Ezt nem értem. A Holdnak nincs légköre, ami elhomályosíthatná a csillagokat. Talán a szkafander üvege okozott némi diffúziót, meg az űrhajósok szeme (szaruhártya, szemlencse, csarnokvíz). A kamera más tészta, ott a film és a tv-kamera túl kicsi dinamikaátfogása miatt nem látszottak a csillagok (az expozíciót a nagyon erősen megvilágított felszíni objektumokhoz igazították.
Pár éve olvastam amatőr csillagászoktól, hogy a legfényesebb csillagokat fényes nappal is ki lehet venni az égbolton, persze csak halványan, ha vki tudja, hol keresse őket.
@Ottó Kuruc: Érdemes azt is meghallgatni, hogy miért nem láttak: mert a Hold nappali oldalán tartózkodtak a sétáik alkalmával. A Nap fénye ugyanúgy minden csillagot és távoli bolygót elhomályosít, mint itt a Földön. Egyedül a mi bolygónk látszódott, mert az méreteihez képest rendkívül közel van a Holdhoz.
Az egyik legfontosabb érv, mely azt igazolja,hogy soha nem volt ember a Holdon: Visszaérkezés után Aldrin azt mondja a sajtókonferencián , hogy soha semmiféle égitestet nem láttak. Na igen, a stúdió ablakai le voltak sötétítve. Egy csillagász bármikor azonosította volna, hogy az adott időpontban mit kellett volna látniuk.
Abszolút megértem az elköltöztetésnek a posztban írt indokait, az viszont nagy hiba, hogy olyan helyre ment, aminek megvan az az óriási hiányossága, hogy nincs rendes fórummotorja, hanem csak facebookkal lehet hozzászólni.
Eleve nem értek egyet azzal, hogy akinek nincs facebook profilja, az ne akarjon hozzászólni semmihez, sőt nyugodtan tekintse magát nemlétezőnek.
Ez viszont törvényszerűen megnyilvánul a hozzászólások számában is és a színvonalában is. Ezért nem szólt még hozzá senki a sötét anyagos poszthoz, és ez várható a jövőben is,
Nem tudom hogy van-e tervben róla poszt, de közben véget ért az Expanse sorozat. Én nem hiszem hogy írnék róla:)
Elég vegyes érzéseim vannak ugyanis. Sőt ha igazán őszinte akarok lenni, az utolsó 2 évadban nagyon erősen lekonyult. Olyannyira hogy elmondhatom, hogy ha így folytatódott volna, akkor legalább nem is bánom hogy vége lett.
Ugye, hogy ugye? :)
Személyes kedvencem a running gag a tábornokról, abszolút mellékzönge a filmben, de a tipikussága miatt szépen simul bele a filmbe.
Szenzációs film. Ráadásul minden szereplője csodálatos, de Cate Blanchett valósággal brillírozik. Amikor pedig az ember legszívesebben a föld alá bújna szégyenében csak attól, hogy mennyire igaz, amit itt bemutatnak és hát "Ő" is az emberi fajhoz tartozik, mindig jön valami kis feloldás, humoros rész, amivel továbblendülünk. Persze ettől még az elénk tartott tükörben látottak meglehetősen tragikusak...
Ez egy kurva jó film. Amúgy szerintem az a végkonklúziója, hogy az emberi faj mint olyan, tényleg megérett arra hogy elpusztítsa egy üstökös:)
És ha a galaxisban van másik intelligens életforma, illetve van intelligens életforma, akkor inkább legyen az.
@korxi: "Van egy elírás , január 8-án nem fog megérkezni sehová, szerintem január 28-ra gondoltál."
Köszi, kivételesen nem elírás, hanem tévedés volt. Az összes rendszer beüzemelése/kinyitása tart két hétig, és automatikusan feltételeztem, hogy addigra be is fut a JWST az állomáshelyére. A NASA honlapja szerint ez majd csak január 23-án fog megtörténni.
Valóban, az öt éves élettartam a minimális kitűzött cél, a pályántartás szinte biztosan megoldható lesz ezen túl is. A MIRI rendszere folyékony héliumot is használ hűtősre, ez néhány éven belül biztosan elfogy, de a többi detektor valószínűleg egy évtized múlva is üzemelni fog. És akkor már miért is ne használnák ki az utolsó pillanatig?
