Kattintásvadász címadás esetén az "Utolsó bejegyzés a Csillagvizsgáló Blogon" került volna ennek a bejegyzésnek a tetejére. De szerencsére a jövő közel sem ennyire sötét, sőt!

Egy nem túl szép napon arra ébredünk, hogy egy hatalmas üstökös száguld a Föld felé, és a nagyjából fél év múlva esedékes becsapódás teljesen el fog pusztítani minden életet a bolygón. A civilizációnk és a puszta létezésünk egyetlen hajszálon függ, az embereken eluralkodik a rettegés, a helyzet egyértelműen kétségbeejtő. A történet sokaknak ismerős lehet, ahogy a várva várt megoldás is: a legeslegutolsó pillanatban színre lép a hős, hogy a bolygó valamennyi országának és legjobb tudósainak összefogása által segítve élete kockáztatásával vagy akár feláldozásával elhárítsa a veszélyt, és (újra) megmentse a világot. Csakhogy mostanra ez a világ némileg megváltozott. Az országok vezetőit lefoglalják az aktuális botrányaik és az újraválasztásuk, a tudósok értetlenül figyelik, ahogy az emberek egyre kevésbé hisznek nekik, a hősök pedig, miután rájöttek, hogy már senki sem kíváncsi rájuk, kényelmesebb elfoglaltság után néznek, és átadják helyüket az influenszereknek. De nem kell aggódni, ezt a szép új világot, ahol a csodák nemhogy három napig, de három percig sem tartanak, még egy óriási üstökös sem tudja kifordítani a sarkaiból. Vagy lehet, hogy mégis?

A film számos remek színészt vonultat fel, de elsősorban nem ettől lesz emlékezetes.

Az esztendő végéhez közeledve mindenki összegez és toplistákat készít – így tesz a Csillagvizsgáló Blog is. Ebben a bejegyzésében 2021 tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási eredményét, eseményét és hírét szedtem sorba, akárcsak az elmúlt három évben. Mivel a tudományos eredményeket igen nehéz (és persze felesleges is) rangsorolni, így természetesen mind a lista mezőnye, mind annak sorrendje teljesen szubjektív. A listára nem csak tudományos felfedezések és mérnöki sikerek, de indítások és tesztek is felkerültek - ha pedig valakinek hiányérzete lenne a tízes mezőnnyel kapcsolatban, ne mulassza el megosztani azt a kommentek között!

Andy Weir manapság az egyik legjobb, de mindenképp az egyik legsikeresebb science fiction író a világon. A Marsi c. regényének megjelenését követően az abból készült mozifilm is kasszasiker lett, és bár az Artemis visszafogottabb lelkesedést váltott ki a közönségből, a közelmúltban megjelent Hail Mary-küldetés ismét telitalálat lett. Három regény éppen alkalmas arra, hogy részletekbe menően összefoglalhassuk az Andy Weir munkásságát, így erre hegyeztük ki a Magellán Podcast év végi három adását, amelyekben spoiler- (de nem vita-)mentesen beszéljük át az egyes köteteket és a "weir-izmusokat" - mert bár a három történet nem függ össze, az író egyelőre nem kívánt (vagy nem tudott) elszakadni a Földtől távol egyedül maradt vicces és laza szakértő koncepciójától. 

A Marsi - podcast (43:09)

Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg. Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne. Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg emberi tényező. De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a számtalan leküzdhetetlennek tűnő akadállyal szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez? (FUMAX - Könyvborító)

A Csillagvizsgáló blogon eddig is változatos témákon keresztül ismerkedtünk a Földön kívüli világgal, olvashattunk többek között asztrofizikáról, kozmológiáról, űrkutatásról és űrutazásról vagy éppen science fictionről. Most pedig egy újabb területtel igyekszünk színesíteni a palettát, mégpedig az asztrokémiával, ami azt vizsgálja, hogy milyen anyagok között milyen reakciók mennek végbe a világűrben. Az asztrokémia már csak azért is rendkívül változatos tudomány, mert egyaránt ide tartoznak a Naprendszer különböző bolygóin, a csillagrendszerek bolygói között, valamint a csillagközi térben lejátszódó kémiai folyamatok.

Témában tehát nincs hiány, elsőre viszont kezdjük valami olyannal, ami viszonylag közel áll hozzánk, legalábbis csillagászati skálán nézve, és foglalkozzunk egy kicsit a Naprendszer legnagyobb bolygójának, a Jupiternek a kémiájával.