsit utánajártam a témának. Itt van róla először egy videó: youtu.be/sqjmfFU6Ak8
Egy szakértői vélemény: youtu.be/zlahXX0AGJw
Meg amire alapvetően jutottam: dimenzioutazo.blogspot.com/2019/04/hitrengetes.html

PFreddy 2019.05.29. 13:42:17

@gigabursch: Akkor egyetértünk.

Mostanság egyre gyakrabban hallom viszont az érvet, hogy wikipedia "megbízhatatlan forrás", mintha csak a szél söpörte volna össze az ott található információkat, miközben a maga nemében (megfelelően hazsnálva) fantasztikus lehetőségeket kínál.

Ekkora adatbázissal nem is meglepő, hogy vannak hibák és benézések. Mindenesetre a saját szakterületemen nagy marhaságokkal még nem találkoztam.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2019.05.29. 13:44:36

@gaszton42: "És nem kéne az ilyen projektekhez a Kongreszusnak is hozzászólnia? Ott meg demokrata többség van, már csak azért is megfúrják hogy borsot törjenek Trump orra alá."

Ezzel sajnos el is mondtad a demokráciaelvű kormányzás alkalmatlanságáról szóló alaptételt.

@Edward de Vere: "A Hold meghódítása tehát bőven, hatszorosan kipipálva. Most a MARS következne, nem?"

Következne? A Mars-utazás már harminc éve húsz éven belül megvalósul. Pillanatnyilag esélyünk sincs rá. Egyelőre valahogy bizonyítani kellene magunknak, hogy a legalább kétszázszor rövidebb Föld–Hold–Föld utat meg tudjuk tenni újra. De egyelőre ennek az esélye is elég messze van.

"CSAK pénzkérdés az egész."

Olyan, hogy "csak pénz", nem létezik. A pénz valójában felhasznált munkaerőt és nyersanyagot jelent, és a döntéshozók kételkednek abban, hogy a rendelkezésre álló kapacitásból érdemes-e ennyit elhasználni erre a tervezetre. A dilemma ismert, lehetne ebből a pénzből lélegeztetőgépet is gyártani. Mivel az egészségügy is üzlet, az abban felhasználható munkaerő és nyersanyag mennyisége is megtérülés-alapon van mérlegelve. A történelem már megmutatta, hogy a technikai gigamegabefektetések néha magát a haladást tartják fenn, gazdasági veszteségesség esetén is, de a vezetőknek nehéz rászánniuk magukat ilyen népszerűtlen döntésekre, ráadásul a népszerűtlenség a valóságban rengeteg embert jelent, aki másra akarja költeni az általa is megtermelt pénzt.

@gigabursch: "A Wiki sokmindenre használható, de józan ítélőképességű ember vastagon szűr, ha meghallja, hogy a forrás a wiki.... Legalábbis én biztos"

Szűrni érdemes. A rendszeres szerkesztők és a magasabb jogokat szerzett szerkesztők próbálják őrizni a megbízhatóságot azzal, hogy a szócikkek állításaihoz források megnevezését követelik meg, de ez a módszer nem garantálja a megbízhatóságot. Az érthetőséget és korrektséget még kevésbé. De a Wikipédia egy közösségi munka, a hitelesség ellenőrzésével és a szócikk vitalapján való megbeszélésével is hozzá lehet járulni.

@boom2: "Mindenképpen újra kell kezdeni mindent. Az akkori technológiák és biztonsági szint, eljárások, ma a nullánál is kevesebbet érnek."

Egyszer már működtek. @Fotósképző: jól mondja, nem kellene mindent újra feltalálni. Viszont ma olyan világban élünk, amelyben ha egy gyerek beveri a fejét a kiságyba, akkor betiltják a kiságyat, nehogy még egy gyerek beverje a fejét. Ilyen látásmóddal nehéz lesz olyan technológiát elfogadtatni a közvéleménnyel, amelyről azt mondhatjuk, hogy MAJDNEM biztosan működni fog. Természetesen a vadonatúj technológia is csak ennyire megbízható, de arra lehet magyarázatul adni azt, hogy még kiforratlan. És a következő verzió majd jobb lesz.

@steery: "Amint ezen az akadályon is túljutunk (például leváltják a rakétákat az antigravitációs motorok), hirtelen begyorsulnak majd az események... "

Hát ez az. Az antigravitáció létezését egyelőre még elméletileg is elég megalapozottan vitatják. Az ionhajtóműről már sikerült bizonyítani, hogy működik, de annak a csekély tolóerejét egyelőre senki nem is próbálná emberes programhoz használni. A láthatáron sincs az eddiginél jobb módszer.

Egyébként a műszeres Mars-küldetéseknek is csak a fele sikerül, egyelőre.

@PFreddy: "az oroszoknál igen, ők nem nagyon léptek tovább a '70-es évek Szojuzainál :)"

Talán ennek is köszönhető, hogy a Szojuzok ma is repülnek, a csúcstechnológiás NASA űrhajósai pedig felkéredzkednek rá. Mert ma a NASA-nak annyi ideje nincs működő űrhajója, amennyi idő Shepard felszállása és a holdraszállás között eltelt.

Pipas 2019.05.29. 13:51:53

Mondjuk annyi, hogy szerintem a Trump úgy tudja most mennek először a holdra. Lehet ezért kell odamenni, hogy megnyugodjon. :D

gaszton42 2019.05.29. 14:00:23

@Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember:

Amúgy 6 Apollo holdraszállás volt és 3 olyan ami eljutott a Holdig de nem szállt le.

