Így vélekedünk a Holdra szállásról...

A Holdra szállás hazai megítéléséről c. felmérés eredményeinek ismertetése

2019. július 16. - PFreddy

Idén ötven éves az Apollo 11 küldetés - ebből az alkalomból pedig arra tett kísérletet a Csillagvizsgáló Blog, hogy Magyarországon első alkalommal mérje fel a holdra szállás hazai megítélését. Mennyien hiszik, hogy soha nem is járt ember a Holdon? Mire alapozzák a kétkedésüket? Mások mit tartanak a legfontosabb bizonyítékoknak? És mit gondolunk a NASA tevékenységéről? Az előző bejegyzésben bemutatott online kérdőív jellegénél fogva ugyan nem tekinthető reprezentatívnak, a több ezer válaszadó azonban többé-kevésbé a valós véleménymegoszlást tükrözheti - na meg, ez a felmérés az egyetlen támpont a hazai viszonyokat illetően.

8713067.jpg

Először is szögezzük le: igen, volt Holdra szállás. Rengeteg egymástól független bizonyíték szól mellette, ezzel párhuzamosan pedig minden (első ránézésre) problémás részletet logikusan meg lehet magyarázni és minden kifogást meg lehet cáfolni. Ez tehát tény, tényekről pedig nem szokás vitatkozni. Beszélni azonban kell, mert nem ok nélkül kételkednek oly sokan az emberiség egyik legnagyobb technológiai teljesítményében. Ha valaki nem ássa bele magát a részletekbe és a fizikai/mérnöki magyarázatokba, könnyen ingoványos terepen ragadhat és (innentől logikusan) kételkedni kezdhet. Mert lássuk be: bőséggel akadnak nem egyértelmű részletek az Apollo-programot illetően.

 

Ugyanakkor az egész hoax-sztori még egy cseppet sem logikus kétkedéssel kezdődött annak idején. 1969-ben az egész világ ünnepelte az Apollo 11 sikerét, olyannyira, hogy még a nagy rivális Szovjetunió sem próbálta tagadni az eredményeket, sem tudományos, sem pedig politikai szinten. Az első próbálkozás a NASA sikerének megcáfolására csak 1976-ban (tehát négy évvel az utolsó Apollo missziót követően) érkezett el, amikor is megjelent a We Never Went to the Moon c. könyv. Írója, a bölcsész diplomával (English BA) rendelkező Bill Kaysing technikai leírásokat készített a NASA egy rakétafejlesztést végző beszállítójánál a '60-as évek közepéig. Állítása szerint rálátása volt a NASA belső ügyeire és elbeszélése szerint tíz évvel a az Apollo 11 előtt még az űrügynökségen belül is lehetetlennek tartották a holdra szállást (sem erre, sem pedig más állítására nem tudott bizonyítékokat felhozni). A könyv néhol egészen B-filmekre hajazó állításokat tesz, mint például, hogy a megrendezett Apollo 11 küldetés idején Neill Armstrong és két társa Las Vegas-ban múlatta az időt, sztriptíztáncosok társaságában.

maxresdefault_8.jpgAki az egész mániát elindította: Bill Kaysing.

 

Sokatmondó, hogy Kaysing sztorija gyökeresen átalakult az évek folyamán és a könyv legutóbbi kiadásában többek között már az szerepelt, hogy az Apollo 11 kilövése valóban megtörtént, csak a három asztronauta végig Föld körüli pályán maradt (amit szinte biztosan kiszúrtak volna a szovjetek...). A többszörös ellentmondások azonban nem zavarták meg, hogy az összeesküvés-elmélet fennmaradjon, mindig is voltak ugyanis olyanok, akiknek kapóra jött a tudományos világ vagy éppen az USA kormány hitelességének aláásása. Így pl. az elsők között karolta fel Kaysing sztoriját a '80-as években új erőre kapó Flat Earth Society (Laposföld Társaság), akiknek kapóra jött egy bennfentesnek tűnő személy cáfolata a Holdra szállásról. A laposföldesek jól hangzó neveket is hozzácsaptak a hitüket védelmező hoaxhoz: tőlük ered, hogy a teljes Apollo program hamisított felvételeit a Disney cég készítette (!), Artur C. Clarke forgatókönyve alapján (!!), Stanley Kubrick rendezésében (!!!).

moon_hoax_4_0.jpgVisszatérő vicc: a Holdra szállás valóban trükkfelvétel volt. Stanley Kubrick rendezte. Ő azonban, maximalista révén, ragaszkodott a valós helyszíneken való forgatáshoz.

