A NASA New Horizons űrszondája 2015 nyarán repült el fő célpontja, a Pluto mellett. Most, a szonda indításának évfordulója alkalmából a NASA egy rövid, ám annál látványosabb videót tett közzé, amely a törpebolygó megközelítését szemlélteti.
A New Horizons 11 éve, 2006. január 19-én Cape Canaveral-ból indult el küldetésére; célja a Pluto, valamint a külső aszteroidamező, a Kuiper-öv volt. A szonda ötmilliárd kilométeres útja során sem tétlenkedett, hibernációjából felébresztve felvételeket készített a Jupiter és a Szaturnusz rendszeréről is. 2015 elejétől már kizárólagosan a Pluto volt terítéken, nagy felbontású kamerájával rendszeresen fényképezte a törpebolygót. Az elhaladásra 2015. július 14-én került sor, a legkisebb távolsága a Pluto felszínétől mindössze 12500 km volt. A New Horizons ezt követően folytatta útját a Kuiper-övben és a tervek szerint 2019-ben fog megérkezni következő célpontjához, a 2014MU69 aszteroidához. 
Ha valaha is kíváncsi voltál, mekkora egy bolygókutató szonda... (Forrás: NASA)
Felsorolni is nehéz lenne, milyen tudományos újdonságokat köszönhetünk a szonda felvételeinek (még ha a közösségi médiában mindezekből annyi maradt meg, hogy a Pluto aranyos, mert van egy szív alakú síksága) - kiemelendő, hogy felfedezték a Pluto főként nitrogénből álló légkörét. Ez viszonylag váratlan fejlemény, lévén a törpebolygónak gyenge a gravitációja és mágneses tér sem védi a napszéllel szemben. Továbbá, sikerült feltérképezni a Pluto és legnagyobb holdja, a Charon felszínét, amelyeken folyamatos geológiai aktivitás nyomai látszanak. Azóta pedig nincs megállás, folyamatosan születnek a megfigyelési adatokat magyarázó elméletek (mint pl. holdjai védhetik meg a napszéltől a Pluto légkörét) és az azokra épülő modellek (pl. óceán rejtőzhet a Pluto jeges kérge alatt).
A Pluto vékony, nitrogénből álló légköre. (Forrás: NASA)
Habár a New Horizons nem szállt le a Pluto felszínén (nyilván, ez tervben sem volt), a NASA napokban közzétett videója elhozza a landolás illúzióját. A 100 felvételből álló animáció, amelyet a valóságnak megfelelően színeztek, hat héttel a megközelítés előtt kezdődik, amikor a (kb 40.000.000 km-re lévő) Pluto és a Charon csak halvány fehéres pöttyök az űr sötétjében. A videó végére pedig ’’megérkezünk’’ a Sputnik Planum, a szív alakú síkság bal felső csücskébe – a felbontás itt az utolsó felvételen mindössze 70-80 méter! Ezen a területen találkoznak a 3-4 km magas hegyek és a nitrogénjéggel borított, finoman hullámos síkság. Utóbbit pikkelyes formára szabdalják a fekete vonalak, amelyek vélhetően gejzírek anyaglerakódásaiból származnak - újabb bizonyíték a Pluto geológia aktivitására.
