Háromezer-milliárd forint - ennyibe kerül a James Webb Űrtávcső (JWST), mindezt úgy, hogy még egy percet sem töltött a világűr megfigyelésével. Ez az összeg még akkor is soknak számít, ha a nemzetközi űrkutatásban továbbra is domináns NASA fizeti ki egy olyan eszközért, amely vitathatatlanul előrelépést fog jelenteni a csillagászati kutatásokban. A Halasztások Távcsövének is csúfolt JWST-nek ugyanis nem csak az űrben kellene már tartózkodnia, de az eredeti tervek szerint be is kellett volna fejeznie a tíz évesre tervezett küldetését. Most azonban az utolsó teszt abszolválása után végre útra kelhet - egyelőre még csak az indítóállomás felé, de november elején sor kerülhet a nagy pillanatra is.

A JWST főtükre teljes pompájában. (Forrás: NASA / Northrop Grumman)

Az amatőrcsillagászati megfigyelésektől az asztrofizikai mérésekig általános szabály, hogy a nagyobb távcső egyben jobb távcsőnek is számít. A fénygyűjtő felületek méretének növelése a csillagászat egyik logikus fejlődési iránya. Ennek ellenére a földfelszíni obszervatóriumok királyai évtizedek óta ugyanazok a 9-11 méteres monstrumok; míg az űrbe telepített teleszkópok legnagyobbika (a Herschel 2013-as lekapcsolása óta újra) a már több mint harminc éves Hubble-űrtávcső, 2,4 méteres tükörátmérővel. Az ezirányú előrelépés tehát régóta várat magára, ám már épülnek a jövő megfigyelő csillagászatának csúcseszközei – sőt, akad köztük olyan is, amelyen már tényleg csak az utolsó simításokat végzik. Az alábbiakban egy 5+1 teleszkópot felvonultató, természeténél fogva szubjektív listán tekintjük át az előttünk álló évtizedben munkába lépő legfontosabb csillagászati műszereket. Hol tart most a fejlesztésük és mikor láthatnak először csillagfényt

Ki ne hallott volna már a meteorzáporok koronázatlan királyáról? A Perseidák hullócsillagai idén nyáron is eljönnek, hogy augusztus 12. környékén meglepetésszerűen bukkanjanak fel az éjszakai égen, a várakozás izgalmával és szemkápráztató felvillanásokkal jutalmazva meg az égbolt kémlelőit. A különleges programhoz ráadásul nem kell semmiféle bonyolult felszerelés vagy előképzettség, pusztán egy fényektől távoli megfigyelési helyszín, tiszta égbolt és persze egy csipetnyi türelem.

Perseidák a Tejút előtt. (Forrás: Kaszás Gergő)

Kilenc nap, több mint ötven csillagászati bemutató, egy térképen:

A bal felső sarokban lévő gombra kattintva a programok napi bontásban is megtekinthetőek. További információk az országos esemény Facebook-oldalán és a Csillagvizsgáló Blogra feltöltött programismertetőknél.

Találkozzunk a csillagok alatt!

Bolygók, csillagképek, ködök, galaxisok, meteorok és még megannyi más látványosság az égen - hogyan figyeljük meg ezeket az objektumokat, jelenségeket? Ehhez nyújtunk segítséget legutóbbi webcastünkben az alapfogalmak és jelenségek tisztázásával, praktikus tanácsokkal, a beszélgetés végén pedig kitértünk az Egy hét a csillagok alatt idei programjaira is.