 

Talán ezek a sztorik önmagukban is elegendőek lennének a kétkedők meggyőzésére, azonban az utóbbi évtizedek hosszú szünete és az USA kommunikációjának egyre sötétebb megítélése táptalajt szolgáltatott a holdra szállás tagadóknak. Ahogy az előző bejegyzésben is szemléztem, az Apollo 11 Holdra szállását tagadók aránya még az USA-ban is szignifikáns (8-12%), Európában magas (15-25%), Oroszországban pedig kimeríti a 'tiszta röhej' fogalmát (25-55%). Mivel Magyarországon ezt megelőzően hasonló témájú felmérés még nem készült, összeállítottam egy kérdőívet a Holdra szállás hazai megítéléséről, amelyet az utóbbi hetek folyamán online lehetett kitölteni (a válaszduplikációk elkerülése végett csak Google-fiókba való bejelentkezéssel). Egy ilyen kérdőív természetesen nem reprezentatív, azonban a változatos oldalakon való számos megosztás (amelyeket ezúton is köszönök mindnekinek!) minden bizonnyal elősegítette a valós arányok reprodukálását. Mint ahogy a válaszadók nagy száma is: jelen bejegyzés írásakor 5768-an töltötték ki és küldték el a kérdőívet (ami, köztünk szólva, nem piskóta). Nézzük, mik derültek ki a statisztikából!

 

 

Felmérés a Holdra szállás hazai megítéléséről

 

Rögtön az elején a legfontosabb válasz a legfontosabb kérdésre: úgy tűnik, hogy nem vagyunk kiugróan szkeptikusak/hoax-mániások/laposföld-hívők. Az eredmény szerint "csak" a válaszadók 16,1%-a (hatból egy fő) nem fogadja el az Apollo 11 holdra szállását, ami beleillik a kevés európai felmérés alapján felvázolható nemzetközi trendbe. Ami külön érdekes, hogy a kétkedésnek is vannak rétegei. A második kérdésnél kevesebben, csak 13% vélte úgy, hogy soha nem is járt ember a Holdon - vagyis egy nem elhanyagolható kisebbség hiszi, hogy bár az Apollo 11 svindli volt, később azért csak visszamentünk a Föld égi kísérőjére (vagy még most is ott vagyunk - ki tudja?). A kétkedés másik, kevésbé radikális irányában is létezik egy szignifikáns réteg, a harmadik kérdésre ugyanis (Amennyiben kételkedik a holdra szállást illetően...?) 1151-en adtak meg választ, vagyis az összes kitöltő 20%-a. A nagyjából 4%-os különbözet jelenti azokat az ingadozókat, akik, bár jobbára elfogadják az Apollo program eredményeit,  némely aspektusa erős kétkedést vált ki belőlük.

 

1-2_kerdes.jpg1-2. kérdés

 

 

Ezen 3. kérdés egy további hasznos tanulsággal is szolgál. A gyakori vélekedéssel ellentétben ugyanis nem a sok "gyanúsnak tűnő" felvétel (21,8%) vagy a '60-as évek lesajnált technológiája (20%) ágyaz meg a kétkedők túlzott szkepticizmusának, hanem a tény, miszerint közel ötven éve nem tért vissza az emberiség a Holdra (49,8%). Ez pedig bizonyos szempontból érthető, hiszen a kialakult helyzet valóban ellentmond a hétköznapi szemléletnek, miszerint, amire képes volt a NASA 1969-ben, arra miért nem képes most (illetve miért nem ismételte meg az elmúlt fél évszázad folyamán)? Habár politikai akarat hiánya (hiszen az USA által megnyert űrverseny okafogyottá vált) és az elapadó források önmagukban magyarázatot szolgáltatnak a holdra szállás ezen rejtélyére, a politikai és űrkutatási trendek ismeretének hiányában nem nehéz látszólagos ellentmondásokat felfedezni.

screenshot_2019-07-16_felmeres_a_holdraszallas_hazai_megiteleserol_7.png3. kérdés

 

 

