Csillagvizsgáló

Kéz a kézben a két óriásbolygó

2020. december 19. - PFreddy

December 21-én, közvetlenül sötétedés után különleges élményben lehet része az égboltot kémlelőknek: a Jupiter és a Szaturnusz annyira közel fog látszani egymáshoz, hogy párosuk szinte egyetlen fényes csillagként fog tündökölni a délnyugati horizont közelében. A látvány akár szabad szemmel, akár távcsövön keresztül szemlélve rendkívül látványos lesz – érdemes tehát megfigyelni most, mert hasonlóan szoros együttállásra 2080-ig kell várni.

jupiter-saturn-dec-9-2020-s-900x545.jpegA Szaturnusz és a Jupiter december 9-én - az együttállás idején ettől tizenháromszor közelebb lesznek egymáshoz az égbolton. (Forrás: Bob King / Sky & Telescope)

A két bolygó már hónapok óta egymás nyomában jár az égbolton. Hazánkból nézve a páros jobb oldalán helyezkedett el a Jupiter (a balon pedig értelemszerűen a Szaturnusz), a december 21-i együttállást (okkultációt) követően pedig fel fog cserélődni ez a sorrend. A közelségükre azért kerülhet sor, mert a Földről nézve nagyjából ugyanabban az irányban látszanak, ám mivel saját pályájukon eltérő sebességgel haladnak, ez a felállás csak ideiglenes.

apod.pngA Jupiter és Szaturnusz a francia Alpok felett kora esti felvételeken (dec. 11-ig), valamint az év utolsó napjaiban várható látvány. (Forrás: Sebastian Voltmer / APoD)

 

Egyébiránt a közel azonos látóirány önmagában nem árul el semmit a két bolygó valódi távolságáról, mivel az égbolton felvett pozíciójuk független a tőlünk mért távolságuktól. Így fordulhat elő, hogy bár december 21-én a valóságban is viszonylag közel, mindössze 883 millió km-re (kb. 6 csillagászati egység) kerül egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz, ez nem azonos a két bolygó legkisebb lehetséges távolságával (kb. 4,6 CSE).

great-conjunction-2020.png

A Föld-Jupiter-Szaturnusz közel egy vonalban áll, így előbbiről nézve a másik két bolygót egymás mellett láthatjuk. (Forrás: Time and Date)

 

A kétdimenziós égbolton nem hosszmértékekkel, hanem szögekkel érdemes megadni az egyes objektumok látszó méretét vagy a köztük lévő távolságokat. A kinyújtott kezünk távolságában lévő köröm mérete kb. 1 fokos; ennek a fele, vagyis 30 ívperc a telihold átmérője. Ez közel állandó, még ha a holdkorong nagyobbnak is tűnik a horizont közelében, így érdemes ehhez viszonyítani a Jupiter–Szaturnusz-együttállást is. A két bolygó három hónapja 7,5 fokról (15 Hold-átmérő) indított, pedig már akkortájt is közelinek tűntek az égbolton való delelésük idején. Ez a távolság december második hetére 1 fok alá csökkent, a december 21-i együttállás idején pedig mindössze 0,1 fok lesz – vagyis a telihold méretének egyötöde (avagy a kinyújtott kezünk egy ujjának egytizede...)!

jupiter-saturn-graphic-alessandro-osseratorio-astronomica-universita-di-siena-dec17-to-21-2020-e1608307140627.jpegA közelben lévő holdsarlóról és a Jupiter–Szaturnusz párosáról készült december 17-i felvétel (felül). Ahogy az előrejelzéseken is látszik (alul), a napokban a két bolygó már fél fokon belül tartózkodik egymáshoz képest. (Forrás: Filippo Galati & Alessandro Marchini & Osservatorio Astronomico Universitá di Siena)

 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy első blikkre a Jupiter és a Szaturnusz fénye össze fog olvadni a szemünk számára, mintha egyetlen fényes csillag ragyogna a délnyugati égbolton. Sajnos az időzítés nem lesz tökéletes, mostanság ugyanis a horizonthoz közel éri a sötétedés a két bolygót, így viszonylag rövid idő áll rendelkezésünkre, mielőtt a bolygópáros lenyugszik. Budapesten 15:56-kor nyugszik a Nap december 21-én, a bolygók pedig leghamarabb fél 5 környékén fognak felbukkanni a szürkületben, hogy aztán 18:31-kor eltűnjenek a nyugati horizontnál. Ha azonban valaki lemaradna a december 21-i együttállásról, ne csüggedjen, 2-3 nappal később (vagy előbb) szinte ugyanabban a látványban lehet része.

jup-v-saturn-580x412_1.jpegA délnyugati horizont közelében, napnyugta után, december 21-én. Vagy bármikor, amikor a felhők is engedik. (Forrás: Stellarium & Bob King / Sky & Telescope)

