Az összefoglalónk első részében taglalt hullócsillagok után, most némiképp ritkább látványosságokat, a fogyatkozásokat vesszük szemügyre. Akármilyen fogyatkozásról legyen szó, minden esetben csillagunk fénye útjába áll valamilyen égitest, és árnyékot vet egy másikra. Napfogyatkozás esetén a Hold áll a fény útjába, így az nem éri el a Föld felszínén tartózkodó megfigyelőt (azaz minket), míg Holdfogyatkozás esetében fordítva, a Föld takarja el a Hold elől a napfényt (és mi földi megfigyelők a Holdról hozzánk visszavert fényt nem fogjuk (többnyire) látni).

A 2019. július 2-ai dél-amerikai napfogyatkozás az ESO (Európai Déli Obszervatórium) chilei megfigyelőállomásáról

Égi kísérőnk, a Hold nagyjából egy hónap alatt kerüli meg a Földet. De akkor miért nem látunk minden hónapban nap- és holdfogyatkozásokat? A válasz igen egyszerű, bár némi térlátás igényel. A Hold nem pont abban a síkban kering a Föld körül, amelyikben a Föld kering a Nap körül, így csak jóval ritkábban esik a három égitest közelítőleg egy egyenesbe, ami a fogyatkozások feltétele. Ez persze azt is eredményezi, hogy napfogyatkozások idején holdfogyatkozás is várható két héttel előtte és/vagy utána.

A Nap és a Föld között húzott vízszintes egyenes bolygónk pályasíkjának éléről látott vetülete (amit a Földről nézve az égre vetítve a Nap pályájaként látunk, és ekliptikának hívunk), amihez képest a Hold pályasíkja 5°-kal eltér.

A napfogyatkozások léte annak a véletlennek köszönhető, hogy a Hold és a Nap látszó mérete nagyságrendileg megegyezik. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a Hold elnyúlt pályán kering, ezért változtatja látszó méretét, és ez pont elég ahhoz, hogy különböző típusú napfogyatkozásokkal találkozhassunk.

Mielőtt továbblépnénk, ezen a ponton szükségét érzem kifejteni egy nagyon fontos ténynek. Az alábbi ábrán látható a Hold látszó méretének különbsége földközeli állapotban és földtávolban. Jól láthatóan nincs túl sok különbség a két látvány között, főleg, ha egyhónapos távlatból igyekszünk visszaemlékezni azok egyikére. Amikor a telehold fázis, azaz a teljes megvilágítottság állapot a földközelséggel nagyjából egybeesik, akkor hívják egyesek "szuperholdnak" a teleholdat. Ez viszont semmi más, csak pusztán reklámfogás, hogy az amúgy teljesen hétköznapi jelenséget eladhassák különleges jelenségként.

A Hold látszó mérete bal oldalon földtávolban (idegen kifejezéssel apogeumban),
jobb oldalon pedig földközelben (vagy másként perigeumban).

Ezt tisztázva áttérhetünk a napfogyatkozásokra, amelyek pont nem teleholdkor, hanem éppen újholdkor figyelhetőek meg (hiszen ha a Föld és a Nap között halad el a Hold, akkor csak a túloldalát világíthatja meg a Nap, és akkor a felőlünk eső része sötét). Attól függően viszont, hogy újholdkor a Hold épp földtávolban vagy földközelben van más típusú napfogyatkozást figyelhetünk meg. Előbbi esetben nem tudja a Hold teljesen kitakarni a napkorongot, és úgynevezett gyűrűs napfogyatkozást látunk majd. Utóbbi esetben viszont akár több mint 7 percen keresztül teljes napfogyatkozásban gyönyörködhetünk, amikor szürkületi sötétség borul a Hold árnyékának vidékeire.

Felül a kizárólag részleges napfogyatkozás geometriai elrendezése látható, amikor a teljes árnyék (umbra) elhalad a Föld mellett, és nem látunk teljes napfogyatkozást, csak a félárnyék (penumbra) vetül bolygónk felszínére. Középen a gyűrűs napfogyatkozás elrendezése, amikor a Hold túl messze jár tőlünk, hogy a teljes árnyékkúp elérje a felszínt, alul pedig a teljes napfogyatkozás ábrája, amikor a Föld felszínén keresztülhalad a Hold teljes árnyékkúpja.

Ez csak egy relatíve kis területet szokott jelenteni a Hold távolságából adódóan. A Föld azon területein, ahol nem takarja el a teljes napkorongot a Hold, ott részleges napfogyatkozást láthatunk. Magyarországról 1999-ben lehetett utoljára teljes napfogyatkozást látni, és a legközelebbire 2081-ig kell várni (habár egy gyűrűs nafogyatkozás 2075-ben esedékes, amelyet - akárcsak a részleges napfogyatkozást - szintén nem szabad szemmel megfigyelni). Ez egyben azt is sugallja, hogy teljes napfogyatkozást megfigyelni némiképp költségesebb mulatság, mint a hullócsillagles, hiszen ehhez utaznunk kell, lássuk hát, hogy idén hova?