A túloldal is szolgáltat érdekességet, a holdra szállás valódiságának igazolására (4. kérdés) a legtöbben (28,3%) elegendőnek találják a tudományos közegbe vetett bizalmat (nos, ezúton is köszönjük!). Nem sokkal maradtak le a második helyen (23,9%) a hitelesnek tartott (és valóban hiteles) audiovizuális felvételek, amelyeket az "ellenoldal" hasonló aránybana tartott valószerűtlennek. Érdekes módon csak negyedik helyen állnak a külső források, amelyek összesítenek mindenkit, aki nem volt érintett a holdra szállásban. Európai és ázsiai űrügynökségek, obszervatóriumok, rádióamatőrök vagy akárcsak a Discovery Channel Mythbusters c. műsorának készítői - minden megfigyelés, mérés és kísérlet megerősítette az Apollo 11 eredményeit. Értelmezéstől függően ez utóbbi válaszopció némiképp átfed a harmadik helyezettel (21,7%); "A Holdon hátrahagyott felszerelések"-be ugyanis beletartoznak pl. az Apollo missziók által telepített speciális tükrök, amelyekről mind a mai napig detektálhatóak a visszaverődő lézernyalábok (hiányukban a holdi por elnyelné a lézerfényt). De mindenképpen meg kell még említeni a Lunar Reconnaissance Orbiter műhold felvételeit is, amelyeken kivehetőek bizonyos felszerelések, akár még a holdautók keréknyomai vagy egy-egy zászlórúd árnyéka.

screenshot_2019-07-16_felmeres_a_holdraszallas_hazai_megiteleserol_8.png4. kérdés

 

 

Az 5-6. pont, amelyeknél több válaszlehetőséget is meg lehetett adni, arra kérdezett rá, hogy milyen "furcsaságokról", illetve bizonyítékokról szeretnének többet megtudni a téma iránt érdeklődők. Ahogy azt a 3. kérdés alapján sejteni lehetett, a legtöbbeket (65,6%) a holdra szállások közel ötven éves szünetének háttere érdekli. Kicsit több, mint a válaszadók egyharmada szívesen olvasna többet az asztronautákat érő élettani hatásokról, míg egynegyedük a nagybetűs Klasszikusra kíváncsi: a Holdon miért lobog a zászló? (Nem lobog.) Ami a bizonyítékokat illeti, itt kiegyenlítettebb az érdeklődés. Csak a fentebb már említett, az Apollo missziók által "hátrahagyott eszközök" opció lóg ki felfelé (44,6%). A másik három lehetőséget (visszahozott kőzetminták / külső forrásból származó megfigyelések / holdi körülmények kísérleti reprodukálása) egyaránt 33-34% érdeklődését váltották ki. A holdra szállás itt felsorolt pro és "kontra" bizonyítékai hamarosan külön írás témái lesznek a Csillagvizsgáló Blogon.

screenshot_2019-07-16_felmeres_a_holdraszallas_hazai_megiteleserol_9.png5. kérdés

screenshot_2019-07-16_felmeres_a_holdraszallas_hazai_megiteleserol_10.png6. kérdés

 

 

Az utolsó három kérdés esetében a kérdőívet kitöltők 1-től 5-ig terjedő skálán értékelhették a felvetett témákat; első körben (7. kérdés) a NASA kommunikációjának megbízhatóságát. Az amerikai űrügynökség meglepően(?) magas, 3,95-ös osztályzatot kapott a válaszadóktól, akik a legnagyobb arányban (37,3%) is a 'kiváló' minősítésre kattintottak. A másik végletet csak a kitöltők 5,3%-a választotta, ami még a 2-es osztályzatot adókkal (5,5%) együtt sem fedi le a hardcore holdra szállás tagadókat.

screenshot_2019-07-16_felmeres_a_holdraszallas_hazai_megiteleserol_11.png7. kérdés

 

 

Kissé árnyaltabb a kép, ha az összesen (mai értékére átszámítva) 130 milliárd dollárba kerülő Apollo-program megtérülését kell értékelni. Itt az 1-es minősítés jelentette az "ablakon kidobott pénz" kategóriáját, míg az 5-ös a lehető legjobb befektetést. Bár egy másik állam fél évszázaddal ezelőtti költségvetéséről van szó, meglepően sokan, még a holdra szállást tagadóknál is többen adtak 1-es (8,4%) vagy 2-es (9,6%) értékelést. A válaszok módusza azonban a 4-es értékelésnek felel meg, ami az adatsor átlagát (3,59) is felfelé húzza, a többség tehát inkább pozitívan látja az óriási befektetést (ami hozzátevőlegesen Magyarország egy teljes évnyi GDP-jének felel meg).

