Csillagvizsgáló

A legkisebb csillag

2017. augusztus 06. - PFreddy

Habár a csillagok egyformának tűnnek az éjszakai égbolton, méretük, fényességük és élettartamuk széles skálán oszlik el. Napunk minden szempontból átlagosnak mondható, nem úgy, mint a nem rég felfedezett EBLM J0555-57Ab. Ez utóbbi ugyanis méretét tekintve a legkisebb csillag. A cím nem túlzás, a nevezett objektum ugyanis a csillagok elméleti alsó tömeghatáránál található – ha még kisebb lenne, már nem is lehetne csillagnak nevezni.

1389517229_245405_original.jpgEgy vörös törpecsillag és egy barna törpe tipikus mérete.

A csillagok forró gázóriások, amelyek a belsejükben energiát termelnek; ez utóbbi aspektus az, amely megkülönbözteti őket a bolygóktól. De hol van pontosan a határ csillagok és a Jupiter-típusú gázbolygók között? Nos, ez a határ viszonylag pontosan meghúzható, a kulcs pedig (ahogy az már a csillagászatban lenni szokott) a tömeg. Minél nagyobb ugyanis az adott objektum tömege, annál nagyobb a sűrűség és a hőmérséklet a centrumában. Főleg ez utóbbi határozza meg, hogy mely atommagok képesek fúzionálni (egyesülni) egymással és ily módon energiát termelni (ez ugye pont az ellentéte az atomerőművekben lezajló fissziónak, azaz maghasadásnak). Az újonnan létrejövő atommag (és egyéb járulékos részecskék) tömege ugyanis kisebb, mint a kiindulási részecskéké, a tömeg-különbözet pedig energia formájában szabadul fel. Ez a folyamat adja az összes csillag fényét – a tömegtől függően azonban eltérő módon és mértékben.

s12_10.gifA hidrogén-fúzió tipikus folyamata sem egy lépésből áll. A kiinduló négy hidrogén atommagból kettő marad és egy hélium atommag.

Asztrofizikai objektumoknál az első mérföldkő a 13 Jupiter-tömeg: ez alatt semmilyen reakció sem zajlik, felette viszont beindul a deutérium és a lítium fúziója. Az ilyen, viszonylag kis mértékű energiatermelést mutató objektumokat barna törpéknek nevezzük - eredetileg fekete törpék néven futottak, de utóbbi elnevezés félreérthető, lévén hogy a megfelelő hullámhossztartományban világítanak, főleg korai időszakukban (továbbá a fekete törpe elnevezés már foglalt volt, a kihűlt fehér törpéket nevezik így (bár még nem létezik ilyesmi)). A barna törpék tartománya nagyjából 80 Jupiter-tömegig tart, amikor is a centrális hőmérséklet elégséges a hidrogén-fúzió beindulásához. Ez a határvonal ugyan még messze van a Nap-típusú csillagok tömegétől (80 Jupiter-tömeg ~ 0.08 Nap-tömeg) és a termelt energiájától (a Napnál nagyjából tízezerszer halványabb) – ezek azonban már valódi csillagok, ún. vörös törpék. Főleg exobolygó felfedezések kapcsán lehetnek ismerősek; a hét kőzetbolygóval bíró TRAPPIST-1 is a vörös törpék családjába tartozik.

5032_2e-eblm-j0555-57ab.jpgA EBLM J0555-57 katalógusjelű rendszer közvetlen felvétele. Az A jelű komponens valójában szintén egy kettős, benne főszereplőnkkel, a EBLM J0555-57Ab-vel. (Forrás: Boetticher et al. 2017)

Akárcsak a közelmúlt felfedezése, a EBLM J0555-57Ab jelű csillag, amely egy kettős rendszer kisebbik komponense. A nemzetközi WASP program kutató találták meg, miközben fedési exobolygókat kerestek – akárcsak a csillagok körüli planéták, úgy a EBLM J0555-57Ab is időről-időre elhaladt a társcsillaga előtt, kitakarva belőle egy jelentős hányadot. A társcsillag fényességének ideiglenes csökkenéséből, illetve a két csillag spektroszkópiai méréseiből viszonylag pontosan meg lehetett határozni a kettős rendszer komponenseinek méretét. Az EBLM J0555-57Ab pedig igazán extrém tulajdonságokat mutatott: 85 Jupiter-tömeg zsúfolódik össze a 0,84 Jupiter-sugarú térrészbe! Magyarán, az EBLM J0555-57Ab méretét tekintve akkora, mint a Szaturnusz, viszont működik benne a hidrogén fúzió, így (0,081 Nap-tömeggel éppen csak hogy) csillagnak számít – ezzel a legkisebb ismert csillag címet is kiérdemelte. Egyben a legsűrűbb ismert asztrofizikai objektum, amely nem egy csillag végállapotaként jött létre, vagyis nem fehér törpe, neutroncsillag vagy fekete lyuk!

20170718_ennel_kisebb_csillagot_meg_nem_talaltak_1.jpgÚjabb méretbeli összehasonlítás: a közel sem tipikus EBLM J0555-57Ab kisebb, mint a Jupiter, még ha tömege 80-szor is nagyobb nála. (Forrás: Amanda Smith)

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr112723522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2017.08.06. 16:47:44

Állítólag nem a méret számít, de ezt még egy csillagász hölgy sem igazolta vissza.

Tranquillius 2017.08.07. 10:01:23

Csak most találtam ide, de tetszik a blog. Van rá bármilyen magyarázat, hogyan lehetséges ilyen kis méretű csillagban a hidrogén fúzió?

exterminador 2017.08.07. 10:23:28

@Tranquillius: ott a válasz: a tömege révén. A hidrogénfúzió beindulása leginkább attól függ.

PFreddy 2017.08.07. 10:31:48

@Tranquillius: Üdv a blogon!

Nem a méret számít (ezt amúgy a csillag tömege és termelt energiájának sugárnyomása határozza meg), hanem a hőmérséklet és a sűrűség. Előbbi olyan 10 millió Kelvin-t is elérheti a vörös törpecsillag magjában; ugyanez a Napban 15 millió K, tehát nincs túl messze tőle. Persze a Napban sokkal nagyobb térrészben és sokkal effektívebben zajlik a reakció, de ez csak azt eredményezi, hogy csillagunk röpke 10 milliárd év alatt elfogyasztja hidrogén készletét, míg egy vörös törpe jóval tovább is elpislákol.

PFreddy 2017.08.07. 11:23:59

@Tranquillius: Klassz! Megmondom őszintén, nekem is újdonság a Pangea, pedig ahogy nézem már évek óta tartjátok viszitek a blogot.

Gazz 2017.08.07. 11:30:53

Mitől lett ez kisebb átmérőjű, mint a Jupiter?
Hiszen forróbb, ergó tágulnia kell!
Mi az összetétele vajon? Vas bolygó? Akkor meg hogy lehet benne fúzió?

Tranquillius 2017.08.07. 11:44:52

@PFreddy: Természettudományos blogból sajnos nagyon kevés van, de mától küldjük ide is az olvasókat. ;)

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.07. 11:59:51

@Gazz: Nagyobb a tömege ezért jobban összehúzódik. Mivel jobban összehúzódik, azért nagyobb a sűrűség, valamint a gravitációs nyomás okozta adiabatikus összenyomás felhevíti a belsejét és alacsony szinten elindul a fúzió. Az is lehet hogy csak a primiordinális elemek lépnek reakcióba, a hidrogén maga nem. Vagy az előbbi felfűti annyira a csillagot, hogy a hidrogén is valamilyen szinten reakcióba lépjen.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.07. 12:02:47

@Gazz: Az sem lehetetlen hogy a szupernagy gázbolygó egy közeli szupernova robbanás miatt anyag utánpótlást kap, és a begyűjtött, a csillagba besüllyedő radioaktív anyagok felfűtötték.

