A Csillagvizsgáló Blog Facebook-oldalán napi szinten találhattok rövid híreket, érdekességeket vagy egy-egy látványos felvételt. A közösségimédia-platform sajátossága, hogy ezek a rövid bejegyzések hullócsillag-életűek: ahogy felbukkannak, szinte rögtön el is tűnnek a Facebook-posztok süllyesztőjében. Ezért is foglaljuk össze az elmúlt két hét terméséből az általunk legérdekesebbnek talált bejegyzéseket.

Gagarin a Vosztok 1 ülésében.

60 éves az emberes űrutazás | 1961. április 12-én, magyar idő szerint a reggel 8:05-kor emelkedett a magasba a szovjet Vosztok–1 űrhajó, fedélzetén a 27 éves Jurij Alekszejevics Gagarinnal, aki az emberiség soraiból elsőként érte el a világűrt. Űrkapszulája 108 perc alatt megkerülte a Földet, majd a mai Kazahsztán területén landolt. Az esemény tiszteletére az ENSZ április 12-t választotta az emberes űrrepülés világnapjának.

Húsz évvel később ugyanezen a napon emelkedett a magasba a NASA első, többszöri használatra tervezett űrsiklója, a Columbia, mindössze kétfős, John W. Young és Robert L. Crippen alkotta, legénységével. A Columbia ezt követően további 26 sikeres küldetést hajtott végre, mígnem 2003. január 16-án a légkörbe való visszaérkezésekor felrobbant, fedélzetén hét asztronautával.

A Vosztok-K rakéta indítása (balra), a Vosztok 1 űrhajó és a Gagarinnal visszatérő űrkabin a kazah szteppén.

Soha nem látott fler a legközelebbi csillagnál | A Proxima Centauri mindössze 4,24 fényévre van a Naprendszertől, emiatt pedig a kutatók által kitüntetett figyelemmel kísért csillagnak számít. Az elmúlt évek során már (legalább) két planétát is azonosítottak körülötte, amelyek közül az egyik jó eséllyel egy szuper-Föld lehet, egészen tűrhető átlaghőmérséklettel a felszínén. A korábbi bolygófelfedezések egyáltalán nem számítottak meglepőnek: az eddig felfedezett exobolygók többségét olyan vörös törpék körül sikerült megtalálni (részben a detektálási technikák jellegéből fakadóan), mint amilyen a Proxima is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy érdemes a szomszédos bolygórendszerbe költözni, a vörös törpék ugyanis hírhedten hektikusak.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a minap publikált tanulmány, amely a Proxima Centaurit célzó 2019-es mérési kampány eredményeit részletezi. Ennek során kilenc különböző műszer összesen 40 órán keresztül figyelte meg a csillagot az UV-tól a milliméteres tartományig. Ez a relatíve rövid idő is elegendő volt arra, hogy számos rövid ideig tartó felfényesedést, ún. flert azonosítsanak rajta; köztük egy Proxima-rekordnak számító, a legerősebb naptevékenységnél százszor erősebb flert is. A mérések tanúsága szerint ekkor (2019. május 1.) hét másodperc erejéig 14000-szer volt fényesebb a csillag az UV-tartományon, mint máskor. A nagy energiájú fotonok zápora mellett ezek a flerek gyakran járnak koronaanyag-kidobódásokkal is, amelyek fokozatosan rombolják a közeli bolygók légkörét, kellő erősségű mágneses tér hiányában pedig teljesen el is "fújhatják" azt.

Illusztráció a Proxima Centauri felszínén lezajló napkitörésról. A vörös törpék közelében lévő bolygókon nem fenékig tejfel az élet... (NRAO/S. Dagnello)

Magasba szállt a marsi helikopter! | Sikeres volt az Ingenuity tesztje: ez volt az első irányított repülés egy idegen égitest légkörében. Az 1,8 kg-os, ám a marsi gravitációban mindössze harmadakkora súlyú drón 2500 fordulat/perces sebességre pörgette fel 1,2 méter fesztávolságú rotorjait, hogy elemelkedjen a felszíntől. Egyelőre még nem ment messzire, az élő közvetítésben felbukkanó telemetria adatai szerint mindössze három méteres magasságba röppent fel kb. fél perc erejéig, ám a saját árnyékát már így is sikerült megörökítenie.

