Csillagvizsgáló

Utolsó kommentek:

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.05.26. 09:52:18

@PFreddy: Értem. Szóval tapasztalat hogy a Naprendszeren túli kozmikus részecske sugárzás 99%-a pozitív ion, magyarázat meg nincs rá ha csak nem az általad említett spalláció. Előző hsz-em meg kéretik elfelejteni, mert zsákutca volt. :-(

Bejegyzés: Részecskék a galaxison túlról

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.05.25. 22:11:17

@PFreddy: Köszönöm és érteni vélem. Előbb linkelt BScs-s írásodnak a 25. oldalánál elvesztettem a fonalat. :-( Érteni vélem, hogy a Nap proton sugárzása a galaktikus, vagy extragalaktikus elektron részecske sugárzást blokkolja és tehát lesz egy napi (Napból származó) protonból és egy galaktikus vagy extra galaktikus elektronból egy mezei hidrogén atom, ezért kevesebb a kozmikus részecske sugárzásban az elektron. Jó, rendben.

De ez fordítva nincs íg ? Ha nem miért nem? Már ha a Naprendszeren kívüli kozmikus sugárzásban is a töltés megmaradás - egyenlőség megmarad.

Másképp kérdezem. Hol fogytak el az elektronok a galaktikus, vagy extra galaktikus kozmikus részecske sugárzásból? Mert hogy szerintem nem a Naprendszerünkben, vagy annak határán, ez elemi logika? Vagy tévedtem?

Bejegyzés: Részecskék a galaxison túlról

PFreddy 2021.05.25. 21:58:38

@rdos:

Hm, ez jó kérdés. "Of primary cosmic rays, which originate outside of Earth's atmosphere, about 99% are the nuclei of well-known atoms (stripped of their electron shells), and about 1% are solitary electrons (that is, one type of beta particle)."

Itt szerintem egyszerű gyakoriságra (kvázi darabszámra) gondolt a szerző a Naprendszeren kívüli kozmikus részecskék esetében. Első közelítésben arra gondolnék hogy a nehezebb atommagok szétesése (ún. spalláció) állhat a háttérben, amelynek hatására pl. egy vas atommag kapásból 13 protonra esik szét. De könnyen lehet, hogy már a gyorsítás is elektronszegény környezetben történik. Sajnos pontos választ nem tudok adni, mert...

"astro.u-szeged.hu/szakdolg/barnabarnabas_szdBSc/BarnaBarnabas_szdBSc.pdf"

...mert ez bizony nagyon régen volt. Bár nagyon érdekelt akkortájt a kozmikus sugárzás, de kutatási szempontból csúnya zsákutcának bizonyult számomra és azóta se foglalkoztam vele. Sőt, már ez a BSc dolgozat is jobbára csak irodalmi összefoglalóként állta meg a helyét.
De legalább valaki beleolvasott! :)

Bejegyzés: Részecskék a galaxison túlról

PFreddy 2021.05.25. 21:44:08

@rdos: egyrészt empirikus bizonyíték: a kínaihoz hasonló energiájú részecskék nem mindenfelől jönnek, hanem javarészt a Tejút síkjából. Ez persze nem zárja ki egyértelműen az extragalaktikus eredetét, de igencsak csekély az esély rá.

Másrészt a PeV-os részecskéket eltéríti a galaktikus mágneses tér (kicsit hasonló ez, mint a Naprendszer helioszférája, amin belül a Napból származó részecskék dominálnak egy adott határenergiáig).

Bejegyzés: Részecskék a galaxison túlról

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.05.25. 19:50:38

Kicsit off, de még leginkább ide illik és lehet hogy megint butát kérdezek.

A Napszél mely szintén ionizált részecske sugárzás, protonból és elektronból áll, amit logikusnak is vélek, hiszen ha ionizálódik a hidrogén, akkor ez a két ion keletkezik.

A kozmikus részecske sugárzás viszont jobbára csak pozitív ionokból áll, 9o % protonból 9% alfa részecskeből (ezek eddig pozitívak), a maradék 1% elektron és minden más (az elektron a negatív, a minden más az meg lehet minden más ionizációjú).

Wiki két szócikkéből vagyok ilyen "művelt".

Erre a kozmikus részecske sugárzás töltés asszimetriára van valami magyarázat?