 

Akinek lehetősége lesz, mindenképpen vessen egy pillantást az együttállásra távcsővel, akár egy közepes méretű binokulárral is! Megfelelő konfiguráció (kellően nagy látómező és nagyítás) mellett nem csak a Jupiter korongját és a Szaturnusz gyűrűit lehet egyszerre látni, de akár öt holdat (Io, Europa, Ganymedes, Callisto, illetve a Titan) is lehetséges megpillantani.

jupiter-saturn-in-telescope-dec-21-v2-s.jpegKellően nagy teleszkóp (és látómező (és megfelelő időjárási viszonyok (és gyakorlott szem))) esetén igazi hold-tumultusban lehet része a megfigyelőknek. (Forrás: Stellarium & Bob King / Sky & Telescope)

 

Nem túlzás azt állítani, hogy életre szóló élményben lehet része az együttállás megfigyelőinek, de legalábbis ez egy egyszeri lehetőség az életben. A Jupiter 11,86 éves periódussal kering a Nap körül, míg a távolabb lévő Szaturnusz 29.46 év alatt tesz meg egy kört, vagyis a két bolygó 5:2-es rezonanciában áll egymással. Mindez azt jelenti, hogy a közel 59 évenként a két bolygó ugyanott fog tartani saját pályáján, vagyis kellően távolról (mondjuk a Földről) szemlélve gyakorlatilag egymás mellett fognak elhelyezkedni. Az azonban nem törvényszerű, hogy mindig ilyen szoros együttállás forduljon elő. A rezonancia egyrészt nem tökéletes, valamint saját bolygónk aktuális pozíciója is számít a Jupiter–Szaturnusz-együttállás tényleges látványában, ezért nem mindig lehet rendkívül szoros együttállást megfigyelni. 2080. március 15-én éppenséggel az ideihez hasonló távolságban fog látszani a két bolygó, a következő szoros együttállásra azonban a 25. századig kell várni...

 

Elviekben ezen együttállások során akár fedést is megfigyelhetnénk, amint a Jupiter elhalad a Szaturnusz előtt, ideiglenesen kitakarva a gyűrűs bolygó fényét. Azonban a bolygók nem pontosan ugyanabban a síkban keringenek, ráadásul a bolygókorongok rendkívül kicsinek látszanak... A számítások szerint egy részleges fedésre 7000-ben kerülhet sor, ám ez már olyan időbeli viszonylat, amikor a számításokhoz hozzá kell tenni, hogy "jó eséllyel" (nem mintha meg kellene jelölnünk a naptárunkban).

keplers_trigon.jpegA bolygómozgás törvényeit leíró Johannes Kepler is rájött a Jupiter–Szaturnusz együttállások szabályos ismétlődésére. 1606-os De Stella Nova c. művében (amelynek itt látható a vonatkozó ábrája a két bolygó korabeli közelségeiről) azt is kifejti, hogy az i.sz. 7-ben történt okkultáció okozhatta a Betlehemi Csillag jelenségét. (Forrás: Kepler: De Stella Nova)

 

A rendkívül fényes és egyszeri együttállás, valamint a karácsonyközeli időpont miatt a legtöbb médium nem hagyja ki, hogy a betlehemi csillaghoz hasonlítsa a jelenséget. Nos, a keleten tündöklő csillag, amelyet a bibliai három királyok követtek, valószínűleg nem a Jupiter–Szaturnusz együttállásának eredménye volt ("csak" i.sz 7-ben történt és nem is volt kiemelkedően fényes), ám nem zárható ki a bolygók másféle párosítása. A Vénusz–Jupiter-okkultációk egyrészt a mostani együttállásnál is fényesebb ideiglenes "csillagot" eredményeznek; másrészt kettő is akadt belőlük az időszámításunk kezdetének környékén. Előbb i.sz. 2. június 17-én tartózkodott egymástól mindössze 1,4 ívmásodpercre a Jupiter és a Vénusz, igaz, ez a nyugati irányban volt megfigyelhető; majd i.sz. 3. augusztus 17-én is együtt tündökölt a két legfényesebb bolygó, immáron a napkeleti égbolton.

bethlehemstar-768x512.jpegTöbb magyarázat is van arra, hogy milyen jelenség idézhette elő az ideiglenesen tündöklő, fényes betlehemi csillagot.

 

Ha esetleg az időjárás nem lenne túl kegyes a következő napokban, akkor sincs minden veszve, több helyen ugyanis online követhető élő közvetítéssel készülnek a december 21-i együttállásra, amelyek során ha csak virtuálisan is, de mindenki távcsőbe tekinthet.

virtual_teelscope.pngOnline közvetítés magyar idő szerint hétfő délután öt órától a Virtual Telescope oldalán.