1. A megmatadt Saturn V rakétákból csak egyet használtak el a Skylab űrállomás feljuttatására. A Skylab 3 látogató személyzete és a Soyuz Aplollo repülések során a jóal kissebb Saturn 1B rakétákat használták mert az alacsony Főld körüli pálya eléréséhez az Apollo űrhajónak nem kellett nagyobb, a megmaradt Saturn V rakéták még megvannak , múzeumi darabok, Huntsville-ben, Cape Canaverel-ben és Houston-ban vannak kiállítva, egyéb tesztelésre használt részegységek pedig más helyeken vannak kiállítva.

2. A "kiszivárgott" videóhoz annyit hogy amilyen pocsék hamisítvány, el nem bírom hinni hogy erre lehet összeesküvés elméleteket alapozni. A titkos holdraszállásos teóriák csak arról feledkeznek el hogy a Saturn rakéta összeállításához , szállításáho akkora infrestruktúra kell hogy azt gyakorlatilag lehetetlen eltitkolni. Az indítás több 100 mérföld távolságról látható és hallható. egyébként az inrastruktúrára jóval többet költöttek mint magára a Holdrakétára.

Pipas 2019.05.29. 14:00:33

Mondjuk a mars expedíciók elmaradásáról Robert Zubrin véleményét érdemes meghallgatni. A csávó azt mondja, hogy már réges-rég oda kellett volna mennünk és nem vacakolni meg kifogásokat keresni. Nagyon szimpatikus a csávó.

gaszton42 2019.05.29. 14:04:59

@Pipas: Erre nem gondoltam, de most hogy mondod lehetséges, mivel előszeretettel hisz mindenféle összeesküvés elméletben, lehet hogy a tanácsadói meggyőzték hogy így ő lehet az az elnök aki tényleg eljuttatja az amerikaiakat a Holdra. Ráadásul Kennedy demokrata volt és így a demokratákra is mérhet egy csapást.

Pipas 2019.05.29. 14:18:53

@gaszton42: "de most hogy mondod lehetséges"

Szerintem mondott ő már nagyobb butaságokat, úgyhogy nem nagyon van érvem ami alapján ki lehet zárni... :)

Emlékszem, egyszer elmagyarázta milyen marhaság, hogy a hajspré üvegházhatású gázokat enged a légkörbe, hiszen be van csukva a fürdőszobaajtó, amikor használja. :-o

Staff Sergeant 2019.05.29. 14:46:14

@MAXVAL bircaman közíró: Galaxis Tanács?Ja, ... hogy nem vagy normális. Akkor bocs!

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.05.29. 16:14:31

@Edward de Vere:

Ez van, nem lehet csak úgy röpködni az űrben,

HussarX 2019.05.29. 19:08:06

Simán el tudnám képzelni, hogy blöff volt a holdra szállás és egy műteremben játszották el, de azt nem, hogy a szükségszerűen több száz ember közül, akiknek tudniuk kellett az igazságot, egy sem kottyantatta el magát 50 é alatt sem, hiszen nap mint nap tapasztalhatjuk a saját életünkben is, hogy igaz a bölcsesség: "Amit már ketten tudnak, az már nem titok." :) Ergo: Az ember szinte biztosan járt már a holdon. És a +1 ráadás indok: Rengeteg komoly hírszerzéssel rendelkező ellenérdekelt ország szívesen cáfolta volna már az amcsi elsőségi állításokat. persze ez a logikai vonal csak addig érvényes, amíg valaki be nem köpi a tuti aduászt, vagyis, hogy "a föld már évezredek óta idegenek által van vezetve kisapám!" :) És ha ránézünk a jó öreg Donald hajára, mutti Angéla csípőjének a ringására, a Vaslédi mosolyára, vagy aki még emlékszik Brezsnyev bozontos szemöldökére és forró csókjaira, akkor felmerülhet, hogy ezeket tényleg nem anya szülte...

Nebelraser 2019.05.29. 19:26:27

@HussarX: Az "Iron Sky - The Coming Race" jut az eszembe erről :)

pizo 2019.05.29. 22:32:38

@MAXVAL bircaman közíró: Eddig azt hittem hogy csak politikai szempontból tetteted magadat idiótának és írsz mindenféle destruktív hozzászólást a politikai kötődésű cikkekhez, de látom hogy komolyabb a baj

Zoli.

pizo 2019.05.29. 22:34:24

@MAXVAL bircaman közíró: Balliberális demokráciáknak nem engedélyezett, illiberálisoknak meg igen, ugye?

Zoli

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.05.30. 05:51:46

@pizo:

Sose írok destruktív hozzászólást, nyilván ez persze nézőpont kérdése.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.05.30. 05:52:42

@pizo:

Nemigen vannak ma ilyenek. De tény: a liberalizmus ellen küzdő erők kevésbé veszélyesek az idegen civilizációk számára.

Nylul 2019.05.31. 07:47:23

@MAXVAL bircaman közíró: Hiijj, na itt a végén kénytelen voltam rákattintani a profilodra, hogy nem egy trollnick csinál-e hülyét belőled. De nem, ezek szerint tényleg van egy Pataki Attila mélységű konteó része is az álomvilágodnak.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.06.01. 19:55:46

Szép-szép, de tényleg nem értem miért akarnak az amik embert küldeni a Holdra (meg a Marsra). A Holdig még csak-csak eljutunk a hagyományos meghajtású űrhajókkal, de a Mars szerintem ezzel a technikával "felejtős". :-(