PFreddy 2017.08.07. 12:26:46

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "Nagyobb a tömege ezért jobban összehúzódik. Mivel jobban összehúzódik, azért nagyobb a sűrűség, valamint a gravitációs nyomás okozta adiabatikus összenyomás felhevíti a belsejét és alacsony szinten elindul a fúzió. Az is lehet hogy csak a primiordinális elemek lépnek reakcióba, a hidrogén maga nem. Vagy az előbbi felfűti annyira a csillagot, hogy a hidrogén is valamilyen szinten reakcióba lépjen."

Pontosan erről van szó. A színképe alapján hidrogén fúzió bizonyosan zajlik benne, plussz az elméleti modellek is ezt jósolják a tömege alapján.

"Az sem lehetetlen hogy a szupernagy gázbolygó egy közeli szupernova robbanás miatt anyag utánpótlást kap"

Ez igen valószínűtlen; egy óriás gázbolygó külső rétegei igen lazán kötöttek. Egy közeli szupernóvarobbanás inkább elfújná a gázburok egy részét, mint sem hogy a bolygó becsapdázza. Plussz, ott van még a nagy testvér, a EBLM J0555-57Aa is.

steery 2017.08.07. 13:18:49

Ha egy égitest ilyen nagy sűrűségű és kis átmérőjű, akkor az tele van nehéz elemekkel, főleg a magjában. Szóval nem fog működni benne a fúzió. Ez nem csillag, hanem inkább egy forró nehézbolygó. A színképe tehát megtévesztő: valami más ok bújik meg mögötte. Majd idővel rájövünk, mi az.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.07. 13:55:13

@PFreddy: "A színképe alapján hidrogén fúzió bizonyosan zajlik benne"

Azt hogyan? A színkép a felszíni hőmérséklet és kémiai összetétel függvénye. Semmi köze ahhoz mi folyik a mélyben. A színkép a elektronpályák átmeneteiből (energianívó különbségek) adódó elektromágneses sugárzás a felszínen. A fúzióból származó gammák, nem jutnak a felszínre, a hőmérséklet meg szintén, hiszen akkor az abból a hőmérsékletből adódó energiájú részecskék sebessége meghaladná a csillag felületén lévő szökési sebességet.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.07. 13:56:59

@PFreddy: "Ez igen valószínűtlen; egy óriás gázbolygó külső rétegei igen lazán kötöttek. "
- igen, igazad van, ez tényleg valószínűtlen

PFreddy 2017.08.07. 14:12:05

@steery: A gáz (plazma) sűrűség egészen extrém értékeket is képes felvenni. Nem kellenek ehhez nehezebb atommagok.

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Valóban, viszont a felkeveredés miatt közvetett úton lehet következtetni a magban lezajló (múltbéli) fúziókra. A lítium-vonalak pl. tipikusan csak 65 naptömeg alatt szignifikánsak, vörös törpéknél már csak extrém jó felbontású spektrumokban mutatható ki.

steery 2017.08.07. 17:53:20

@PFreddy: Képesnek képes, de nem fog. Mivel a sűrűséget, azaz az anyag összenyomását kisebb térfogatra a jelenlegi ismereteink szerint csakis és kizárólag a gravitáció képes előidézni a természetben. Ehhez viszont bőven kevés ezen égitest tömege. Pont itt van a bibi. A plazma ugye túlhevített anyag, amiben szétestek az atomok részecskékre. A plazma önmagától szétesni igyekszik: a benne lévő hatalmas mozgási energia próbálja szétvetni az egészet. Ezt valamivel ellensúlyozni kell. Megint csak visszajutunk a gravitációhoz.
Vagy van még egy lehetőség: ha ez a csillag egy mesterséges létesítmény. Egy idegen civilizáció gömb alakú pajzzsal vette körül az égitestet, majd a gömböt zsugorítva addig préselték, míg csillaggá nem robbant. Egy hipererős energiapajzs búrába van bezárva az egész, ezért működik és ezért nem esik szét.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.07. 18:12:26

@PFreddy: Ez logikus, nagy proton energiáknál nem marad meg a lítium, már pedig annak igen jellemző vonala van.
De az is lehet egy magyarázat, hogy nagyobb csillagoknál a felkeveredés kevésbé jut a felszínre. A lítium sokkal tovább megőrzi a s elektronjait mint a hidrogén azt az egyet, emiatt diffúziója lassú és jellemzően lesüllyed a magba.

PFreddy 2017.08.07. 18:18:12

@steery: "Ehhez viszont bőven kevés ezen égitest tömege."

Tévedés, elég. Nem véletlenül jelölték már ki korábban is a ~80 Jupiter-tömeget, mint a hidrogén fúzió alsó tömeg-határát. Most pedig a megfigyelési eredmény is alátámasztja ezt.
Pontosan milyen számításokra is alapozod a felvetésed?

"Vagy van még egy lehetőség: ha ez a csillag egy mesterséges létesítmény."

Jujj.
Szó se róla, korábban itt ezen a blogon is eljátszottunk már óriási mesterséges objektumok létezésével, de ez akkor meg is maradt a sci-fi szintjén.

csillagvizsgalo.blog.hu/2017/07/10/a_galaxis_legrejtelyesebb_csillaga#more12655539

PFreddy 2017.08.07. 18:21:14

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "De az is lehet egy magyarázat, hogy nagyobb csillagoknál a felkeveredés kevésbé jut a felszínre. "

Ez gyanítom így van, lévén hogy az egyre nagyobb tömegű vörös törpéknél egyre nagyobb teret kap a sugárzási energiatranszport és kisebbet a konvekció.

gaszton42 2017.08.07. 19:38:13

Szeretném cáfolni azt az általános téveszmét hogy a Nap átlagos csillag. Attól függ honnét nézzük, de a csillagok 97-98%-ánál fényesebb és nagyobb tömegű. Ha valaki például vagyonosabb mint a lakosság 97-98%-a arra sem mondjuk hogy átlagos az anyagi helyzete.

PFreddy 2017.08.07. 21:25:27

@gaszton42: Pontosan, mivel az a nagyjából 90+ % mind vörös törpe. De ha logaritmikus skálán nézzük a fényességét vagy a tömegét, akkor nem akkora lódítás a fenti állítás. :)

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.07. 21:50:29

@PFreddy: Különben a múltkori eszmecserénkre a válasz egyszerű. Rájöttem. Sima geometria. A csillag összehúzódásával a sugarának átmérőjének csökkenésével négyzetesen nő a gravitáció.
A sűrűség, tehát a nyomás is viszont köbösen. Tehát a visszapattanás elmélet sima geometriai okokból nem lehetséges mert a belső nyomás jobban nő mint a gravitációs nyomás.
Azonban ugyanez megmagyaráz mindent. Fele akkora sugárnál a négyszeres gravitációhoz az egyes rétegekben nyolcszoros sűrűség járul, ami azonos hatáskeresztmetszetet és hőmérsékletet feltételezve is nyolcszoros fúziós sebességet jelent. Vagyis ez önmagában a csillag felrobbanásával jár, mérettől, összetételtől függően teljes megsemmisülés, neutron csillaggá válás a külső rétegek ledobásával, vagy akár elég nagy csillagok esetén a csillag többszöri felvillanását okozva. (pulzálás) Nem kell ide semmilyen szuper magyarázat, sima geometria.

gaszton42 2017.08.07. 22:01:51

@PFreddy: nem akkora lódítás de még mindig az, az átlagtól olyan mesze van. Ahogy írtam nézőpont kérdése, mindig találsz olyan megközelítést ami szerint igaz lehet, például nézhetjük úgy is hogy a csillagok tömegének hányad része található nála kissebb és halványabb és mekkora része nála nagyobb és fényesebb csillagokban, így már közel lesz, de az átlagtól az én szememben akkor is messze lesz.

