Csillagvizsgáló

Hullócsillagok: rövid hírek a csillagászat és űrkutatás területéről (03.29. - 04.11.)

2021. április 12. - PFreddy

Akik rendszeresen követik a Csillagvizsgáló Blogot, bizonyára tudják, hogy nem csak a Blog.hu felületén találhatják meg az általunk készített tartalmakat. A Csillagvizsgáló Facebook-oldalán például napi szinten olvashattok rövid, tömör híreket, érdekességeket vagy találhattok egy-egy látványos felvételt. A közösségimédia-platform sajátossága, hogy ezek a rövid bejegyzések hullócsillag-életűek: ahogy felbukkannak, szinte rögtön el is tűnnek a Facebook-posztok süllyesztőjében. Ez, na meg a Facebookot nem használók jelentős száma adta a motivációt, hogy kéthetente itt is összefoglaljuk az általunk legérdekesebbnek talált rövid bejegyzéseket.

00003699596544-0716.jpg

A Falcon–9-es rakéta visszatérő darabjai elégnek a Föld légkörében. (Forrás: Andre Panse / Twitter)

 

Fényesebb az éjszakai égbolt, és ez nem jó | Ha valaki összehasonlítja a nagyvárosi és vidéki égbolt éjszakai látványát, döbbenetes különbségeket figyelhet meg: míg a fényszennyezéssel terhelt területeken olykor csak a Hold látható, a mesterséges fényektől távol ezernél is több csillag, sőt, a Tejút halvány sávja is megfigyelhető. Ám még a településektől távoli sötét területek sem tudnak elbújni a fényszennyezés újkori formája elől, amelynek forrása az alacsony Föld körüli pályákon keringő műholdak egyre növekvő száma. Két éve kb. 2100 db ilyen műholdat tartottak számon, mostanra ez a szám (elsősorban a SpaceX Starlink projektjének köszönhetően) meghaladja a 3500-at. A tipikusan 4-600 km-es magasságban keringő egységek önmagukban nem bocsájtanak ki fényt, ám napelemtábláik révén sokat tükröznek vissza a felszíni megfigyelőkhöz, legyenek azok egyszerű csillagnézők, asztrofotósok vagy tudományos teleszkópok; az utóbbiak által készített hosszú expozíciós felvételeken ráadásul fényes csíkot hagynak a kéretlen látogatók.

A helyzet pedig egyre rosszabbnak ígérkezik. Egy friss kutatás (Kocifaj és mtsai., 2021) annak számolt utána, hogy amennyiben az óriáscégek (SpaceX, Amazon, OneWeb, stb.) által tervezett több tízezres műholdflották megvalósulnak, az égbolt háttérfényessége átlagosan 10%-kal lesz magasabb – vagyis, még a megfigyelésekre legalkalmasabb sötétégbolt-területeken és hegycsúcsokon is ennyivel fog megnőni a fényszennyezés.

starlinktrails_filter_2048.jpgEgy meteor (jobbra) és a Starlink műholdak (balra) fénycsíkja a Tejút sávja előtt. (Forrás: Egon Filter)

 

Ívek a szupernagy fekete lyuk körül | Az Event Horizont Telescope (EHT) projekt egy, a Föld több pontján működő teleszkópok megfigyeléseit összehangoló program, amely két évvel ezelőtt első alkalommal volt képes megörökíteni egy szupernagy tömegű fekete lyukat. Pontosabban annak környezetét, az eseményhorizontra spirálozódó forró anyaggal (a narancssárgás fánkszerű struktúra) és a fekete lyuk gravitációs "árnyékával" (a középen lévő sötét régió). Az EHT kutatói azonban nem végeztek az M87 galaxis centrumában lévő fekete lyukkal. Az adatok újbóli elemzéséből sikerült megállapítani a fekete lyuk körüli (ún. akkréciós) anyagkorong mágneses terének irányultságát is a sugárzás polarizáltsága alapján. Ez utóbbit láthatjuk az alábbi képen halványabb ívekkel szemléltetve (hasonlóan a rúdmágnes köré szórt vasreszelékhez). Az eredmény jelentősége többek között abban áll, hogy a polarizáltságból visszaszámolt mágneses tér nem egyenletes, sokkal inkább a keverékét mutatja az elméleti modelleknek (alsó kép): vagyis a mágneses tér hol radiális, hol pedig vertikális irányultságú a fekete lyuk körül. Önmagában a vegyes irányú mágneses tér eredete is kimondottan érdekes kérdés, ám valószínűleg a fekete lyuk gyarapodása is jelentős részben ennek köszönhető; egy szabályos mágneses tér esetén alig-alig csordogálna anyag az eseményhorizontra, és sokkal lassabban hízna a fekete lyuk.

