Sikeres volt a Crew Dragon szombat esti startja, két utasával jelenleg is úton van a Nemzetközi Űrállomás felé. Ezzel a SpaceX lett az első magáncég, amely saját gyártmányú űrhajóján embert vitt az űrbe. A küldetés tehát már túl van a nehezén, az ISS-hez való dokkolás azonban még kicsit odébb van – a bejegyzés addig is frissül.
Az emberes űrutazás kétségkívül az emberiség történelmének egyik legnagyobb vívmánya. A hat évtized alatt, mióta a Föld légkörét elhagytuk, számos dolgot értünk el a világűrben: eljutottunk a Holdra, űrállomásokat építettünk, és (szinte) rutinszerűen juttatunk el asztronautákat ezekre. Kétségtelen azonban, hogy az űrkorszak kezdetén még sokkal ambiciózusabb célokat tűzött ki maga elé az emberiség - a 21. századra az űr meghódítása aggasztóan lelassult. A történetben azonban új fejezethez érkeztünk, amelynek eseményei remélhetőleg újabb lökést adnak az emberes űrutazásoknak. 2020. május 27-én, magyar idő szerint 22:32-kor elstartol ugyanis az első magáncég által készített, emberes űrrepülésre alkalmas eszköz, a Crew Dragon kapszulája egy Falcon–9 (Sólyom–9) hordozórakéta tetején, fedélzetén két amerikai asztronautával. A közvetlen cél ugyan csak a Nemzetközi Űrállomás, a távlati azonban a költségcsökkentés és az űrverseny újbóli megteremtése. Frissítés: a rossz időjárási viszonyok miatt lefújták a mai indítást, a következő céldátum magyar idő szerint szombat 21:22.
A Nemzetközi Űrállomáshoz dokkoló Dragon kapszula fantáziarajza (Forrás: SpaceX)
Az egyetem tv youtube csatornájának vendégeként tíz olyan csillagászati kérdést igyekeztem röviden megválaszolni, amely sokak fantáziáját megmozgatja. Valóban végtelen az Univerzum? Honnan és hova tágul?
Korábbi bejegyzéseinkben már bemutattuk a Hubble Space Telescope (HST) eredetét és történetét, valamint a 30 éves pályafutása során elért legnagyobb eredményeit. Egy ilyen volumenű küldetés örökségét nem egyszerű feladat összefoglalni, ezért most még egyszer nekiveselkedtünk, hogy (kötetlenül szemezgetve) további harminc érdekességet válogassunk össze a legendás űtteleszkópról.
A Hubble-űrtávcső leghíresebb képeinek egyike a déli gbolton fellelhető csillagbölcsőről, a Carina-ködről. (Forrás: NASA)
Április 24-én immáron harminc éve teljesít szolgálatot a Hubble Space Telescope (HST), ennek apropóján pedig érdemes áttekinteni, mit is ért el általa tudomány. A cím (mint a listák esetében oly sokszor) némi kiegészítésre szorul. Egyfelől, a legtöbb nagy felfedezés nem köthető egyetlen felvételhez vagy méréshez, sőt, általában a Hubble-űrtávcső is csak egyike a tudományos áttörést szolgáltató számos mérőeszköznek. Épp ezért igyekeztünk olyan eredményeket összeválogatni, amelyeknél a Hubble szerepe kétségkívül kimagasló. Másfelől, mivel a szakmai eredményeket igen nehéz (és felesleges is) összehasonlítani, így természetesen mind a lista mezőnye, mind pedig annak sorrendje szubjektív - habár, a dobogós pozíciókkal talán nehéz lesz vitatkozni.