PFreddy 2017.08.07. 23:04:26

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "A sűrűség, tehát a nyomás is viszont köbösen. Tehát a visszapattanás elmélet sima geometriai okokból nem lehetséges mert a belső nyomás jobban nő mint a gravitációs nyomás."

A gondolatmenetben ott a probléma, hogy a vasmag kialakulásáig nem csak a gáznyomás tart ellent a gravitációnak, hanem a sugárnyomás is - és utóbbi a domináns. Amint a fúzió megszűnik a magban, a gravitáció fölénybe kerül.

" ami azonos hatáskeresztmetszetet és hőmérsékletet feltételezve is nyolcszoros fúziós sebességet jelent"

A nagy tömegű csillagok (amelyekből kialakulnak a kollapszár szupernóvák) magja teljes egészében vassá fuziónált már ekkorra. Ahogy a mag egyre kisebb lesz és a sűrűség nő, nincs fúzió ami beinduljon. A folyamatot a neutronizácó állítja meg, amelynek végére a magból kialakul a neutroncsillag - erről pattannak vissza a külső rétegek.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.08. 05:27:30

@PFreddy: Félreérthetően fogalmaztam. Nem az összeomló mag robban fel, hanem azok a gömbhéjak, amelyekben még van exoterm fúzióra alkalmas anyag. Ezek a gömbhéjak sűrűsége is köbösen nő a sugár csökkenésével, miközben a rájuk nehezedő gravitáció csupán négyzetesen. A sűrűség, ergo a fúzió reakció sebessége is köbösen nő. Mivel az összehúzódás gyorsabban történik mint ahogy a felfutó fúzió felerősíti a sugárnyomást meg a hőmérsékletet, törvényszerű a még fúzióra alkalmas rétegekben kialakuló robbanás.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.08. 05:30:05

@PFreddy: "A folyamatot a neutronizácó állítja meg, amelynek végére a magból kialakul a neutroncsillag - erről pattannak vissza a külső rétegek." - Hogy pattanna már vissza amikor a külső rétegeknek is össze kell nyomódnia hogy közelebb kerüljenek a maghoz és a belső nyomás jobban, köbösen nő, mint a felette lévő négyzetesen növő gravitációs nyomás? Ez az elemi mechanikával ellenkezik.

PFreddy 2017.08.08. 08:05:33

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "azok a gömbhéjak, amelyekben még van exoterm fúzióra alkalmas anyag. "

Ez így van, még befelé esés közben elkezd emelkedni a fúziós ráta. Annyival kell csak kiegészíteni, hogy a neutroncsillaggá összeomlott magról visszapattanó külső (mag körüli) réteg gyorsan (összeomlás után 1-2 másodperc) szembetalálja magát a még "befelé tartó" külső-külső rétegekkel és egy shock alakul ki - na ez dobja meg csak igazán a sűrűséget és a hőmérsékletet.
Egyébként modellek szerint a te általad felvázolt "összeomlás közbeni fúzió" és a shock-által indukált fúzió még mindig nem elegendő ahhoz, hogy szétvesse a kialakuló szupernóvát. Ehhez többféle mechanizmust is feltételeznek, pl. neutrino burst. Ez utóbbi aspektusa még tisztázott a II-es típusú szupernóváknál.

www.space.com/37709-we-dont-planet-type-ii-supernovae-trigger-video.html

"Hogy pattanna már vissza amikor a külső rétegeknek is össze kell nyomódnia hogy közelebb kerüljenek a maghoz"

Itt már jártunk az előző beszélgetésünkben. Képzelj el három réteget: mag, mag körüli külső és külső-külső réteg. Az első összeomlásakor, amikor egy kb fehér törpe mérető részből lesz egy ~10km-es neutroncsillag, a középső réteg úgy érzi, hogy kirántották a talpa alól a talajt. A külső-külső réteg meg nyomja le, épp a frissen kialakult neutroncsillag felszínére.

Számtalan jó leírása, szemléltetése és számítása van ennek a "visszapattanásnak". Ha továbbra is kétségeid vannak, megér egy keresést.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.08. 10:05:37

@PFreddy: Sok ilyet olvastam. A belső összeomlás a felette levő rétegek nyomása miatt történik. Az elemi mechanika, ha a felette lévő rétegek számottevően gyorsulnának, akkor megszűnne az általuk gyakorolt nyomás. Nincs mit ezen túlgondolni. Bár mely réteg amelyben exoterm fúzió folyik, köbösen nő a sűrűség az összehúzódásnál, vagyis jobban nő a fúziós ráta, mint a gravitációs nyomás. A hőmérséklet növekedéséről és ezzel együtt a effektív hatáskeresztmetszet növekedésről nem is szólva.

steery 2017.08.08. 13:21:34

@PFreddy: Attól még, hogy a fizikusok hol jelöltek ki egy határt, az nem biztos, hogy ténylegesen úgy is van. A fúziónak pedig a jelenlegi elméletek (Nem gyakorlati mérések! Csak feltételezések szerint!) nem a tömeg a feltétele, hanem az anyag összetétele (könnyű elemek) és hőmérséklete, ami persze együtt jár a nyomással, az meg a gravitációtól függ és csak az függ a tömegtől. Látod, hogy ez nem közvetlen, hanem közvetett kapcsolat? Ezért kell csínján bánni az ilyen kijelentésekkel. Amíg nem tudunk szondát odaküldeni, hogy közelről is megnézzük magunknak a csillagokat, addig minden tudásunk szigorúan csak elméleti feltételezés velük kapcsolatban. A számításaink is, ezért nincs értelme rájuk hagyatkozni. Főleg a határeseteknél, ahol már piciny tévedés is nagy hibákat eredményez. Ezért olyan érdekesek a határeset jelenségek a természetben.
A sci-fi jelentése: tudományos fantasztikus. Az egész csillagászatunk lényegében még csak sci-fi, hiszen még egyetlen csillagot sem láttunk soha közelről. Az nem sokat ér, hogy a távcsöveinkben látunk mindenféle sugárzó pontokat, amik mérete nem haladja meg az 1 pixelt. A Napot nem számítva, mert egy példa nem példa. Nem teszi lehetővé az összehasonlítást. Viszont segít elhamarkodott következtetéseket levonni, amit imádnak a tudósok-fantasztikusok. :-D

PFreddy 2017.08.08. 13:47:57

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "A belső összeomlás a felette levő rétegek nyomása miatt történik."