2021_polarizationm87-594x600.jpg

2021_polarization_patterns_800px.jpgAz EHT által készített híres felvétel, immáron a polarizációs ívekkel kiegészítve (felül), valamint a különböző mágneses mezők által keltett polarizációs minták elméleti modelljei (alul). (Forrás: EHT Collaboration / Astrophysical Journal Letters 2021)

 

Mesterséges meteorzápor | Nem mindennapi látványban lehetett része március 25-én este az USA északnyugati partvidékén élőknek: a felvételek alapján több mint tucatnyi objektum bő egy percen keresztül húzott lángcsóvát az éjszakai égbolton (videó az első kommentben). A jelenség külsőségei (viszonylag alacsony sebesség, súrló beesés, tömeges légköri belépés stb.) egyértelműen arra utaltak, hogy egy mesterséges eredetű objektum égett a légkörben, becslések szerint kb. 50-60 km-es magasságban. Rövid kutatás után sikerült is megtalálni a forrást; eszerint a SpaceX március 4-i indítása során (amelynek keretében 60 Starlink műholdat állítottak alacsony Föld körüli pályára) használt Falcon–9-es rakéta elveszett második fokozata tért vissza három hét süllyedés után az atmoszférába. A darabokra szakadó és nagy magasságban elégő rakétatest senkire sem jelentett veszélyt. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy az év kezdete óta ez volt a 14., egy tonnát meghaladó űrszemét, ami belépett a Föld légkörébe.

e0bda91e03ed9442e0651c7ff576f780.jpg

 

spacex-debris-final.gifAmatőr felvételek a légkörben elégő törmelékről. (Forrás: Genevieve Reaume & WashingtonWAWX / Twitter)

 

Magyarok is használják majd a James Webb Űrtávcsövet | A NASA James Webb Űrtávcső (JWST) az utóbbi időkben rendre az elszaladó költségeivel (már most több mint 10 milliárd dollárba került), valamint a folyamatos késlekedéseivel került a hírekbe. Most azonban úgy tűnik, hogy lassan tényleg vége a várakozásnak, és október 31-én valóban elindul állomáshelyére, bolygónktól kb. 1,5 millió km-re, a Föld–Nap-rendszer L2-es Lagrange-pontjába. A csomagolás már megkezdődött a Northrop Grumman kaliforniai laboratóriumában, a 6,5 méter átmérőjű tükörrel és 21x14 méteres napfénypajzzsal bíró JWST-nek ugyanis be kell férnie az 5,4 méter átmérőjű Ariane–5 rakéta orrkúpjába. Az összehajtogatott űrtávcső ezt követően hajón indul a francia guyanai űrközpontba.

Sikeres indítás esetén valóban forradalmi eredményekre számíthatunk a JWST (legalább) négy éves küldetése során, az első évben pedig már biztosan lesznek magyar érdekeltségű projektek is. A múlt héten hirdették ki az űrtávcső első periódusának nyertes távcsőidő-pályázatait, amelyeket ötszörös túljelentkezés mellett választottak ki a szakmai bírálók. A hazai csillagászok közül Ábrahám Péter (Konkoly/ELTE) és Szalai Tamás (SZTE) is projektvezetőként nyert mérési időt; előbbi a fiatal csillagok körüli bolygókeletkezést, míg utóbbi a porképző szupernóvákat fogja kutatni a James Webb Űrtávcsővel.

50222410512_c710f74c18_o.jpgA James Webb Űrtávcső a Northrop Grumman laborjában. (Forrás: NASA/Chris Gunn)

 

Repülésre készen | Március 30-án, működésének 39. marsi napján a NASA Perseverance rovere telepítette a mindaddig a marsjáró alján utazó minihelikoptert, az Ingenuityt (Találékonyságot). Az 1,8 kg-os (a marsi gravitációban mindössze 0,68 kg súlyú) drón lesz az első eszköz, amely egy idegen égitest légkörében irányított repülést hajt végre. Habár a marsi atmoszféra sűrűsége a felszín közelében mindössze 1%-a a földinek, a laboratóriumi kísérletek alapján nem fér kétség a sikeres repüléshez. Ezt az Ingenuity alacsony súlya mellett a viszonylag nagy (1,2 méter fesztávolságú) rotorok és azok rendkívül gyors forgása (kb. 2500 fordulat percenként – ez négyszerese az átlagos helikopterek fordulatszámának) teszi lehetővé. Fontos kiemelni, hogy az Ingenuity néhány száz méteresre tervezett "röppenése" elsősorban technikai demonstrációs célokat szolgálnak, magán a helikopteren (a kameráját leszámítva) nem található tudományos eszköz. A jövőben ugyanakkor jelentős szerepet kaphatnak a drónok a Mars felszínének és barlangrendszereinek feltérképezésében, valamint a Titánra tervezett Dragonfly szonda is az Ingenuityvel kapcsolatos tapasztalatoktól függően kaphat zöld utat.

hli73zx3q5odwwimrwsgpgarugbia7vkzzczlu7g.jpgA Perseverance rover által hátrahagyott Ingenuity a Mars felszínén. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

 

Azóta kiderült, hogy nem sikerült az Ingenuity első, 2400 fordulat/perces rotortesztje, így az első repülés a Marson még várat magára. Aggodalomra azonban semmi ok, az első hírek szerint a gép rendben van, és szoftveres frissítéssel megoldható a probléma. A következő próbálkozás szerdán várható.

km6rnydpmsn7helcoanw5a-970-80.gif

Pörögnek a rotorok. (Forrás: NASA/JPL-Caltech/ASU)

 

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fictionről egyaránt.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr5416496676

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.04.13. 15:23:54

Mivel face negatív vagyok, így csak ez marad.
De itt jó is.
süti beállítások módosítása