Azért bátorkodom ezzel zavarni, mert látom hogy fő érdeklődési köröd a kozmikus részecske sugárzás. Véletlenül botlottam bele, mikor kerestem felvetett problémámra a megoldást.

astro.u-szeged.hu/szakdolg/barnabarnabas_szdBSc/BarnaBarnabas_szdBSc.pdf

On

Bejegyzés: Részecskék a galaxison túlról

korxi 2021.05.23. 09:19:55

Pont ezt a webcast részt néztem felvételről.
Ami magát a sorozatot illeti, szerintem a most elmúlt 5. éved volt az eddigiek legrosszabbika. És ezt már előtte tudni lehetett, amikor közzétették hogy mi lesz a fő témája. Elmondták hogy ennek majd Naomi családi élete, meg a Filip lesz a középpontjában, ami engem egyáltalán nem érdekel. És eztán ezt is sikerült a legunalmasabbra kihozni. Előre tudható tartalmú hosszadalmas, önismétlő párbeszédek, plusz erősen túltolták Naomi szenvedéseit a már nem emlékszem milyen nevű hajón, ahová űrruha nélkül átlebegett.
Szóval ez az éved volt a legrosszabb a sorozat első hét része óta.

De maga az egész ettől még továbbra is a valaha volt top 3 sci-fi között van nálam, 6 évad az már elég sok, és természetesnek veszem hogy van hullámvölgy is, mert egy ennyi évados sorozatnál mindig van.

Remélem hogy a hatodik és egyben utolsó évad megint hozni fogja a sorozat valódi szintjét, bár az mindenképp negatívum, hogy a metoo divathullám kedvéért kirakták Cas Anvart a szereplők közül.

Bejegyzés: Androméda Webcast: Az Expanse világa

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.05.18. 19:37:55

@PFreddy: Én köszönöm a választ. :-)

Készséggel elhiszem hogy galaktikus eredetű a kínai "ultra nagy", de ezt miből tudod? Tudjuk? A beérkezési irányából (már ha egyáltalán ismerjük azt), vagy az energiájából?

Elnézegetve a "kozmikus sugárzás energiaspektruma" című kettős logaritmikus gyakoriság függvényedet (bokától jobbra) inkább ez utóbbira gondolnék.

Bejegyzés: Részecskék a galaxison túlról

PFreddy 2021.05.18. 11:46:20

@rdos: Köszi a linket!
A cikk fordítása (vagy az eredeti press release) azonban félrevezető.
"Észleltek egy 1,4 PeV energiájú fotont, ez a valaha ember által megfigyelt legnagyobb érték."

Ez legfeljebb az adott módszerrel/detektorral mért legmagasabb érték, mert detektáltak már 10^20 eV-os protonokat is. A PeV tartomány (a "boka" környéke a fenti ábrán) egyértelműen galaktikus forrásból származik.

Bejegyzés: Részecskék a galaxison túlról

PFreddy 2021.05.11. 11:45:14

@Alick: Köszi, ez annyira friss, hogy a legközelebbi Hullócsillagokba tud beférni. :)

Bejegyzés: Hullócsillagok: rövid hírek a csillagászat és űrkutatás területéről (04.26. - 05.09)

korxi 2021.05.08. 20:33:14

@PFreddy: Az a helyzet hogy sci-finél inkább az első, az író jól tudjon kitalálni egy világot és azt koherensen mutassa be. Ne csapjon át fantasyba vagy gagyi űrmesébe. De nagy bölcsen azzal egészítem ki, hogy a második részt illetően is legyen meg legalább a minimumszint.

Bejegyzés: Hogyan (ne) mentsük meg az emberiséget?

PFreddy 2021.05.04. 22:24:40

@korxi: Várj, segítek. Mi a fontosabb számodra egy regényben: a sztori és gondolatvilág vagy a stílus, karakterek és érzelmi világ? Ha utóbbiak, akkor hagyd el, mert bántani fog a könyv. :)

Bejegyzés: Hogyan (ne) mentsük meg az emberiséget?

korxi 2021.05.04. 21:27:32

Én ezt a könyvet többször néztem már a google könyvekben, és most akkor letöltsem, vagy ne?
Azt írja a poszt meg a fenti két komment, hogy nem valami jó. Na de mégis poszt született róla, és akkor most kíváncsi vagyok hogy ha szar is, akkor hogyan szar:)

Bejegyzés: Hogyan (ne) mentsük meg az emberiséget?