Ezt nem tudom hol olvastad.
Helyesen: a csillagmag a fölötte lévő burok súlyának ÉS saját gravitációjának következtében omlik össze. Ha csak előbbi hatás létezne, működne a gondolatmeneted, de a valóságban nem.
Érdemes végiggondolni, hogy a mag legszélső részének egy kis tömegelemére milyen erők hatnak. Leegyszerűsítve: a külső burok befelé ható nyomása, a mag kifelé ható nyomása (ami ekkorra már az elektrondegenerációból fakad) és a mag gravitációja, ami szintén befelé húzza. Egy ponton túl a 2. számú játékos feladja a küzdelmet, a vizsgált tömegelemet pedig lehúzza a megmaradt két erő. Egészen addig, amíg a neutron degenerációs nyomás meg nem állítja.

A vizsgált tömegelem feletti rétegben egyrészt még folyik a fúzió (sugárnyomás), felette kisebb a külső burok rétege és távolabb van a centrumtól (kisebb gravitációs gyorsulás). Így amikor a mag összeomlik és "kiszalad a lába alól a talaj, követni fogja befelé a magot, de lassabban.

PFreddy 2017.08.08. 14:06:19

@steery: "Attól még, hogy a fizikusok hol jelöltek ki egy határt, az nem biztos, hogy ténylegesen úgy is van."

Ez igaz.

"A fúziónak pedig a jelenlegi elméletek (Nem gyakorlati mérések! Csak feltételezések szerint!)"

Ez már nem igaz. A legtöbb fúziós hatáskeresztmetszetre már vannak mérési eredmények is.
Tökéletesek? Nem, de jóval többet engednek meg nekünk, mint puszta találgatás.
Pl. a hidrogén fúzió tömeghatárára az általánosan elfogadott érték ~0.08 naptömeg (ezt más fizika paraméterek kicsit módosíthatják).
Tévedhetünk ebben a 0.08 naptömegben? Nyilván mindig fenn áll az esélye, de az már biztosan nem nagyságrendi tévedés lesz, hanem legfeljebb 5-10%-os változások. Olyan változások, amelyek nem rúgják fel az eddigi megfigyelési eredmények magyarázatait.

A csillagok már rég nem csak egy-egy pixelek a detektorokon. Ismerjük a hullámhossz szerinti fényesség eloszlásukat, a légkörük kémiai eloszlását, hőmérsékletüket, fényességváltozásukat, tömegüket, méretüket, sőt, már jó néhány esetben felbontott képünk is van a csillagról vagy a felszínén lévő foltokról.

Innentől csak azt kell feltételezni, hogy a csillagukban is ugyanazon fizikai törvények működnek, mint az Univerzumban mindenütt. Az elméleti modelleket mindig összevetik a megfigyelési eredményekkel és sosem mulasztják el (khm, jobb esetben) hozzátenni a bizonytalanság és hibaérték mértékét. Innentől már ki lehet zárni bizonyos dolgokat (pl. mi okozhat ilyen extrém nagy sűrűséget) és ha már csak egy lehetőség maradt, akkor óvatosan lehet kijelentéseket is megfogalmazni. Ez nem hasra ütés és nem fantasztikum.

steery 2017.08.08. 17:55:29

@PFreddy: Nem csak 1 pixelek? Erről még nem hallottam. Eddig úgy tudtam, hogy még a legközelebbi és legnagyobb csillagok is csak 1 pixelnyi méretűek a legnagyobb távcsöves felvételeinken is. Az más kérdés, hogy a fényük elemzéséből és a parallaxisból számolt távolságukból, meg a látszólagos mozgásukból, pályaperturbációikból le lehet vonni mindenféle következtetéseket. Tudsz nekem mutatni olyan képet, amin egy csillag gömbnek vagy legalább egy piciny karikának látszik, nem pontnak vagy számítógéppel feljavított kamukörpacának? Mert ha ilyen még nincs, akkor a felszínükön lévő napfoltok sem láthatók.

PFreddy 2017.08.08. 18:29:37

@steery: Itt a lista a (valóban maréknyi) csillagokról, amelyeket sikerült felbontani:

en.wikipedia.org/wiki/List_of_stars_with_resolved_images

Felvétel a Betelgeuse-ről:

www.popularmechanics.com/space/a27084/astronomers-release-detailed-image-star-besides-sun-betelgeuse/

Érdemes itt a blogon is olvasgatni, kedvenc írásom az exobolygókról készített direkt felvételekről szól:

csillagvizsgalo.blog.hu/2017/02/01/exobolygok_lencsevegen

A napfoltok egy kicsit más tészta, ott kell a számítógépes ügyeskedés: történetesen a színképvonalak alakja változik meg az idővel, amikor befordul a látóirányba egy napfolt. Ebből következik, hogy csak visszaszámolni lehet a napfolt méretét és helyzetét. De azért ez sem piskóta:

csillagvizsgalo.blog.hu/2017/06/14/keringozo_torpecsillagok_a_szomszedban

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.11. 10:49:52

@PFreddy: No álljunk meg egy pillanatra. A csillag közepében a gravitáció zérus. Összeomló belső mag szélén is sokkal kisebb, mert a külső rétegek által gyakorolt gravitáció ellentétes a belső rétegek által gyakorolt gravitációval. Ahogy mész egyre beljebb, egy ideig erősödik a gravitáció aztán elkezd csökkenni. A magban a legnagyobb nyomás a mag centrumában van, ahol a viszont zérus a gravitáció. Van ott 126 darab Si28-ad. Az egy 5x5x5-ös kocka + 1 atom . Abból lesz 63 darab Ni56-od. Az egy 4x4x4-es kocka, minusz 1 atom. Ami fele akkor térfogatot fog elfoglalni. Tehát a sűrűséged már is duplázódott, míg a átmérőd csak 20 százalékkal csökkent. Ergo gravitáció sokkal kevésbé nő mint a sűrűséged. A mag összeomlása nem a saját gravitáció miatt történik hanem a rá nehezedő rétegek nyomásától. Ha gyorsításra fordítódna a gravitációs erő, alap mechanika hogy csökkenne a nyomás.
A mechanizmus egyszerűen annyi hogy az összeomló mag körüli rétegek sűrűsége köbösen nő az összehúzódással és ez köbösen növeli a fúziót is. Nem kellenek ide bonyolult elméletek. Ez megmagyaráz mindent.

PFreddy 2017.08.15. 22:14:49

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

"Van ott 126 darab Si28-ad. Az egy 5x5x5-ös kocka + 1 atom ..."

Ez egy fals érvelés, mivel az atommagok nem kristályrácsba rendeződnek és nem préselődnek egymáshoz. Az atommagok számából ne kezdj el térfogatot számolni.
Ni56 pedig csak a fúzió során keletkezik, amikor már elkezd szétvetődni a csillag.

"...növeli a fúziót is. Nem kellenek ide bonyolult elméletek. Ez megmagyaráz mindent."

Hiába mondom hogy ez egy jó gondolat, éppen a bonyolult számítások (és nem elméletek) mutatják meg, hogy ez kevés. Nem növekszik annyira a fúzió és nincs elég fúziós üzemanyag, hogy szétvethesse a csillagot. A csillagászat már csak ilyen, általában bonyolult. És nyilván nem azért mert direkte ki akarunk cseszni magunkkal.

"Ahogy mész egyre beljebb, egy ideig erősödik a gravitáció aztán elkezd csökkenni"
"Összeomló belső mag szélén is sokkal kisebb, mert a külső rétegek által gyakorolt gravitáció ellentétes a belső rétegek által gyakorolt gravitációval."