"Amúgy jók ezek az év végi összesítések, tényleg ezek voltak talán a legjelentősebb események. Én beraknám még a listába..."
A SpaceX Crew Dragon 2020-ban szállított embert először; az utolsó kínai holdszonda pedig még 2020 decemberében visszaindult a Földre (hogy repül az idő...), de a Tiengong űrállomás központi modulja rajta volt a szűkített listán. Végül a Starship túrta ki onnan, mert véleményem szerint a hosszú távú hatása sokkal jelentősebb lesz: a SpaceX esetében új technológiáról és új lehetőségekről van szó (pl. Artemis-szerződés), míg Kína már korábban is pályára állított két ideiglenes modult. Ez a mostani "csak" egy nagyobb építkezés első eleme.
A lista összeállításakor az igazán nagy csillagászati felfedezéseknél voltam gondban, mintha a COVID-leállások (megfigyelések és konferenciák elmaradása) éreztette volna a hatását....
Köszi a visszajelzéseket, 2022-ben ugyanígy folytatjuk!
Nem feltétlenül ugyanitt, erről majd hamarosan írok.
A Webb űrtávcsőhöz annyi pontosítást írnék, hogy 10 év körülire remélték a hasznos élettartamát, az öt évet minimumcélnak jelölték meg.
Azóta viszont kiderült, hogy nagyon jó a helyzet, az indítás és pályára állítás ugyanis olyan tökéletesen sikerült az Ariane 5 rakátéval, hogy egészen rövid ideig tartott az a három eleve tervezett pályakorrekció, amihez az űrtávcső saját hajtóműveit kellett használni, így aztán jelentős mennyiségű üzemanyagot spórolt meg a szuper felbocsátás.
A hasznos élettartamot nem lehet előre megmondani, az ugyanis attól függ hogy mikor fogy ki a Webb üzemanyaga. Az pedig attól, függ, mikor mennyit kell majd felhasználni a pályakorrekciókhoz illetve az L" körüli HALO pálya tartásához.
(És nem, nem lehet majd utántölteni üzemanyaggal,nem lehet odaküldeni egy űrtankert, tíz év múlva sem.)
Amúgy éppen jelenleg zajlik a legkockázatosabb művelet, a napvédő membránok kinyitása és feszítése. A gyártás és tesztelés során messze ezzel szívták a legtöbbet, az utóbbi évek késései is ennek köszönhetőek.
Van egy elírás , január 8-án nem fog megérkezni sehová, szerintem január 28-ra gondoltál.
Amúgy jók ezek az év végi összesítések, tényleg ezek voltak talán a legjelentősebb események. Én beraknám még a listába a kínaiktól a Hold túloldalára letett holdjárójukat meg az űrállomásuk első modulját, valamint hogy végre-valahára üzembe állt a SpaceX emberszállító járata az ISS -hez. De ha ez tízes lista, akkor viszont nem tudnék dönteni hogy miket rakjak ki helyettük:).
Sikerült a cikkben megoldani a fénysebességnél gyorsabb utazás problémáját... A Parker igen jól sikerült gyorsításának hála, majdnem a fénysebesség duplájával száguldozik a nap közelében... Egy tudományos blogban azért elég nagy baki... Azt a .../s-t át kellene írni .../h-ra. Jelenleg a leggyorsabb ember alkotta tárgy. Egyébként lesz még gyorsabb is. 2025-ben el fogja érni a 692000km/h-t, ami a c 0,064%-a. Ezt leszámítva nagyon jó bejegyzés, grat és búék!
@gigabursch: "Más csillagrendszerben egyébként ismert ilyen? Csillaggá vált gázóriás?"
Rengeteg van, a csillagrendszerek csaknem a fele kettőscsillag. Sőt egyáltalán nem ritka a hármas vagy akár többes sem. Pl. a mi naprendszerünkhöz legközelebbi, a Centauri is ilyen többes rendszer.
