Csillagvizsgáló

Boldog születésnapot, Opportunity!

2018. január 27. - PFreddy

A gyakorlatilag kerekeken guruló laboratóriumoknak számító marsjárók sokak számára ismerősök lehetnek a vörös bolygó felszínén készített felvételeik okán. Az utóbbi néhány évben főleg a Curiosity volt a tudományos hírek rendszeres alanya, de ne feledjük, nincs egyedül a Mars végtelen sivatagában. Elődje, az Opportunity ugyanis rendületlenül ’’falja’’ a kilométereket – immáron tizennegyedik esztendeje!

pia04413a-full.jpg

Az Opportunity másodmagával, a Spirit-tel együtt a NASA Mars Exploration Rover programjának keretében valósult meg, összesen kicsivel több, mint egymilliárd dollárból (ebben már benne van a tervezéstől kezdve, a kivitelezésen át az üzemeltetésig minden). A két, egymással teljesen megegyező marsjáró nem kifejezetten számított úttörőnek a vörös bolygó felszínén. 1976-ban a két Viking leszállóegység, 1997-ben pedig a Mars Pathfinder és kis roverje, a Sojourner már sikeres küldetéseket hajtottak végre a Mars felszínének közvetlen tanulmányozásával (illetve akadt még néhány mérsékelten sikeres szovjet program is). Az Opportunity-t és a Spirit-et viszont nem csak hosszabb időtartamra, 90 sol-ra (a marsi nap elnevezése, csaknem megegyezik a földivel), hanem nagyobb távolság megtételére (kb. 1 km) is tervezték. Ezen felül pedig mindkét rover képes volt az útjába kerülő kőzetek mintavételezésre, és belső összetételük vizsgálatára, akárcsak a 2012-ben érkezett utód, a Curiosity.

pia15279_3roversstand_d2011_1215_d521_br2.jpgA marsi roverek három generációja (még a Földön): a játékautó méretű Sojourner, a 1,5 méteres Spriti/Opportunity és a megtermett Curiosity másai. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

A 2003. július 7-i kilövést követően az Opportunity a következő év január 25-én ejtőernyővel ereszkedett alá a Mars légkörében, majd egy biztonságot nyújtó, szőlőfürtre emlékeztető gumilabdában pattogva állapodott meg. Felébresztése után a rover egyik első dolga volt lejátszania magának a Turtles-től a Happy Together dallamát; utalván arra, hogy újra csatlakozott testvéréhez, amely már január 3-án megérkezett a Marsra – még ha a Spirit bő 9000 km-rel odébb is tartózkodott. Nem ez az egyetlen mókás dolog egyébként a roverekkel kapcsolatban: a Curiosity landolásának minden évfordulóján a Happy Birthday dallamát szólaltatja meg. A Spirit és az Opportunity esetében a három hónaposra tervezett üzemidejük miatt nem készültek ilyesmivel a NASA mérnökei, azonban mint később kiderült, jelentősen (és részben tudatosan) alulbecsülték a roverek szívósságát, így mégis csak sor került néhány születésnapra.

oppy13thbday.pngÍgy köszöntötte a NASA a születésnaposát tavaly. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Az Opportunity esetében immáron a tizennegyedikre, ha életkorát földi években számoljuk (ez 7,4 marsi esztendő). Ez 5114 földi napot jelent (avagy 4970 sol-t), vagyis a rover már 55-szeresen túlteljesítette a kitűzött célt. A Spirit sem szerénykedhetett; egészen 2009 májusáig kitűnően üzemelt, amikor is a kerekei elakadtak a finom marsi homokban. A NASA szakemberei nyolc hónapon keresztül keresték a távgyógyítás módszerét, végül azonban le kellett mondaniuk az így is tisztességes kort megélt marsjáróról. 2005 tavaszán az Opportunity is átélt egy hasonló krízishelyzetet, akkor egy homokdűnében akadt el a járgány több kereke is. A mérnökök az Opportunity élethű modelljével és pár köbméter homokkal tesztelték, pontosan milyen manőverrel nyerhet pár centit a rover – ahogy a mellékelt ábra is mutatja, a szabadulás sikeres volt.

Az élettartammal kapcsolatos másik bizonytalanság faktor az energiaellátásban keresendő, amelyet az Opportunity 1,5 méter széles vázának felső részét borító napelemek voltak hivatottak biztosítani. Habár a marsi nappalok kellően hosszúak az akkumulátorok feltöltéséhez, félő volt, hogy a szálló por egy idő után be fogja borítani a napelemet. Szerencsére azonban a ritkás marsi légkörben is léteznek ún. porördögök, miniatűr forgószele(cské)k, amelyek időről időre ’’leporolták’’ a napelemtáblákat.