Az 1999-es magyarországi napfogyatkozás totalitás fázisa Dr. Zseli József dunaföldvári felvételén.

7. Gyűrűs napfogyatkozás - Június 22.

A Hold árnyékkúpja Afrika, Dél-Ázsia, Kína és a Csendes óceánon keresztül fog elhaladni és a gyűrű fázis mindössze 38 másodpercig fog legfeljebb tartani. Magyarországnak sajnos csak a déli részéről és mindössze néhány százalékos kitakarás fog látszani a reggeli órákban.

8. Teljes napfogyatkozás - December 14.

A Hold ezesetben több mint két percig takarja majd ki a teljes napkorongot, de sajnos hazánkból ez egyáltalán nem lesz megfigyelhető. A jelenség a déli féltekén tartózkodóknak nyújt majd gyönyörű látványt szerte a Csendes- és Atlanti-óceán déli részén hajózóknak és Dél-Amerika déli részén levőknek. Magyarországon a téli, koraesti órákban az internetes élőközvetítések segítségével követhetjük ezeket legjobban nyomon.

Holdfogyatkozások telehold idején várhatóak (a fentihez hasonló gondolatmenet alapján). Itt is az árnyékoltság mértékétől függően beszélhetünk félárnyékos, részleges vagy teljes holdfogyatkozásról. A napfogyatkozás totalitásával ellentétben ennek a teljesség fázisa akár órahosszat is eltarthat, mivel a Föld jóval nagyobb égitest, s így jóval nagyobb árnyékot is vet. Emellett nem csak kis területeken, hanem az egész éjszakai félgömbről csodáható a jelenség, mivel nem ránk vetül az árnyék, hanem mi vetjük azt egy távoli objektumra.

A Föld árnyéka szemléletesen mutatkozik meg Letian Wang felvételén, amelyet a 2011. december 10-ei holdfogyatkozásról készített, és az a nap csillagászati képévé (APODdá - Astronomy Picture Of the Day) választottak két nappal később.

Érdemes megjegyezni, hogy holdfogyatkozás idején a totalitás fázisában sem tűnik el szemünk elől a Hold. Olyankor mélyvörös színben pompázik égi kísérőnk, amit a Föld légkörén keresztül szóródó napfénynek köszönhet. Sajnos ilyet idén nem láthatunk, mivel csak félárnyékos holdfogyatkozások lesznek, azokból viszont rögtön négy:

9. 88%-os félárnyékos holdfogyatkozás - Január 10.

Rögtön e hét végén láthatunk egy félárnyákos holdfogyatkozást Afrika, Ázsia, Ausztrália és Európa területéről, így hazánkból is bárhonnan derült idő esetén. Ráadásul szinte tökéletes időzítéssel az esti órákban lesz megfigyelhető a jelenség. Este 6 óra után kezd majd fogyatkozni a Hold, negyed 9 magasságában fogja elérni a legnagyobb fázisát, majd este 10 utánra fog kilépni a Föld árnyékából.

10. 59%-os félárnyékos holdfogyatkozás - Június 5.

Az előzőhöz hasonlóan ezt is Afrika, Ázsia, Ausztrália és Európa területéről lehet majd megfigyelni. A jelenség érdekessége, hogy hazánkban épp kelni fog a Hold a fogyatkozása idején, így eleve kiharapva láthatjuk majd a keleti horizonton felemelkedni.

11. 36%-os félárnyékos holdfogyatkozás - Július 5.

A június párjaként ezt a kis maximumú holdfogyatkozást Afrikából és Amerikából, illetve a Csendes- és Atlanti-óceánról lehet majd megfigyelni magyar idő szerint a kora reggeli órákban.

12. 74%-os félárnyékos holdfogyatkozás - November 30.

A decemberi napfogyatkozással együttjáró holdfogyatkozás Ázsiából, Ausztráliából és Amerikából és a csendes-óceáni térségekről lesz megfigyelhető.

Hasonlóan fog kinézni a hétvégi félárnyékos holdfogyatkozás ahhoz,
mint amit egy 2017-es fogyatkozás fenti animációján látunk.

Ezek a félárnyákos holdfogyatkozások közel sem annyira látványos és szembetűnő jelenségek, mint amikor a holdkorongba a Föld teljes árnyékkúpja harap bele. Mindemellett a szemfüles észlelő megfigyelője lehet a természet embernél sokkal nagyobb léptékben történő működésének, amely felett hétköznapjaink során könnyen elsiklanánk.

A fogyatkozások idei, kissé talán gyengébb felhozatalának szemlézése után cikksorozatunk következő és egyben befejező részében távolabbi égitestek szemet gyönyörködtető együttállásaival fogjuk lezárni 2020-as észlelési kalendáriumunkat, kiegészítve egy-két izgalmas potenciális látnivalóval.

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fiction-ről egyaránt.