A történelem talán legrövidebb sikeres űrküldetése

2020. január 20. - TheAstronomian

Tegnap délután (2020. január 19-én) délután 4 órakor a SpaceX sikeresen véghezvitte az emberes küldetésekhez szánt Crew Dragon kapszula vészleválasztási tesztjét. Ha van ma 10 perce, akkor ezt a videót érdemes megnéznie.

A Crew Dragon 2020 január 19-ei sikeres repülés közbeni vészleválasztási teszt teljes hosszában

Tovább

Újra "felrobbant" a modern tudomány legfontosabb szupernóvája

A felrobbanó csillagok, azaz a szupernóvák kutatásának bizonyos aspektusa olyan, mint a szerencsejáték: nem tudhatjuk, hogy hol, mikor és, ami legalább ennyire fontos, milyen távolságban fognak felbukkanni. A statisztikák szerint kb. harminc évente robban fel egy csillag egy Tejútrendszer méretű galaxisban, mégis, az utolsó példányt még Johannes Kepler írta le 1604-ben. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Galaxisunk szupernóva-mentes övezetté vált, pusztán olyan helyeken történnek a robbanások, amelyekre a modern távcsövekkel sem látunk be a sűrű gáz- és porfelhőktől (pl. Galaxisunk túlsó fele vagy központi régiója). Jobb híján így a Tejútrendszer kísérőgalaxisában, a Nagy Magellán-felhőben 33 évvel ezelőtt felrobbant SN 1987A lett a modern csillagászat legközelebbi szupernóvája. A közelmúltban pedig végre úgy tűnt, hogy újabb közeli szupernóvára bukkantak kozmikus szomszédságunkban...

1_6mfmqy03fzobixq_xbc7pa.jpegA Hubble-űrtávcső 2011-es felvétele az SN 1987A-ról (a szürkés pötty középen). A szupernóva körül (fehér színű), valamint az alatta és felette feltűnő (vöröses színű) karikák az egykori csillag által a robbanást megelőzően ledobott gázgyűrűk. (NASA/ESA/Hubble)

Tovább

20 látványos égi jelenség, amiért megéri majd felnéznünk a csillagokra 2020-ban III.

Bolygóegyüttállások, okkultációk, egyéb fénylő apróságok

Cikksorozatunk előző két részében olyan csillagászati jelenségeket vettünk sorra 2020-ban, amelyeket nehezen tudnánk nem észrevenni az égen, ha már épp azt bámuljuk. A befejező részben olyan apró látványosságokat válogattunk össze, amelyek észrevétele korántsem magától értetődő, ehhez ugyanis a fénylő pontok és pöttyök egymáshoz való közelségét kell kiszúrnunk -ezek pedig (bár olykor az ég legfényesebb objektumai) a csillagok tengerében könnyen kieshetnek a kevésbé gyakorlott észlelő látóteréből.

 

kenyatauridtafreshi_dsc8027cs950.jpgKenyai ház fölött elhúzó taurida meteor a mellette balra sorakozó Jupiter, Mars, Vénusz és Hold társaságában.

Tovább

20 látványos égi jelenség, amiért megéri majd felnéznünk a csillagokra 2020-ban II.

2. rész - Fogyatkozások

Az összefoglalónk első részében taglalt hullócsillagok után, most némiképp ritkább látványosságokat, a fogyatkozásokat vesszük szemügyre. Akármilyen fogyatkozásról legyen szó, minden esetben csillagunk fénye útjába áll valamilyen égitest, és árnyékot vet egy másikra. Napfogyatkozás esetén a Hold áll a fény útjába, így az nem éri el a Föld felszínén tartózkodó megfigyelőt (azaz minket), míg Holdfogyatkozás esetében fordítva, a Föld takarja el a Hold elől a napfényt (és mi földi megfigyelők a Holdról hozzánk visszavert fényt nem fogjuk (többnyire) látni).

 

eso1822a.jpgA 2019. július 2-ai dél-amerikai napfogyatkozás az ESO (Európai Déli Obszervatórium) chilei megfigyelőállomásáról

Tovább

20 látványos égi jelenség, amiért megéri majd felnéznünk a csillagokra 2020-ban I.

1. rész - Meteorrajok, avagy hullócsillagzáporok

Azt gondolhatnánk, hogy az éjszakai égbolt látványa idővel unalmassá válhat, mivel a csillagok egymáshoz képest nem mozdulnak el, tehát egy évszakon belül az este során nagyjából újra és újra ugyanazokat a csillagképeket fedezhetjük fel a fejünk felett. Ugyanakkor a Naprendszer égitestjeinek mozgása - mivel azok kellően közel vannak hozzánk - az (egymáshoz képest tőlünk) álló(nak látszó, de amúgy nagyon is mozgó) csillagok előtt idővel jól látható elmozdulást eredményeznek. Ez pedig jónéhány olyan - előre kiszámítható - jelenséggel szolgál, amelyért érdemes időről-időre felpillantani az égboltra. A három részes cikksorozat első része - melyet a hét folyamán még két másik fog követni - a leggyorsabban tovatűnő égitestekről, a meteorokról vagy más néven hullócsillagokról, azok sűrűbb megjelenéséről és okairól szól.

 

20110806meteor3.jpgRosenberg Róbert (a Magyar Csillagászati Egyesület tagjának) felvétele a 2011-es Perseidák idejéről Adonyból

Tovább