pia15115_sols2811-14_l456atc-full.jpgTakarítás előtt és után - a marsi szellő jó szolgálatot tett a marsjáró napelemtábláin. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Mindezek mellett pedig Opportunity az örök érvényű ’’lassan járj, tovább élsz’’ elv alapján éli életét. Na nem, mintha száguldozásre tervezték volna (maximális sebessége 18 km/h) a 175 kg-os marsjárót, de még így is a megfontoltság és a biztonság volt az elsődleges szempont a vezérlése közben. Ami ráadásul nem is teljesen közvetett: mivel a Mars távolsága miatt a rádiójelek 4-20 percet késnek, nem lehetséges a rovert egy botkormány mögül vezérelni; a manőverek jelentős részét a marsjáró saját szoftverei végzik el helyben. Ráadásul az Opportunity téli álmot is alszik (ezekben a napokban is), hogy a kevesebb besugárzással járó időszakokban takarékoskodjon az energiával. Mindezek fényében érthető, hogy az Opportunity miért csak 45 (!) km-t tett meg tizennégy éves pályafutása alatt. Ez a teljesítmény is elegendő volt ahhoz, hogy az ’’idegen égitesten a legnagyobb távolságot megtevő jármű’’ cím büszke tulajdonosa legyen (a szovjetek Lunokhod-2 holdjáróját és az Apollo 17 holdautóját előzte meg ezzel). Útja során eljutott a Endurance-, az Erebus- és az Endeavour-kráterekig, legutóbbi jelentős célpontja pedig a Solander Point elnevezésű domb volt.

merb_traverse-med2.jpgAz Opportunity csargása az első szűk egy évben. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Persze az Opportunity élete sem csak egy séta a parkban, a táj- és panorámafotók készítése mellett (melyeket a ’’fején’’ lévő kamerarendszerrel rögzít) idejének jelentős részét az útjába eső kőzetek vizsgálatával tölti. A rover elején lévő robotkar nem csak mintavételezőként, hanem laboratóriumként is szolgál; a benne található spektrométerekkel tanulmányozható a vizsgált kőzet összetétele. A cél minél több (féle) kőzetben egykori marsi víz (értsd: tengerek) hatásait vizsgálni. A kérdés ugyanis már rég nem az, hogy voltak-e óceánok a Marson – hanem hogy hová lettek? És habár néhány éve már a vörös sivatagokat járja az Opportunity utódja, a Curiosity is, a NASA-nál továbbra is számítanak a bolygó veteránjára az adatgyűjtésben.

Mi pedig tovább élvezhetjük az Opportunity lenyűgöző felvételeit.

opportunity_cratera_eagle.jpgAz Opportunity elhagyja leszállásának helyszínét, az Eagle-krátert. A háttérben a leszállóegység, immáron leeresztett állapotban. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

2xfeatures.jpgNeves kőzetek az Opportunity felvételein. Balra a ''marsi áfonyáknak'' becézett, csiszolt, kerekded kavicsok, jobbra pedig a Block Island névre hallgató meteorit. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

sol464a_twilight-pia07997-full.jpgA marsi kék napnyugta. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

pia14509_arrival_at_spirit_point_by_mars_rover_opportunity.jpgMegérkezés az Endeavour-kráter pereméhez. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

erebus_360_l257atc-b652r1_1.jpg360 fokos panoráma felvétel az Opportunity napelemtábláiról és a tájról. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

opportunity-nears-solander-point-sol-3374-n1-crop_ken-kremers.jpgA távolban a Solander Point dombja. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr8913605565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Filmflash. 2018.01.27. 17:17:32

Kíváncsi vagyok, mikor következik az, hogy az első ember a Marsra száll és rálép a bolygó vörös homokjára?

Fortress_ 2018.01.28. 12:43:24

@Korifeus: mindig jósolgatják évtizedek óta, de senkinek nem akaródzik megnyitni a pénztárcáját, hogy kipengesse a Marsra szállásra azt a pár ezer milliárdocskát.

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2018.01.29. 20:10:36

Szerintem első lépésként a Holdra kellene visszatérni, és ott is maradni (persze nem lezuhanva értem ezt) . Ha oda küldene a NASA ilyen önjáró robotokat az kevesebb lenne pénzben, de médiában, jobban többet szerepeltethető lenne, jobban lehetne rá támogatást szerezni, pénzben tudásban is. (utóbbi alatt a fellelkesedő középiskolásokat értem, a jövő mérnök/tudósait)

lomposfarkas 2018.02.23. 15:38:31

"összesen kicsivel több, mint egymilliárd dollárból (ebben már benne van a tervezéstől kezdve, a kivitelezésen át az üzemeltetésig minden)"

Ez manapság az USA hadseregének 1 napi költsége. Azok a k. prioritások...
Másrészt elképesztően lelkesítő a kis masina "életereje" :)

PFreddy 2018.02.23. 17:10:58

@lomposfarkas: Ami azt illeti, kevesebb, mint egy napi... :)

csillagvizsgalo.blog.hu/2017/12/23/dontos_tervek_a_nasa_uj_urszondajarol

És közben valószínűleg újabb áldozata van a NASA stagnáló költségvetésének, a WFIRST infravörös űrobszervatóriumnak valószínűleg meszeltek, pedig 2-3 éven belül már a fellövést tervezték.
süti beállítások módosítása