Megint csak, az első kijelentés igaz, de rossz következtetést vonsz le belőle, mert rosszul becsülöd a mértéket. A csillagmag széléig bőven emelkedik a gravitációs gyorsulás (értelemszerűen a befelé mutató), mivel a mag nagyságrendekkel sűrűbb, mint a külső burok. A magban nagyjából 1 naptömeg zsúfolódik össze kb. 1000 km-es sugarú gömbben. A külső burok (habár ez gömbhéj, de engedjük meg magunknak az egyszerűsítést) tipikusan ~10 naptömeg egy több millió km sugarú térrészben. És ugye a gravitációs törvényben a a távolság szerepel négyzetesen... Egyszerűen a két erő nincs egy súlycsoportban.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.16. 09:06:17

@PFreddy: "Ez egy fals érvelés, mivel az atommagok nem kristályrácsba rendeződnek és nem préselődnek egymáshoz. Az atommagok számából ne kezdj el térfogatot számolni. "

Pedig lehet belőle térfogatot számolni, lásd reális gázegyenletek. Csaxólok, vegyész az első diplomám. Mellesleg azon a hőmérsékleten kötve hiszem hogy azoknak az atomoknak van még épp elektron pályájuk, maximum degenerált. De ha volna, akkor a szilícium atomátmérője 110 pm a vasé meg 125. Mivel meg a külső pályák kevésbé kötöttek a vas esetén ezért a különbség még kisebb a két méret között, tehát igenis az atomok száma arányos az elfoglalt térfogattal. Különben miért esne össze a csillag?
Nem azt mondtam hogy a magban van elég fúziós anyag, a külső hájban van elég. Mivel az összeomláshoz kellenek a külső rétegek nyomása is ezért azok levetődése a gravitációval szemben köbösen felfutó sűrűség és ezáltal a fúzió miatt, instabillá teszi a csillagot.

"Ni56 pedig csak a fúzió során keletkezik, amikor már elkezd szétvetődni a csillag." - Nem, mert pont a Si28+Si28 -> Ni56 az oka a mag összehúzódásának.
Egy gázgömb pont azért van stacionárius egyensúlyban, mert a belső nyomás köbösen nő a sugárral, míg a gravitáció csak négyzetesen. Ezért áll meg a teljes összeomlás még akkor is ha a fúzió nem indul be. Lásd gázbolygók.
Mivel a Si28+Si28->Ni56 alig termel energiát ezért egy gyors összehúzódás következik be.
Ez a még nagyobb exoterm fúzióra képes rétegekben a sugárcsökkenéssel fordítottan arányosan köbösen növeli a fúziót (még azonos hatáskeresztmetszetet is feltételezve), az energia disszipáció viszont egyáltalán nem nő, sőt szerintem romlik, hiszen nagyobb sűrűség esetén a gammára a csillag anyag extinkciója köbösen növekszik a sűrűséggel. O.K. az összehúzódás miatt a konvekció nyilván gyorsabb lesz.

Majd még folytatom... de dógom van...

PFreddy 2017.08.17. 01:20:48

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Már sokadszorra írom le: nem veszed figyelembe a valódi folyamatok nagysagrendjét. Nagy tomegu csillag magjaban az si28 fuzio amugy fe56-ot eredmenyez. Egy pillanatra elfogadva a logikadat a fele annyi reszecske fele akkora terfogatot jelntene a mag számára, ez kb. 0,8 sugar az si maghoz kepest. Edeskeves ez az osszehuzodas, hogy barmi robbanasszerut beinditson.

Ellenben amikor az elektron degeneracios nyomas feladja a kuzdelmet a mag sajat gravitacioja es a kulso burok nyomasaval szemben, beindul a neutronizacio. Minden protonbol neutron lesz, nem lesz coulomb erő és a neutronok már ténylegesen egymashoz préselődhetnek. Egy korabbi tobb szazezer km-es mag pillanatok alatt 1000 km-es feher torpe szeru elektron degeneralt gombbe valik, majd egy kb
10 km-es neutroncsillagga. Ez mar durva sugárcsökkenés. Olyannyira hogy a magot korulvevo burok nem is tudja lekovetni, ezert hullhat ra nagy sebesseggel a neutrongomb felszinere.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.17. 11:10:01

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: " csillag anyag extinkciója köbösen növekszik a sűrűséggel." -az átmérővel. Hülyeséget írtam.

@PFreddy: A Si28+Si28 az Ni56-ot eredményez. A vas rendszáma 26 a nikkel 28. Két 14-es rendszámú atom fúziója 28-as rendszámot eredményez, amely jó pár nap felezési idővel előbb Co56-á, majd Fe56-á alakul béta és igen nagy energiájú gamma kisugárzásával.
Ha az lenne amit te írsz akkor nem lenne ennyi vas a világegyetemben, hiszen a mag nem röpülne szét.
A neutron csillaggá alakulás nem magyarázat a sok vasra. Főképp nem arra, hogy a vascsoport utáni elemek csupán 1 százaléka a vascsoporthoz képest, vagyis a neutronizáció, a magnak csak néhány százalékát jelenti. Egyszerű kémiai ismeret. Periodusos rendszer.
Ja és ha a 100 ezer kilométeres exoterm fúziót már nem nagyon produkáló szilicium mag összeomlik 1000 kilométeres degenerált gömbbé, majd 10 kilométeres neutron maggá, akkor fussunk csak neki az őt körül vevő fúzióra még alkalmas, neon, oxigén, szén rétegek sűrűsége és ezáltal a fúzió sebessége hányszorosára is nő? :-)) Mert 100 ezer és ezer között két nagyságrend a különbség, tehát a sűrűség egymilliószoros lesz, ami egymilliószoros fúziós sebesség növekedést jelent, úgy hogy még a hőmérséklet növekedést nem is számoltuk!
A gamma extinkció is egymilliószoros lesz, vagyis még az energia elvezetés is drámaian romlik.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.17. 12:03:07

@PFreddy: Különben meg összeomlás. Hol a legnagyobb a nyomás? Középen. Az összeomlás ott kezdődik meg, ahol a saját gravitáció nulla. Ha a mag gyorsabb húzódik össze, úgy hogy lemaradnak a külső rétegek akkor lecsökkenne a nyomás, ami az összeomlás mozgatórugója.. Elemi newtoni mechanika. A mag nyomása a mag gravitációs nyomása, plusz a héjak gravitációs nyomása, amiknek ellentart a belső elektrongáz, valamint a hőmozgásból adódó nyomás, plusz a sugárnyomás. Ha a héj zuhanásának gyorsítására fordítódik a gravitációs erő, akkor a magod összeomlása megszűnik.
Történik egy viszonylag gyors Si28+Si28 fúzió amely alig termel energiát így történik egy gyors összehúzódás. A külső rétegekben - te adtad a számokat - egymilliószorosára növekszik a fúzió, majd még ehhez jön a Ni56->Co56>-Fe56 átalakulásból több MeV gamma a magból. Egy kicsi mag esetén így lerobbannak a külső rétegek, a belső vasmag nem elég nagy az egyben maradáshoz, az egész csillag megsemmisül.
Nagyobb mag esetén részben neutroncsillaggá alakul a mag, de a lerobbanó rétegek nélkül nem marad egyben ekkor a vas 3-4 százaléka fotodisszociál (Fe56 -> 13He + 4n) és ez adja gyorsneutronos sorozat befogással a vasnál nagyobb elemeket.
Ha még nagyobb a mag, akkor visszamarad egy neuron csillag, ha annál is nagyobb akkor egy fekete lyuk. Ez igaz a hidrogénjüket elhasznált csillagokra.
Sokkal nagyobb, hidrogénben gazdag csillagnál ugyanez játszódik le, II tipusú szupernova, de az is lehet hogy a belül végbemenő robbanás nem tudja szétvetni a csillagot, csupán időnként felvillan. A te méretre vonatkozó adataid, szerintem az én állításomat erősítették meg.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.17. 12:12:44