 

 

Frissítés: sajnos a felhőzet miatt az együttállás nem volt megfigyelhető Magyarország területéről. Pontosabban a felszínről nem volt megfigyelhető - Novák Gábor 1200 méterről, a felhőzet fölé emelkedve azonban sikerrel elcsípte  a Jupiter és a Szaturnusz egymás mellett álló fénypöttyét.

132000925_5328193227194465_1196714802803863555_o.jpegA felhők felett mindig ragyognak a bolygók. Novák Gábor felvétele Dobogókőről.

 

Ha az országból nem is, nem messze a határtól, Kisiratos közelében már meg lehetett figyelni a Jupiter-Szaturnusz kettősét.

131924682_10218677776123320_5316692825716667420_n.jpegTorma Csaba felvétele a két bolygó és holdjainak távcsövön keresztül megfigyelt látványáról.

 

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fiction-ről egyaránt.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr5416350426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

korxi 2020.12.20. 11:05:50

Á a csillagaszat.hu-n is fent van a cikk.
Sajnos én ebből a szempontból szar helyen lakom, pont Bp. keleti határában. Valószínűleg át kell autóznom a másik oldalra.

korxi 2020.12.20. 12:02:09

@PFreddy: Én nekik csak igen korlátozottan hiszek:)
De persze simán benne van a pakliban. A közel helyezkedést már figyeltem is, és arról nem is nagyon lehet lemaradni, mert az messze nem csak egy napig tart, ahogyan a poszt is írja.

korxi 2020.12.21. 19:49:27

Hát nem láttunk együttállást, sötétedés után már csak a tömör semmi volt az égbolton. Na majd legközelebb:)

Gyingizik 2020.12.21. 20:17:26

Dec 21 előtt már két hete összefüggő felhőréteg van az égen egész Közép-Európában. Az időjárás előrejelző tanulsága szerint jan 05-ig marad. Miért nem említik a blogban ezt az apróságot? nem hogy nem említik, hanem még ilyennel borzolják a kedélyeket: "A látvány akár szabad szemmel, akár távcsövön keresztül szemlélve rendkívül látványos lesz – érdemes tehát megfigyelni most, mert hasonlóan szoros együttállásra 2080-ig kell várni." Nem lehet megfigyelni! Mivel hetek óta összefüggő felhőréteg van!

PFreddy 2020.12.21. 21:34:00

@Gyingizik: Alapvetően azért, mert ez egy nem egy meteoróligai, hanem egy csillagászati blog.
A bejegyzésben szerepel, hogy a felhőzettől függ a megtekinthetőség és az utolsó bejegyzésben arra is igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy akkor sincs minden veszve, ha az időjárás nem kedvező.

"A látvány akár szabad szemmel, akár távcsövön keresztül szemlélve rendkívül látványos lesz – érdemes tehát megfigyelni most, mert hasonlóan szoros együttállásra 2080-ig kell várni."
Ez nem a kedélyek borzolása, hanem tény. Én pl. időről időre ránéztem egy olasz teleszkóp online közvetítésére és tényleg baromi látványos volt.

Gyorsan átolvasva a bejegyzést, igazad van abban, hogy érdemes lett volna lehűteni az elvárásokat, de hát a remény hal meg utoljára. Holnap talán lesznek olyanok akinek megadatik némi derült égbolt.

PFreddy 2020.12.21. 21:35:33

Un plus: talán még egy fokkal jobban jártam el, mint a hvg idevágó cikke, amely a fél 7-kor lenyugodott jelenség kapcsán 19:03-kor élesített egy cikket, hogy "na most kell felnézni az égboltra!". :)

hvg.hu/tudomany/20201221_teli_napfordulo_jupiter_szaturnusz_egyuttallas

PFreddy 2020.12.21. 21:38:48

@Gyingizik:
Un plus 2: Arad környékén például mázlijuk volt és ilyen képek születtek:
www.facebook.com/photo/?fbid=10218677776083319&set=gm.5494865550539456

Wow.

korxi 2020.12.22. 21:30:32

Amúgy a Jupiter és a Szaturnusz is mindig együttállásban van, pusztán csak a nézőpont változik folyamatosan, ahonnan együttállásban láthatóak:)

korxi 2020.12.23. 12:36:25

"összefüggő felhőréteg van az égen egész Közép-Európában. Az időjárás előrejelző tanulsága szerint jan 05-ig marad."
Az időjárás-előrejelzőknek halvány gőzük sincs arról, hogy milyen lesz az időjárás, azon belül a felhőréteg jan. 05.-én, vagy akár 4-5 nap múlva.
Így például most (2020.12.23.) Bp. mellett hétágra süt a nap.

korxi 2020.12.24. 15:25:55

Más téma: de fasza lett a Preservance leszállásának az animációja:

www.youtube.com/watch?v=rzmd7RouGrM&feature=emb_logo
süti beállítások módosítása