Echo73 2021.05.02. 23:05:41

Elég sok sci-fi ismeretével felvértezve mondhatom, hogy ez a regénytrilógia nagyon különleges, de valóban nagyon rosszul van megírva. Jelenleg a harmadik rész közepén járva, érdekes érzés, hogy nagyon kíváncsi vagyok a végére (egyébként az első két rész is a végére ad egy-egy jó befejezést, gondolatot) de nagyon nehezen tudom átrágni magam a sok érdektelen szereplővel történő érdektelen eseményen. Talán nagyon máshogy látja a világot, de kár, hogy ilyen jó alapötletet, ennyire túlfilozofálva írta meg. Ennyire nagy időintervallumot nehéz azonos szereplőkkel végigvinnie. Neki sem sikerül teljesen, ráadásul annyira furán gondolkodó, kétdimenziós karakterek vannak benne, hogy nem sikerült azonosulni velük. (meg a kínai nevek megjegyzése is nehezen ment). Nem is tudom elképzelni ez filmen hogyan fog működni. Mindenesetre most már végigküzdöm magam a végéig, de nincs az a kellemes izgalom, amit egy jó könyvnél érzel, ha leteszed és várod, mikor olvashatod újra.

Bejegyzés: Hogyan (ne) mentsük meg az emberiséget?

PFreddy 2021.05.02. 17:39:08

@korxi: "Én akkor nem érte értem rá amikor élőben volt, de ha ráértem volna, akkor meg lehet hogy beálltam volna az oltási sorba szerencsét próbálni."

Hűha, ennyire rossz volt a műsor, vagy csak a téma nem fogott meg annyira? :)

"A valódi kérdés az, hogy az irdatlan távolságok vajon abszolút áthatolhatatlan fizikai gátat jelentenek-e minden életforma számára. "

Egyetértek, de szerintem érdekes külön boncolgatni az egyes kutatási eredményeket, amelyek mellé valaki odabiggyeszti, hogy "élet nyomaira is utalhat". Egy átlagos hírben vagy ismeretterjesztő cikkben, általában nincs hely vagy kapacitás arra, hogy a dolog jelentőségét vagy az idegen élet megtalálásának (igen csekély) esélyét megvilágítsák.

Bejegyzés: Androméda Webcast: A földönkívüli élet meg nem találása

korxi 2021.05.02. 09:09:24

Én akkor nem érte értem rá amikor élőben volt, de ha ráértem volna, akkor meg lehet hogy beálltam volna az oltási sorba szerencsét próbálni.
Az az én szememben ez az alien dolog nem arra a kérdésre ad(na) választ, hogy vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban, mert nyilvánvalónak tartom hogy nem, a statisztikai valószínűség alapján még a galaxison belül is, alsó hangon is többszáz másik helyen kellett életnek kialakulni és valameddig elevolucionalizálódnia.
A valódi kérdés az, hogy az irdatlan távolságok vajon abszolút áthatolhatatlan fizikai gátat jelentenek-e minden életforma számára.

Bejegyzés: Androméda Webcast: A földönkívüli élet meg nem találása

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.05.01. 21:54:27

@PFreddy: Köszönöm újra a részletes magyarázataidat. :-) Virológiából lassan alap okj-s szintre jutok (az egész média erről szól), lassan csillagászatban is kezdem megütni a kis és alacsony, de lelkes kezdő szintjét. :-)

Bejegyzés: A híres fekete lyuk és ami körülötte van

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.05.01. 21:51:14

Trisolaris lakóinak nem 3 test, hanem 4 test problémájuk van bolygójuk mozgásának analitikus leírása kapcsán. Szerencsére numerikusan a 4 test probléma is már régen leírható, igaz, ahogy a bolygó pálya szimulációja egyre távolabbi jövőkről szól, úgy egyre pontatlanabb lesz. :-(

Ja. És ha van rajtunk kívül értelmes civilizáció a zűrben, akkor valószínűleg ők sem jobbak mint a mi "Deákné vásznaink". :-( Azt hiszem egy szerencsénk van, rajtunk kívül nincs senki az űrben. Max bakteriális véglények. :-( :-) Ez egyben a jó hír is, ha sejtésem igaz, elég magunkra és az emberiségre vigyáznunk. :-)

Bejegyzés: Hogyan (ne) mentsük meg az emberiséget?