A kémiai elemek előfordulás tökéletes összhangban van azzal, hogy a szétrobbanó csillagok alapvetően a vasig szintetizálnak, vagyis a Ni56-ig tart az összeomlás, van 3-4 százalék neutronizáció amiből a vas utáni elemek összes előfordulásának 1 százaléka lesz.
Vagyis a szétrobbanó csillagjaid neutronizációja tuti 3-4 százalék csupán. Ha ennél nagyobb lenne, sokkal több vason túli elem fordulna elő.
A nikkel izotóp összetétele is azt mutatja, hogy alacsony fokú a neutronizáció, hiszen az első stabil nikkel izotóp az 58-as adja a nikkel majd 70 százalékát. vagyis a fotodisszociáció is csak a mag belsejét érinti, ha sokkal több neutron lenne, akkor más lenne a nikkel izotóp aránya.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.17. 12:52:45

Ráadásul azt elfelejtettem, hogy a 100 ezer kilométeres magból ha ezer kilométeres lesz, az a több millió kilométeres csillag teljes térfogatában kicsi változást jelent, vagyis míg a belső rétegekben a fúzió milliószoros lesz, a külső rétegek gravitációs nyomása nem sokkal lesz nagyobb. Legjobb esetben is egy 5 millió kilométeres csillag esetén a csillag átmérője 5 millió mínusz 100 ezer lesz, egymilliószoros belső fúzió mellett. Ehhez nem is kell több magyarázat.
O.k. a belső rétegek is összenyomódnak. na jó, engedjük meg hogy az 5 millió kilométeres csillagból lesz 4 és fél. Bár nem sokáig már. :-))

PFreddy 2017.08.17. 13:52:48

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Teljesen felreerted az összeomló csillagmagban zajlo neutronizaciot. Nem magas n tartalmu atommagok keletkeznek, hanem minden protonbol neutron lesz. Ez a neutroncsillag lenyege.

Az errol visszapattano, szetrepulo burokban lezajlo fuzio nagy mennyisegu vasat es 56nikkelt kepez, nem fog hianyozni az egykori vasmag.

PFreddy 2017.08.17. 14:00:31

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: érdemes kicsit visszaolvasnod, mert amit a legutobbi kommentjeidben (surusodes, megfuto fuzio, profit) megfogalmaztal az mar kozel van az elfogadott elmelethez es ahhoz amirol en is beszelek.
Egy jelentos hianyossaga van az altalad felvazolt szcenarionak (a finomhangolasan tul): kell egy sokk, ami vegigsopor a burkon, kulonben a mag koruli retegek fuzioja keves lenne acaillag szetvetesehez. Csak egy pukkanas volna egy kis villanassal (ilyen pl. A he-flash a nagytomegu csillagok elete vege fele).
Az emlitett sokk a visszapattanas eredmenye, mint amikor a balatoni koves partrol a hullam visszaindul es utkozik a bejovo hullammal.

PFreddy 2017.08.17. 19:25:33

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "A Si28+Si28 az Ni56-ot eredményez"

Nem feltétlen.

ganymede.nmsu.edu/tharriso/ast110/class19.html

webs.mn.catholic.edu.au/physics/emery/hsc_astrophysics_page4.htm

A vasmagot övező burokban még mindig zajlik a szilícium-égés ez szépen pakolja rá a fúzióra képtelen terhet a magra, amit már csak az elektrondegeneráció tart vissza az összeomlástól.

"Ha a héj zuhanásának gyorsítására fordítódik a gravitációs erő, akkor a magod összeomlása megszűnik."

A mag összeomlása egy gyorsuló folyamat. Ne feledd, hogy a neutronizációhoz elektronok kellenek - épp azok a részecskék tűnnek el, amelyek odáig fenntartották a törékeny egyensúlyt. Plussz a neutronok keletkezésénél neutrínók is keletkeznek, amelyekkel rengeteg energia szökik el (emlékeim szerint ez a domináns folyamat a magból való energia-elvezetésben).

Az eredmény egy pozitív visszacsatolású folyamat, amelyet a neutroncsillag kialakulása állít meg. Nem a burok nyomása hajtja az összeomlást, ahogy azt emlegeted.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.20. 14:56:05

@PFreddy: Így van. A neutrínó hűtés a legfontosabb energia elvezetés, amely jelentősen csökkenti a sugárnyomást. Ahogy a neutronizáció pedig az elektrongáz nyomását és a magok közötti taszítást. Én úgy olvastam, hogy a szilicium mag összeomlása vassá egy nap alatt megy végbe. Akkor az ekkor fellépő gyorsulások messze nem adnak olyan sebességet amelyek a fúzió küszöb energiáját meghaladják. O.K. Az adiabatikus összenyomódás a fölötte levő rétegek miatt persze nagy felhevülést jelent. De szerintem az általad adott geometriai adatokból adódó 10 ezerszeres gravitációval szembeni egymilliószoros fúziós sebesség növekedés a mag határán sokkal dominánsabb. Arról nem is szólva, hogy a gyors összenyomódás miatt keveredés olyan anyagokat is szállíthat a vas mag határán lévő rétegekbe, amelyek sokkal exotermebb fúziót produkálnak. Ne, C, O, esetleg He is.
Viszont a fenti elméleted nem magyarázza a kisebb szupernovák teljes megsemmisülését.
Ha nem maradna vissza neutroncsillag, akkor sokkal többnek kellene lennie a vasnál nehezebb elemnek. A vas dominanciája a nála nehezebb elemekkel szemben a Világegyetemben, arra utal hogy a csillagok robbanása a vas keletkezésénél történik meg. Ami a visszamaradó neutoncsillagban van azt nem látjuk spektroszkópiailag. A megmaradó neutron csillag esetén is az összeomló magból kialakuló neutroncsillag a felette lévő rétegek miatt alakul ki. A róla lerobbanó rétegeknek szintén gazdagabban kellene lenniük nehéz elemekben.
Vagyis szerintem a neutron mag kialakulása az egyik lehetséges oka a robbanásnak, de a robbanás a Si28+Si28 ->Ni56 rétegek felett alakul ki, az óriási sűrűsödés miatt. Persze azt a méretcsökkenést amit te írtál, azt kizárólag a neutronizáció teszi lehetővé. De ha annak a határán történne a külső rétegek ledobódása, akkor más lenne az elemek gyakorisága. Már pedig az elemek gyakoriságát igen jól tudjuk a spektroszkópiai adatokból.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.20. 15:16:40

Az is elképzelhető, hogy a vasmag közepén kialakuló neutronmag okozza a gyors összehúzódást, a vasmag határán lévő rétegek felrobbannak, viszont a visszamaradó magot a neutronizáció összetartja ezért alapvetően főképp a vas és könnyebb elemek szóródnak szét. Viszont azt ne feledjük el hogy a neutronizáció rendkívül energia igényes. Az energia nagy részét a neutrinók viszik el. Tehát a neutron mag gyorsan hűl. Érdekes számítás lenne - ezt én nem tudom megcsinálni - hogy milyen az energia mérlege a gravitációs térfogati munkának és a neutronizációnak valamint neutrinó vesztésnek. Míg az első pozitív, a másik kettő negatívan szerepel.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.20. 15:19:12

Egyébként ez az utóbbi is a logikus, hiszen a robbanás az erősen exoterm fúzióra alkalmas rétegben kell hogy bekövetkezzen, nem a Si28+Si28=Ni56 folyamatnál.
Bár annak utólag nagy az energia leadása a Ni56->Co56->Fe56 folyamatnál. Az is lehet a szétvetődés oka.