 

screenshot_2019-07-16_felmeres_a_holdraszallas_hazai_megiteleserol_12.png8. kérdés

 

Végezetül, az utolsó kérdéssel kicsit a jövőbe tekintettünk: mennyire fontos a Holdra való visszatérés és annak mielőbbi kolonizálása? Bár a legtöbben úgy vélik, hogy a kormányoknak sokkal többet kellene költeniük a Hold újbóli meghódítására (28%), a 3,26-os átlag is azt mutatja, hogy a kép ezúttal sokkal árnyaltabb, mint amit az előző kérdések alapján sejteni lehetne. A válaszadók 21,5%-a csak közepesen fontos célkitűzésnek tekinti, míg több, mint 30% számára csak kicsit vagy egyáltalán nem fontos a Hold kolonizációja. Utóbbi válaszok motivációja lehet, hogy a Föld problémáinak megoldása mindenképp prioritást élvez, akár még a jövőbeli űrutazások kárára is. Ugyanakkor a visszajelzések alapján sokan voltak a válaszadók között, akik fontosnak tartják az űrutazás fejlődését, csak éppen feleslegesnek tartják a visszatérést a Föld kísérőjére. Ők már a Holdon túlra tekintenek: a Mars meghódítására.

screenshot_2019-07-16_felmeres_a_holdraszallas_hazai_megiteleserol_13.png9. kérdés

 

A kérdőív a következő hetekben is aktív marad, vagyis továbbra is kitölthető.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fiction-ről egyaránt.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr6814956932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

korxi 2019.07.18. 19:05:27

Bevallom, az 5768 db kitöltésen meglepődtem, én nem számítottam ilyen sokra, nagy gratuláció hozzá!

A legmegyőzőbb bizonyíték kérdésnél én is a tudományos közeg megbízhatóságát jelöltem be, de részben csak kizárásos alapon, mert valójában az öszes felsorolt opciót egymástól függetlenül teljesértékű bizonyítéknak tartom.
Ugyanakkor, nyilván a tudományos közeg is részben ezekre támaszkodik, másrészt, aki csak egy kicsit is ismeri a tudományos kutatás-megismerés logikáját, tudja hogy a holdraszállásnál százszor kisebb horderejű állítások/eredmények is a lehető legteljesebb és legaprólékosabb bizonyítást és alátámasztást igénylik, mert különben a tudományos közeg megtalálja a magyarázat nélküli részleteket, amik aztán az egészet kérdésessé tehetik.
Szóval, az hogy egy ilyen horderejű dolog akárcsak részben is a fantázia szüleménye legyen, ugyanakkor mégis teljes konszenzussal átmenjen a tudományos közeg általi elfogadáson, az a világ leglehetetlenebb dolga lenne.

Equalizer. 2019.07.19. 00:14:00

Azért a kérdőíven túl, jó volna egy poszt, mely sorra venné a sokat emlegetett kifogásokat:

Miért lobog a zászló a Holdfelszínen?
Miért nem látszanak csillagok a felvételeken?
Miért volt több árnyék a képeken?
Miért nincs talajdeformáció a Holdkomp lábai alatt?
Miért látszódik lábnyom a Holdfelszínen, ha száraz és finom homokrétegből áll?
Miért nem mentek vissza az elmúlt 50 évben?

A válaszoknak én már utánanéztem, de érdekes lenne egy poszt is erről. Amúgy egy helyen összeszedték már: jackepic.com/blog/a-holdraszallas-meg-sem-tortent-cafolva/
De ügyesebbre is meg lehetne csinálni.

PFreddy 2019.07.19. 13:10:18

@korxi: Köszönöm; nagy segítséget jelentett a rengeteg online megosztás és néhány cikk (HVG Tech, NatGeo, 24.hu).

"másrészt, aki csak egy kicsit is ismeri a tudományos kutatás-megismerés logikáját"

Valóban, viszont véleményem szerint nagyon kevesen ismerik ilyen mértékben, ezért is volt (számomra) a legmeglepőbb az ilyen mértékű bizalom.