PFreddy 2021.04.29. 12:15:42

@Róka Béla: "Most már rövidebbre fogva. (Merthogy nyilvánvalóan te sem arra vagy berendezkedve, hogy a velem való kvaterkázást az évezred végéig folytasd...) ;-)"

Volt már itt a blogon heteken keresztül húzódó, 100+ kommentet foglaló csevej bizonyos témákban. :)

"1. Mik az esélyeink (szerinted) arra, hogy ennek az évszázadnak a végére valóban felfedezünk egy földönkívüli civilizációt…?"
Szerintem konvergál a nullához.

"2. Mennyi esély van rá (szerinted), hogy cca. 200 fényéven belül vannak. (Ha léteznek még…)"
1/10. Épp ezért, mert csekély esélyt látok erre is.

"3. Mennyi esély van rá (szerinted), hogy technológiailag fejlettebbek, mint mi, és rendelkeznek a „könnyed” csillagközi utazást lehetővé tévő „szent Grál”-al – a Warp-hajtással…?"
2/10. Nos, erre még tippelni is alig tudok. Ám amennyiben tető alá is hoznak egy Alcubierre-féle warp-hajtóművet, akkor is fennáll a probléma, hogy (egy klasszikust idézve) az űr baromi nagy. Hiába juthatna el valaki hozzánk 1-2 éven belül, nem biztos, hogy tudják, merre érdemes menni. érdemes egyáltalán ide jönni?

"4. Mennyi esély van rá (szerinted), hogy előbb fedeznek fel minket, mint mi őket, és nem akarják „szanálni ” a civilizációnkat, amint ideérnek…?"
7/10. Ha elfogadjuk, hogy egy civilizációk jó eséllyel kellően sokáig fejlődhetnek, akkor szerintem jóval nagyobb az esély, hogy egy fejlettebb előbb találja meg a fejletleneket.
Hogy mennyire lennének ellenségesek... ehhez csak az emberi természetből tudnánk kiindulni. Én viszonylag optimista vagyok. Az emberi kultúrában is megfigyelhető egy lassú (nagyon lassú (túl lassú)) fejlődés a technikai előrehaladással párhuzamosan. Az állati ösztönöktől nem tudtunk még teljesen megszabadulni, de már nem ragadunk azon nyomban bunkósbotot ha valami újat látunk.

"5. Mennyi esélye van az emberiségnek arra (szerinted), hogy az elkövetkező 50 évben ne pusztítsa ki magát a Földről…?"
9/10. Nem hinném, hogy a kipusztulásunknak nagy lenne az esélye, de hogy mennyire marad "komfortos" a Föld, ezzel kapcsolatban erősebb kétségeim vannak.

"6. Mennyi esélye van annak (szerinted), hogy egy szűkebb földi embercsoport – elkerülni szándékozván az esetleges végpusztulást –, egy multigenerációs űrbárkával elinduljon a mélyűrbe…?"
9/10. Nem egy hamar, de amint meglesz hozzá a technológia és az anyagi forrás, biztos vagyok benne, hogy lesznek csoportok akik belevágnak. Mondjuk 100 év múlva. Tök érdekes, az általam nagyra tartott Expanse-könyvekben az első érdekcsoport ami ilyesmibe fog a 24. században, a Mormon Egyház. :)

"6.1. Egyáltalán: mennyi realitása van (szerinted) annak, hogy az elkövetkező 20-30 évben az emberiség űrhatalmai (esetleg több multi-milliárdos is) összefog, és megépítenek egy (vagy inkább, 3…), a belsejében a földi bioszférát a lehető legoptimálisabb mértékben megvalósító technológiával kialakított, többgenerációs űrbárkát…?"
0/10. 20-30 éven belül? Semmi.

"7. Van-e esélye annak egyáltalán (szerinted), hogy legalább az egyik ilyen űreszközzel, akár két galaxis közötti távolságot (és utazási időt is…) át lehessen hidalni…?"
0/10. Elvileg igen, de itt sok nagyságrendnyi ugrásról beszélünk mind térben mind időben. Mondjuk milliárd éves utazásról (mert hogy az űr ugye baromi nagy). Ami pedig elromolhat az el is romlik.

Üdv!

Bejegyzés: Mi lehet a rejtélyes 'Oumuamua, ha nem napvitorla?
süti beállítások módosítása