PFreddy 2017.08.20. 15:30:02

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: " szilicium mag összeomlása vassá egy nap alatt megy végbe"

Ez így nem teljesen állja meg a helyét. A szilícium égésre szoktak 1-2 napos karakterisztikus időt adni, ekkora alakul ki egy akkora méretű vasmag, ami az összeomlás közelébe kerül. Ekkor viszont még a vasmag körüli szilíciumburok tovább termeli a vasat és növeli a mag tömegét.

"kisebb szupernovák teljes megsemmisülését"

Pontosítsunk, mekkora csillagra gondolsz? Amiről eddig beszéltünk az tipikusan 8 naptömeg felettre vonatkozik. Ez alatt fehér törpe marad vissza.

astro.u-szeged.hu/oktatas/asztrofizika/html/node50.html

Emlékeim szerint kollapszár (tehát II-es típusú) szupernóváknál mindig marad vissza legalább egy neutroncsillag (vagy fekete lyuk), de ennek még alaposabban utána kell néznem.

"más lenne az elemek gyakorisága. Már pedig az elemek gyakoriságát igen jól tudjuk a spektroszkópiai adatokból"

Ezzel csak óvatosan. Tény, hogy a kozmikus elemeloszlást arányaiban tényleg jól ismerjük, de hogy ehhez az egyes folyamatoknak (pl. szupernóvarobbanásoknak) pontosan mekkora járuléka van, azt csak nehezen tudjuk becsülni (pl. témánál maradva: szupernóva-ráta a galaxisunkon belül).

"A vas dominanciája a nála nehezebb elemekkel szemben a Világegyetemben, arra utal hogy a csillagok robbanása a vas keletkezésénél történik meg."

Vagy arra utal, hogy a vas a robbanás során keletkezik, amikor a fúzió végigfut a burkon. Pontosabban Ni56 keletkezik, ami végül vassá lesz. Habár a robbanást beindító dolgok a mag körül zajlanak (ami nagyságrendileg 1-2 naptömeg), a burok jóval nagyobb tömeggel bír. Ha a fúzió végigfut rajta (márpedig végig kell, hiszen csak így vethető szét a csillagburok), akkor ott több naptömegnyi nikkel (vas) keletkezik. Így nem meglepő, hogy a vason túli elemek kis százalékban képviseltetik magukat.

PFreddy 2017.08.20. 15:41:51

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "Érdekes számítás lenne"

És számítják is (illetve modellezik) szuperszámítógépeken, hidrokódokkal hetekig. És itt jön a csavar. Ha a legoptimálisabb energiafelszabadulással terveznek - kellően nagy tömeg, a neutronmag csipp-csupp összeomlik, bekövetkezik a visszapattanás, sokk a burokban stb. - az sem mindig elég hogy szétvesse a mag körüli rétegeket (mármint a modellekben). Tehát valami még hiányzik. Valószínűleg csak valamely folyamat finomhangolása, de ez a téma még nincs lezárva. És ez már nekem is távol esik a szakterületemtől...

"Ni56->Co56->Fe56 folyamatnál. Az is lehet a szétvetődés oka"

Ez viszont, ahogy korábban is említettem, igen nagyon valószínűtlen. Túl lassú és túlságosan kevés energiát termelő folyamat. Amikor már a burok szétrepül, akkor igen, a nikkel-bomlása világítja meg még hetekig a gázhéjakat; de a robbanás pillanatában csekély járuléka van.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.21. 15:10:19

@PFreddy: A Ni56->Co56->Fe56 több mint 5 MeV-et termel. Az eléggé sok. A folyamathoz neutrinó párkeltés kell valamint elektron. Na kemény gamma van bőven, elektron meg elfajult, szintén bőven. Szóval nem biztos hogy ott a vasmagban ugyanannyi a felezési idő, mint amit a felrobbant csillagban, vagy a Földön látunk. A Ni56->Co56 6 nap, a Co56->Fe56 77 nap.

Különben meg a visszapattanás. Ok. összesik neutronmaggá a vasmag. Rendben. A vasmag neutronizálódás határára ható gravitáció mennyiben különbözik a határon lévő de nem neutronizálódó rétegétől? Mert ha gyakorlatilag ugyanaz akkor miért marad le a bezuhanásban?

PFreddy 2017.08.21. 17:17:42

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "Szóval nem biztos hogy ott a vasmagban ugyanannyi a felezési idő"

Nem igazán értem mire gondolsz. A Ni-56 pozitron emisszióval bomlik: a proton alakul át neutronná, kibocsájtva egy pozitron és egy neutrinot. Az energiamérleget a kötési energia fedezi. Mivel nem kell hozzá semmi "kívülről", a felezési ideje kőbe vésve ~6,1 nap.

"A vasmag neutronizálódás határára ható gravitáció mennyiben különbözik a határon lévő de nem neutronizálódó rétegétől?"

Ez egy tök logikus érv és ha szigorúan a mag-burok határt vizsgáljuk, igazad van, ugyanakkora sebességgel indulnak meg befelé, kéz a kézben. De egyrészt ilyen objektumoknál nyilván nem lehet éles felszínt definiálni, másrészt a burok azért igen vastag. Minnél kijjebb megyünk, annál nagyobb késleltetéssel indul meg befelé. Lásd az alábbi linken a 3.77. ábra.

astro.u-szeged.hu/oktatas/asztrofizika/html/node82.html

Másrészt mostani kutakodásom során találkoztam egy dologgal, ami számomra is újdonságként hatott: e szerint maga a mag, amikor beáll a neutron-állapot, kicsit "túlszalad" és visszaugrik kissé a mérete. Ez alapján maga a mag (is) visszapattan, mint egy összenyomott gumilabda és ez löki vissza a burok belső rétegeit: (oldal közepe, Core bounce)

www.astronomy.ohio-state.edu/~pogge/Ast162/Unit3/supernova.html

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.21. 18:31:37

@PFreddy: " Mivel nem kell hozzá semmi "kívülről", a felezési ideje kőbe vésve ~6,1 nap."
Ez nem így van. A nikkel 56 K-befogással alakul át.

kttk.kvk.uni-obuda.hu/sites/default/files/csatolmany/Sindely%20L%C3%A1szl%C3%B3%20%E2%80%93%20Sindely%20%20D%C3%A1niel%20Atommag_7.26.%C3%A1br%C3%A1ig_11%20old..pdf