A Naprendszer bolygói közül a Jupiter áll legközelebb a csillaggá váláshoz, de ez igencsak viszonylagosan értendő. Valójában elképzelhetetlenül sok kellene még hozzá. Egy csillag anyagmennyisége 10 ^53 (tíz az ötvenharmadikon) atom (ami elég szűk tartomány de azért van szórás, pl. 10^52 és 10^54 között százszoros a különbség).
Azt nem tudom hogy a Jupiter tíz a hányadikon darab elemből áll, de ha mondjuk már 10^50 lenne, a csillaggá váláshoz akkor is ezerszer annyi elemből kellene állnia, mint amennyi van neki. Ez pedig egy stabilizálódott rendszerben értelemszerűen elképzelhetetlen.
Tényleg egy csomó, Naprendszerben odatévedő objektumot (kövek, meteorok, üstökösök) összeszipkáz, de mindez neki annyi, mint egy baktérium egy teherautóhoz képest.
Úgyhogy sosem lesz belőle csillag, akárhány üstököst kapkod össze:)
@Gazz: Nem teljesen világos, hogy milyen erős sugárzásra gondolsz. A Jupiter közelebbi holdjai kvázi belül vannak a bolygó védelmező mágneses terén, így ott a napszél hatása minimális.
Ahogy ott is fogalmaztam:
"A tény, hogy égi kísérőnkön található (természetesen fagyott állapotú) víz, nem nagy meglepetés, ugyanis az aszteroida- és üstökösbecsapódások jelentős mennyiséget szállíthattak csaknem minden nagyobb égitestre. A SOFIA repülő obszervatóriumnak azonban most első alkalommal sikerült kimutatnia vízmolekulák jelenlétét a Clavius kráter infravörös színképe alapján, korábban ugyanis a víz színképvonalai megkülönböztethetetlenek voltak a hidroxilcsoportok spektrális jegyeitől. A holdi kőzet tehát vizet rejt, igaz nem sokat: egy köbméterben kb. egy pohárnyi vízmolekula rejtőzik, ami még a Szahara homokjánál is szárazabb közeget jelent."
Persze az igaz, hogy relatív, mi számít váratlan és nagy volumenű felfedezésnek.
Csillagvizsgáló
Utolsó kommentek:
Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.06.15. 14:59:37
Ezt nem értem. A Holdnak nincs légköre, ami elhomályosíthatná a csillagokat. Talán a szkafander üvege okozott némi diffúziót, meg az űrhajósok szeme (szaruhártya, szemlencse, csarnokvíz). A kamera más tészta, ott a film és a tv-kamera túl kicsi dinamikaátfogása miatt nem látszottak a csillagok (az expozíciót a nagyon erősen megvilágított felszíni objektumokhoz igazították.
Pár éve olvastam amatőr csillagászoktól, hogy a legfényesebb csillagokat fényes nappal is ki lehet venni az égbolton, persze csak halványan, ha vki tudja, hol keresse őket.
Bejegyzés: Top10 bizonyíték, hogy valóban megtörtént a Holdra szállás
PFreddy 2023.06.15. 12:44:35
Bejegyzés: Top10 bizonyíték, hogy valóban megtörtént a Holdra szállás
Ottó Kuruc 2023.06.14. 23:28:41
Bejegyzés: Top10 bizonyíték, hogy valóban megtörtént a Holdra szállás
korxi 2022.04.05. 10:13:34
Eleve nem értek egyet azzal, hogy akinek nincs facebook profilja, az ne akarjon hozzászólni semmihez, sőt nyugodtan tekintse magát nemlétezőnek.
Ez viszont törvényszerűen megnyilvánul a hozzászólások számában is és a színvonalában is. Ezért nem szólt még hozzá senki a sötét anyagos poszthoz, és ez várható a jövőben is,
Bejegyzés: A Csillagvizsgáló Blog nem vész el, csak átalakul...
korxi 2022.02.02. 08:55:29
Elég vegyes érzéseim vannak ugyanis. Sőt ha igazán őszinte akarok lenni, az utolsó 2 évadban nagyon erősen lekonyult. Olyannyira hogy elmondhatom, hogy ha így folytatódott volna, akkor legalább nem is bánom hogy vége lett.
