Top10 bizonyíték, hogy valóban megtörtént a Holdra szállás

2019. augusztus 04. - PFreddy

Ha van érdemi haszna a történelmi események jubileumának, az a lehetőség, hogy újra beszédtémává tegyük azokat. Ilyenkor kínálkozik a legjobb alkalom, hogy kiemeljük a jelentőségüket, megmagyarázzuk hatásukat a jelenünkre vagy éppen ellenkezőleg, átértékeljük a múlt történéseit. A Holdra szállás esetében azonban mindez kiegészül még egy aspektussal: újra és újra bizonyítani, hogy valóban megtörtént. Bosszantó lehet, hogy ötven év után még mindig itt tartunk, de egy olyan országban, ahol hatból egy ember nem fogadja el a holdra szállást (és ezzel még csak a középmezőnyben vagyunk...), ott nem szabad félvállról venni a témát. Sokan vannak ugyanis, akik csak az információk hiányában kétkedőek a Holdra szállást illetően és még többen, akik bár biztosak benne, de még nem vértezték fel magukat kellő mennyiségű ténnyel egy esetleges vitára. Nekik szól az alábbi lista tíz pontja - pontosabban kétszer öt témája. Először az öt legmeggyőzőbb bizonyítékot vesszük sorra, majd fordul a kocka, és az öt leggyakrabban hangoztatott ellenérvet cáfoljuk meg.

 

2d66775300000578-0-image-a-62_1444831704973.jpg

 

Tovább

Így vélekedünk a Holdra szállásról...

A Holdra szállás hazai megítéléséről c. felmérés eredményeinek ismertetése

Idén ötven éves az Apollo 11 küldetés - ebből az alkalomból pedig arra tett kísérletet a Csillagvizsgáló Blog, hogy Magyarországon első alkalommal mérje fel a holdra szállás hazai megítélését. Mennyien hiszik, hogy soha nem is járt ember a Holdon? Mire alapozzák a kétkedésüket? Mások mit tartanak a legfontosabb bizonyítékoknak? És mit gondolunk a NASA tevékenységéről? Az előző bejegyzésben bemutatott online kérdőív jellegénél fogva ugyan nem tekinthető reprezentatívnak, a több ezer válaszadó azonban többé-kevésbé a valós véleménymegoszlást tükrözheti - na meg, ez a felmérés az egyetlen támpont a hazai viszonyokat illetően.

8713067.jpg

Tovább

Mennyire hiszünk a holdraszállásban?

Július 20-án lesz a holdraszállás 50. évfordulója. Egy olyan (nem csak tudomány-)történelmi eseményé, amelyben a modern társadalom nem elhanayagolható része legalábbis kételkedik. Hogy mekkora a tagadók aránya és milyen mértékű a kétkedésük, arról kevés informcióval rendelkezünk, a témát célzó felmérések ugyanis meglehetősen ritkák. Az USA-ban 6-9% körülire (Gallup, 1999 és Pew, 2013 felmérések) tehető azoknak az aránya, akik szerint soha nem járt ember a Holdon. Ugyanez az arány az Egyesült Királyságban 16%-tól (YouGov, 2018) 25%-ig (Engineering & Technology, 2009) terjedő szórást mutat; míg Oroszországból szignifikánsan magasabb, 28 (Public Opinion Foundation, 2000) és 57%-os (VTSIOM, 2018) adatokat találni.

Magyarországon készült felmérést nem találtam.

 

Ez okból kifolyólag (még mielőtt a következő hetekben átrágjuk magukat a rideg tényeken) kérem a blog olvasóit, hogy nyilvánítsanak véleményt a témában. A felmérés ettől természetesen nem lesz reprezentatív (sőt, a mintavételezés biztosan torzít az eredményein), mégis, egy kezdetleges támpontot nyújthat abban a kérdésben, hogy milyen hazánkban a holdraszállás megítélése fél évszázaddal később. Az eredményeket a következő bejegyzésben fogom ismertetni.

 

 A felmérés csak pár percet vesz igénybe (a kitöltéshez Google-fiók szükséges):

 

Tovább

Hogyan lesz ebből újra-holdraszállás?

Közeledik az Apollo 11 küldetésének 50. évfordulója, mostanság még sem emiatt szolgáltatott témát a holdraszállás. Sokkal inkább az új amerikai Hold-program került reflektorfénybe, az utóbbi hetekben ugyanis igencsak felkavarodott az állóvíz a NASA tervei körül - igaz, ez egyaránt jelent jót és rosszat. A mérleg pozitív serpenyőjében ott a friss elnöki támogatás, a beígért pénzügyi átcsoportosítás, és az új beszállítók sora; a másik oldalon viszont a csúszásban lévő fejlesztések, az esetleges kongresszusi elutasítás, és a túlontúl közelinek tűnő határidő ad okot a kétkedésre. Sok tehát a kérdőjel az amerikai Hold-program körül, egy aprócska információt azonban immáron biztosan tudunk, mégpedig hogy mi lesz a küldetés neve.

 

astronaut_buzz_aldrin.jpg

Tovább

Újra eljutni oda, ahova ember még nem merészkedett...

Star Trek: Discovery kritika

A 2009-es J. J. Abrams film egy párhuzamos univerzumot hozott létre a Star Trek világába. Sajnos ez az idővonal nem aratott osztatlan sikert, jelenleg pedig nem tudni, mi lesz az új gárda sorsa. Az viszont bebizonyosodott, hogy megfelelő köntösben tálalva a Star Trek igenis kelendő a mai fiataloknak, bizonyos kompromisszumokkal pedig a régi rajongók is megnyerhetők. A CBS ezért 2015 novemberében bejelentett egy sorozatot, mely az eredeti idővonalon, az eredeti sorozat előtt játszódik. Az alkotók Bryan Fuller (ST: Deep Space 9 és Voyager), illetve Alex Kurtzman (Star Trek, 2009) már ismerősen mozogtak a Gene Rodenberry alkotta világban, így minden adott volt egy modern és stílusos Star Trek sorozat létrehozásához. A 2017 szeptemberében bemutatott Discovery második évadja nem rég ért véget, egy harmadik évad még biztosan garantált. De mennyire is sikerült ez az ambiciózus projekt? Sci-fi kritika ProfPhysx tollából.

cover_1.png

Tovább