Michel Mayor és Didier Queloz személyében az első, Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezőinek ítélte oda a Svéd Tudományos Akadémia a 2019-es fizikai Nobel-díj egyik felét, így ismét egy klasszikus csillagászati kutatást ismertek el a legrangosabb tudományos kitüntetéssel (a díj másik felét John Peebles kapta kozmológiai/elméleti fizikai eredményeiért). 1995-ös eredményük talán nem nevezhető szó szerint úttörő munkának, azonban egy hosszú ideje feltételezett sejtés bizonyításával világhódító útjára indították az exobolygókutatást. Pedig az általuk felfedezett 51 Pegasi b jelű bolygó még csak nem is az első volt az exobolygók hosszú sorában...

A Naprendszeren kívüli bolygók kutatásában forradalmat (és töménytelen mennyiségű adatot) hozó Kepler űrtávcső sajnos már a múlté, mégis, a közelmúltban újra beszivárogtak a hírekbe az újabbnál újabb felfedezések. Ennek oka, hogy se a közvélemény részéről, sem pedig a tudományos közösségen belül nem csökken az exobolygók népszerűsége: hosszú távra tervezett megfigyelési programok eredményei érnek be, az exobolygó-jelölteket pedig immáron egy új eszköz, a TESS űrtávcső szállítja futószalagon. Érdemes tehát áttekinteni, hogy milyen újdonságot szolgáltatott mostanság ez a tudományterület és miként fog majd újabb mérföldköveket elérni a közeljövőben.

Fantáziarajz a K2-18b exobolygóról, amelynek légkörében víz nyomait azonosították. (Forrás: ESA/Hubble/M. Kornmessser)

Csaknem két éve, hogy felfedezték az első, bizonyíthatóan a Naprendszeren kívülről érkező objektumot, az Oumuamua aszteroidát. Habár a statisztikai becslések szerint rengeteg hasonló, intersztelláris (avagy extraszoláris, ahogy tetszik) eredetű szikla található a Naprendszerben, ezek kis méretük és tőlünk való távolságuk miatt rejtve maradnak előlünk. Immáron azonban hivatalos, hogy megtörtént a második felfedezés: egy üstökös, amely egy másik csillagtól érkezett hozzánk!

Az eddigi legjobb felvétel a 2I/Borisov üstökösről, amelyet a 8,1 méteres Gemini North teleszkóp segítségével rögzítettek. (Forrás: Gemini Observatory / NSF / AURA)

Az internet korában az élet minden területéről valósággal ömlik ránk az információ és nincs ez másként a űr világával sem. A nagyobb hírportálok is előszeretettel szemezgetnek a csillagászati hírek közül, ezek azonban néhány kiemelt jelentőségű hírt leszámítva megmaradnak a felületes beszámolók szintjén. Akkor viszont hol és mit érdemes a csillagászatról böngészni az interneten?

Ha van érdemi haszna a történelmi események jubileumának, az a lehetőség, hogy újra beszédtémává tegyük azokat. Ilyenkor kínálkozik a legjobb alkalom, hogy kiemeljük a jelentőségüket, megmagyarázzuk hatásukat a jelenünkre vagy éppen ellenkezőleg, átértékeljük a múlt történéseit. A Holdra szállás esetében azonban mindez kiegészül még egy aspektussal: újra és újra bizonyítani, hogy valóban megtörtént. Bosszantó lehet, hogy ötven év után még mindig itt tartunk, de egy olyan országban, ahol hatból egy ember nem fogadja el a holdra szállást (és ezzel még csak a középmezőnyben vagyunk...), ott nem szabad félvállról venni a témát. Sokan vannak ugyanis, akik csak az információk hiányában kétkedőek a Holdra szállást illetően és még többen, akik bár biztosak benne, de még nem vértezték fel magukat kellő mennyiségű ténnyel egy esetleges vitára. Nekik szól az alábbi lista tíz pontja - pontosabban kétszer öt témája. Először az öt legmeggyőzőbb bizonyítékot vesszük sorra, majd fordul a kocka, és az öt leggyakrabban hangoztatott ellenérvet cáfoljuk meg.