Az Ingenuity árnyéka három méteres magasságból. (Forrás: NASA)

A marsi drón azóta már a harmadik repülését is teljesítette, legutóbb közel száz métert tett meg, csúcssebessége pedig 2 m/s volt (a felvételt a közelben tanyázó Perseverance rover készítette).

Az Ingenuity harmadik repülése: az 50 méteres oda-vissza táv során a kis drón ki is lépett a Pereverance látómezejéből. (Forrás: NASA/ JPL-Caltech)

A SpaceX vihet le embereket a Holdra | Bár az eredetileg kijelölt 2024. októberi céldátumhoz képest minden bizonnyal csúszni fog a NASA Artemis-programja, az újabb holdra szálláshoz már szinte minden elem készen áll. A (rendkívüli költségeket jelentő) Space Launch System rakétarendszer a tervek szerint idén novemberben indul első tesztútjára (Artemis I), amely során utas még nem, de az Orion űrhajó már meg fogja kerülni a Holdat, mielőtt visszatérne a Földre. Az első emberes küldetéshez (Artemis III) azonban egy dolog még nagyon hiányzott: a leszállóegység. Pontosabban a NASA három koncepciót is versenyeztetett, ugyanis a Dynetics, a SpaceX, valamint a Blue Origins/Northrop Grumman is több százmillió dollárt kaptak a fejlesztésekre a tavalyi év folyamán. Az űrügynökség tegnap hirdetett győztest: eszerint első alkalommal a SpaceX Starshipje fog két űrhajóst lejuttatni a Hold körüli pályáról égi kísérőnk felszínére (és természetesen vissza is). A döntés mellett szólt a Starship előrehaladott fejlesztése és a mérnöki koncepció is, ám az első számú érvet minden bizonnyal a költségek jelentették: habár a SpaceX 2,9 milliárd dollárt kap az Artemis III küldetésért (fejlesztés + építés + egy legénység nélküli tesztmisszió), ez még így is jelentősen a vetélytársak által kért összeg alatt maradt.

A döntés egyelőre csak az első emberes missziót érinti, a NASA a későbbiekben akár a másik két cég koncepcióját is használhatja.

A NASA tenderére beadott három koncepció illusztrációja. (Forrás: NASA)

Minden korábbinál közelebbi fekete lyukat találtak | Aggódni azonban nem kell, így is elég messze van. A kutatók két égboltfelmérő program, az All Sky Automated Survey és a NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite mérései alapján lettek figyelmesek egy 1500 fényévre lévő vörös óriáscsillagra, amelynek fényességváltozásait a csillag aszimmetrikus formája okozza. A torzulásért egy közeli társobjektum erős gravitációja felelős, amelynek tömege a számítások szerint három naptömegnek adódott. Egy ekkora csillagot azonban ebből a távolságból látni lehetett volna a mérések során, az egyetlen lehetséges magyarázat így egy kis tömegű fekete lyuk, amely egy korábban jelenlévő óriáscsillag szupernóva-robbanásából maradt vissza. A kutatók Unikornisnak nevezték el a frissen felfedezett fekete lyukat, egyszerre utalva annak különlegességére (a három naptömeg éppen csak a fekete lyukak elméleti tömeghatára felett van), valamint a csillagképre, amelynek területén a kettős rendszer található.

Illusztráció egy fekete lyuk által eltorzított vörös óriáscsillagról. (Forrás: Lauren Fanfer / Ohio State)

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook-oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fictionről egyaránt.