Bejegyzés: A bolygó, ahonnan elfogytak a hősök
rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2022.01.18. 14:30:43
Tetszett és amint tudom az ajánlott filmet is megnézem. :-)
Bejegyzés: A bolygó, ahonnan elfogytak a hősök
PFreddy 2022.01.14. 00:38:55
Személyes kedvencem a running gag a tábornokról, abszolút mellékzönge a filmben, de a tipikussága miatt szépen simul bele a filmbe.
Bejegyzés: A bolygó, ahonnan elfogytak a hősök
Kyria 2022.01.14. 00:06:17
Bejegyzés: A bolygó, ahonnan elfogytak a hősök
korxi 2022.01.12. 17:18:06
És ha a galaxisban van másik intelligens életforma, illetve van intelligens életforma, akkor inkább legyen az.
Bejegyzés: A bolygó, ahonnan elfogytak a hősök
PFreddy 2022.01.02. 11:16:49
Köszi, kivételesen nem elírás, hanem tévedés volt. Az összes rendszer beüzemelése/kinyitása tart két hétig, és automatikusan feltételeztem, hogy addigra be is fut a JWST az állomáshelyére. A NASA honlapja szerint ez majd csak január 23-án fog megtörténni.
Valóban, az öt éves élettartam a minimális kitűzött cél, a pályántartás szinte biztosan megoldható lesz ezen túl is. A MIRI rendszere folyékony héliumot is használ hűtősre, ez néhány éven belül biztosan elfogy, de a többi detektor valószínűleg egy évtized múlva is üzemelni fog. És akkor már miért is ne használnák ki az utolsó pillanatig?
"Amúgy jók ezek az év végi összesítések, tényleg ezek voltak talán a legjelentősebb események. Én beraknám még a listába..."
A SpaceX Crew Dragon 2020-ban szállított embert először; az utolsó kínai holdszonda pedig még 2020 decemberében visszaindult a Földre (hogy repül az idő...), de a Tiengong űrállomás központi modulja rajta volt a szűkített listán. Végül a Starship túrta ki onnan, mert véleményem szerint a hosszú távú hatása sokkal jelentősebb lesz: a SpaceX esetében új technológiáról és új lehetőségekről van szó (pl. Artemis-szerződés), míg Kína már korábban is pályára állított két ideiglenes modult. Ez a mostani "csak" egy nagyobb építkezés első eleme.
A lista összeállításakor az igazán nagy csillagászati felfedezéseknél voltam gondban, mintha a COVID-leállások (megfigyelések és konferenciák elmaradása) éreztette volna a hatását....
Köszi a visszajelzéseket, 2022-ben ugyanígy folytatjuk!
Nem feltétlenül ugyanitt, erről majd hamarosan írok.
Bejegyzés: TOP10 csillagászati és űrkutatási sztori 2021-ben
korxi 2022.01.01. 23:43:47
Azóta viszont kiderült, hogy nagyon jó a helyzet, az indítás és pályára állítás ugyanis olyan tökéletesen sikerült az Ariane 5 rakátéval, hogy egészen rövid ideig tartott az a három eleve tervezett pályakorrekció, amihez az űrtávcső saját hajtóműveit kellett használni, így aztán jelentős mennyiségű üzemanyagot spórolt meg a szuper felbocsátás.
A hasznos élettartamot nem lehet előre megmondani, az ugyanis attól függ hogy mikor fogy ki a Webb üzemanyaga. Az pedig attól, függ, mikor mennyit kell majd felhasználni a pályakorrekciókhoz illetve az L" körüli HALO pálya tartásához.
(És nem, nem lehet majd utántölteni üzemanyaggal,nem lehet odaküldeni egy űrtankert, tíz év múlva sem.)
Amúgy éppen jelenleg zajlik a legkockázatosabb művelet, a napvédő membránok kinyitása és feszítése. A gyártás és tesztelés során messze ezzel szívták a legtöbbet, az utóbbi évek késései is ennek köszönhetőek.
Van egy elírás , január 8-án nem fog megérkezni sehová, szerintem január 28-ra gondoltál.