PFreddy 2019.07.19. 13:15:21

@Equalizer.: Ahogy a írtam a bejegyzésben is, épp ezen témákról lesz szó a következő bejegyzésben. Kössz a linket, mindenképp elolvasom!

A probléma azonban, hogy az idők folyamán már számtalan dologba kötöttek bele a laikusok; ezzel párhuzamosan pedig hiába jár körbe a szerző egy témát alaposan, a kétkedő tömeg "hívő" része azon nyomban ugrik a következőre problémás kérdésre. Ez a két aspektus pedig azt eredményezi, hogy nagyon hosszú terjedelemben kéne foglalkozni a bizonygatással pro és kontra szinten is - ez pedig az érdeklődés rovására megy.
Röviden, akármennyire is igyekszik az ember, nem biztos, hogy "ügyesebbre is meg lehet csinálni". :)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.07.24. 17:41:53

Boccs az off-ért és hát igazán nem is csillagászat, hanem "csak" űrkutatás. Mai hír hogy kinyílott a fényvitorlás vitorlája.

index.hu/techtud/2019/07/24/lightsail_planetary_society_bill_nye_urhajo_foton/

Itt meg követhető hogy éppen merre "vitorlázik".

www.planetary.org/explore/projects/lightsail-solar-sailing/lightsail-mission-control.html

Lesz róla poszt?

On.

Amúgy a 16 % Holdra szállás kételkedő nem is rossz arány szerintem. :-) Az oroszokhoz képest egész jók vagyunk. :-)

PFreddy 2019.07.24. 23:53:01

@rdos: Vaszínűleg itt nem lesz róla poszt. Habár az űrkutatás bőven ad témát a blognak, sajnos kb. kéthetente egy írást tudok csak kitermelni, ez a hónap pedig a holdra szállás jegyében telik (a következő bejegyzés is még egy bizonyíték-magyarázó írás lesz).

A LightSail 2-ről olvastam korábban - főként a civil kezdeményezés miatt érdekes, de viszonylag "egyszerű" sztori: egy olcsó CubeSat-on tesztelni, miként érdemes növelni a Föld-körüli pálya "sugarát". A blog facebook oldalán mindenkpp szentelek neki egy rövid bejegyzést (azokból hetente 4-5 is kijön). Kössz hogy felhívtad rá a figyelmemet!

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.07.25. 17:41:06

@PFreddy: Én köszönöm. Már van is indoka annak hogy a blogod arckönyves részét is meglátogassam. :-) Bár nem tudom hogy kell, de a fel - fel villanó "kövess minket az arckönyvön is" feliratú ablak remélem segíteni fog. :-)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.07.25. 17:47:50

És már megint off. Alig egy nap alatt, 706,3 km-ről 706,46 km-re nőtt a napvitorlás "minimális Föld körüli pálya sugara" vagy pálya magassága (2019-07-24 20:14-től 2019-07-25 17:41-ig néztem héba-hóba). On.

PFreddy 2019.07.25. 18:04:58

@rdos: Hol tudod követni az apogeum változását? Én egyelőre még csak az aktuális magasságot találtam meg.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.07.25. 19:05:14

@PFreddy: Boccs, de lehet hogy butát kérdezek, de a kettő az nem ugyanaz? Apogeum és a kb. egyenlítői Föld felszínétől mért távolság. Tegnap 17:31-kor linkeltem a planetary pont org-ot. A letölthetó adatokban az akku töltöttségétől kezdve minden fontos adatot megtaláltam, de a pozíciót azt nem. :-(

Azt (az aktuális pozíciót) onlány nézem a linken. Ha éppen a neten bóklászom és ráérő időm van. Ebből látom hogy úgy tűnik működik a dolog. :-)

PFreddy 2019.07.25. 20:08:19

@rdos: Kör alakú pályánál ugyanaz, ellipszisnél viszont a pálya Föld-távoli pontja (vagy éppen ami körül kering). Nem tudom, hogy milyen stratégiával akarják emelni a LighSail 2 pályáját, könnyen lehet hogy a különbség elhanyagolható.

A linken látható térkép szerintem az akutális magasságot mutatja, ami egy napon belül is ingadozik kb +/- 5 km-en belül. Magyarán ebből az adatból csak hosszú távon lehet következtetést levonni a projekt sikerét illetően.