Amúgy jók ezek az év végi összesítések, tényleg ezek voltak talán a legjelentősebb események. Én beraknám még a listába a kínaiktól a Hold túloldalára letett holdjárójukat meg az űrállomásuk első modulját, valamint hogy végre-valahára üzembe állt a SpaceX emberszállító járata az ISS -hez. De ha ez tízes lista, akkor viszont nem tudnék dönteni hogy miket rakjak ki helyettük:).
Bejegyzés: TOP10 csillagászati és űrkutatási sztori 2021-ben
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2022.01.01. 07:45:33
Bejegyzés: TOP10 csillagászati és űrkutatási sztori 2021-ben
PFreddy 2022.01.01. 02:51:03
Köszi az észrevételt, javítottuk. :)
Bejegyzés: TOP10 csillagászati és űrkutatási sztori 2021-ben
Klaric 2021.12.31. 22:54:03
Bejegyzés: TOP10 csillagászati és űrkutatási sztori 2021-ben
body_andras 2021.12.31. 22:53:55
Bejegyzés: TOP10 csillagászati és űrkutatási sztori 2021-ben
midnight coder 2021.12.27. 13:20:03
Bejegyzés: Új gravitációs hullám-hegy!
gigabursch 2021.12.22. 11:44:01
Köszönöm!
Ez így elég szemléletes.
Bejegyzés: A legkönnyebb elem a legnagyobb bolygón – Kémia a Jupiteren
korxi 2021.12.22. 10:47:54
Rengeteg van, a csillagrendszerek csaknem a fele kettőscsillag. Sőt egyáltalán nem ritka a hármas vagy akár többes sem. Pl. a mi naprendszerünkhöz legközelebbi, a Centauri is ilyen többes rendszer.
A Naprendszer bolygói közül a Jupiter áll legközelebb a csillaggá váláshoz, de ez igencsak viszonylagosan értendő. Valójában elképzelhetetlenül sok kellene még hozzá. Egy csillag anyagmennyisége 10 ^53 (tíz az ötvenharmadikon) atom (ami elég szűk tartomány de azért van szórás, pl. 10^52 és 10^54 között százszoros a különbség).
Azt nem tudom hogy a Jupiter tíz a hányadikon darab elemből áll, de ha mondjuk már 10^50 lenne, a csillaggá váláshoz akkor is ezerszer annyi elemből kellene állnia, mint amennyi van neki. Ez pedig egy stabilizálódott rendszerben értelemszerűen elképzelhetetlen.
Tényleg egy csomó, Naprendszerben odatévedő objektumot (kövek, meteorok, üstökösök) összeszipkáz, de mindez neki annyi, mint egy baktérium egy teherautóhoz képest.
Úgyhogy sosem lesz belőle csillag, akárhány üstököst kapkod össze:)
Bejegyzés: A legkönnyebb elem a legnagyobb bolygón – Kémia a Jupiteren
PFreddy 2021.12.17. 11:55:37
Bejegyzés: A legkönnyebb elem a legnagyobb bolygón – Kémia a Jupiteren
PFreddy 2021.12.17. 11:52:05
Ahogy ott is fogalmaztam:
"A tény, hogy égi kísérőnkön található (természetesen fagyott állapotú) víz, nem nagy meglepetés, ugyanis az aszteroida- és üstökösbecsapódások jelentős mennyiséget szállíthattak csaknem minden nagyobb égitestre. A SOFIA repülő obszervatóriumnak azonban most első alkalommal sikerült kimutatnia vízmolekulák jelenlétét a Clavius kráter infravörös színképe alapján, korábban ugyanis a víz színképvonalai megkülönböztethetetlenek voltak a hidroxilcsoportok spektrális jegyeitől. A holdi kőzet tehát vizet rejt, igaz nem sokat: egy köbméterben kb. egy pohárnyi vízmolekula rejtőzik, ami még a Szahara homokjánál is szárazabb közeget jelent."
Persze az igaz, hogy relatív, mi számít váratlan és nagy volumenű felfedezésnek.
Bejegyzés: A legkönnyebb elem a legnagyobb bolygón – Kémia a Jupiteren