Tehát rohadtul nem mindegy hogy sima 1s atompályája van legbelül, vagy elfajult elektrongáz veszi körül plazmaállapotban. A nikkel és kobalt gamma kibocsátás pedig neutrinó párkeltésre alkalmas sűrű töltések között. Az tuti nem ugyanaz a felezési idő. Gondold végig 100 millió Kelvin fokon az ekvivalens energia 10-100 keV körül van. Ez messze meghaladja az 1s pálya energianívóját, tehát az elektron simán ütközhet a magba.
Különben meg jó lenne tudni mennyi a neutron mag egy neutronra jutó kötési energiája.
Mert ugye tudni kellene az Fe56 és a tiszta neutron mag közötti egy nukleonra jutó kötési energia különbséget. Mert azt ugye a neutron mag elvonja a hőmérséklet rovására. A neutrínóról nem is szólva. Azonban mennyi lesz a neutron mag hőmérséklete? mennyire fognak mozogni a neutronok? Hova lesz a vas atomok mozgási energiája? Mennyi lehet a hőmérséklet? 1 milliárd Kelvin? 10 milliárd? Az még mindig csak 1 MeV körüli energia. Vagyis a 2 MeV biztosan nem biztosítja a két vas atom teljes neutronizációját. Ez a vasmag brutálisan gyors hűlésével jár, ami a neutronizáció mellett rendkívül meggyorsítja a vasmag összeesését. O.K, a Ni->Fe átalakulás további 10 MeV, de ez semmi. Ha az urán hasadása 200 MeV, akkor mennyi kellhet ehhez?
Mi van akkor ha a központban meginduló neutronizáció a gamma energia szállítás és a térfogati munka miatt lehűti a vasmagot? Ha egy vasatom teljes neutronizációja mondjuk 100 MeV az 200 vas atom 1 MeV-es mozgási energiájának feleződését eredményezi, ami az atommagok mozgásából eredő nyomás durva csökkenésével jár. Az elektron gáz nyomása is csökken a hőmérséklettel. Bár akkor ezek energiája is ennyi vagyis 1 Fe és 56 elektron mozgása kb 57 MeV. Vagyis ha 100 MeV-et feltételeztünk a teljes neutronizációhoz, akkor négy vas atom és a hozzá tartozó elektronok "hőmérsékletét" ez által a kinetikus mozgásból adódó nyomást felezi. Az elfajultságból eredőt nem.
Ok, az elektronok egy része ugyan elfajult pályákon de lehet együtt mozog a vas atomokkal, akkor pedig sokkal kisebb energiát képviselnek. De akkor még nagyobb a neutron magot körülvevő vasmag hűlése. Akkor viszont magában a vasmagban is elindulhat egy lökéshullám, amely jóval masszívabb lesz, hiszen a hűlés miatti nyomás csökkenés hatására valóban bezuhanhatnak vas rétegek, amit még a gravitáció növekedés is segít.
Na ez kezd nagyon bonyolulttá válni. :-((

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.21. 19:53:12

Egyáltalán mi fedezi a Fe56-> 56n általakulás energia szükségletét? A gravitáció által végzett térfogati munka, vagy a vasmag hűlése? Mert ha ez, akkor bizony keményen stimmelhet a vas és a nehezebb elemek aránya. A vasmag lehűlése, a gamma adszorpciója, plusz a térfogati munka, simán fedezi 3-4 százalék vas teljes neutronizációját, amelynél a csillag magjának instabilitása - mert elszállnak a külső rétegek - jól magyarázhatná hogy a vason túli elemek összesen a vasfémek egy százaléka.

PFreddy 2017.08.21. 23:35:35

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "A nikkel 56 K-befogással alakul át."

Igaz. Mármint ha van elektron a közelben, de hát igen, a magban/mag közelében van bőven.

"Ez messze meghaladja az 1s pálya energianívóját, tehát az elektron simán ütközhet a magba."

Logikusnak tűnik, de ami információt találtam gyors kutakodással, az alapján úgy tűnik, hogy a felezési időt ez csak kismértékben befolyásolja:

en.wikipedia.org/wiki/Radioactive_decay#Half-life

Bár who knows...? Nem egy wikipedia szócikk és pár összehordott szócikk alapján akarok véleményt alkotni, a felezési időt befolyásoló tényezők becsléséhez pedig sajnos nem értek kellően.

A lényeg viszont, hogy mindez a végeredményt nem befolyásolja semmiben. Nikkel-56 a robbanás előtt álló csillagnak a magjában van csak, ahol a degenerált elektronok tartanak ellent. Az elektronbefogás elfogyaszt egy ilyen derék elektront, és neutront hoz létre, az energia pedig elvész a neutrinokkal - tehát a magbéli nikkel bomlása csak besegít a neutronizációnak és a mag összeomlásának, nem marad utána "semmi" csak neutron.

physics.aps.org/articles/v4/91 (2. és 3. bekezdés)

Később, amikor a lökéshullám (aka ''sokk'') során keletkezett nikkel-56 szétrepül, ott persze keletkeznek nagy neutronszámú izotópok, de gyors hűlés és hígulás miatt a nagy része mégiscsak nikkel-56 marad. Az alacsony sűrűségben pedig relativisztikus elektronok híján béta+ bomlással lesz kobalttá.

burro.cwru.edu/academics/Astr221/LifeCycle/observingSN.html

"Na ez kezd nagyon bonyolulttá válni. :-(( "

Igen.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.22. 07:57:11

@PFreddy:
A cikkel az a baj, hogy a nikkel K befogására keresés 18 millió találatot hozott fel. Millióan vizsgálták ezt, az hogy a nikkel K befogással bomlik, egy nukleáris fizikai tény.

De mennyi a szupernova neutrínók energiája? Az antineutrinó bent marad, az az energia csak néhány elektronvoltra tehető. Mennyi a távozó? Valószínűleg a gammák párkeltéséből adódó, vagyis az átlag gamma fele. Az ottani átlag gamma, pedig tuti hogy a nikkel és kobalt által kibocsátott gammának felel meg. Ha másért nem a magrezonanciák miatt. (lásd Mössbauer) Mondjuk ezt az irodalmi adatot talán te ismered.
De még mindig nem világos honnan lesz a neutronizációhoz az energia? A neutron magban egyáltalán van kötés a neutronok között, vagy csak a gravitáció?
Különben meg a vas fotodisszociációja sem stimmel nekem. Az 56-os nikkelben és kobaltban gazdag rendszerben a magrezonanciák miatt, csak az ezen magoknak megfelelő energiájú gammák lehetnek. Ennél nagyobb nem nagyon. Ez az energia, ami max 5 MeV, nem fedezi az Fe56 -> 13He + 4n folyamatot. Egy Fe56 -> Cr52 + He folyamatot simán.
Na jó, lehet többszörös gerjesztés.
Tehát a legfontosabb dologgal nincs elszámolva, milyen energia fedezi a neutronizációt? Mert ha ez a vasmag hűléséből, akkor egyszerre csökken a sugárnyomás, az elektronok száma, vagyis az elektrongáz nyomása, valamint az atommagok/atomtörzsek (mivel plazma) kinetikus energiájából adódó nyomást. Az egy drasztikus összeesést indokol, még kisfokú neutronizáció esetén is, ami az elemek előfordulásának arányával összhangban lenne.
Ugye ne felejtsük el, hogy 1-10 milliárd Kelvinen max 1 MeV a kinetikus energia, tehát a vas neutronizációját a hőmérséklet önmagában nem biztosítja. Ha a Ni56->Fe56 átmenet kb 5 MeV, akkor brutál sok energia kell valahonnan a neutronizációhoz. A térfogati munka lenne?
Azért az ennyit nem hiszem hogy adna.

PFreddy 2017.08.22. 11:42:12

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "Millióan vizsgálták ezt, az hogy a nikkel K befogással bomlik, egy nukleáris fizikai tény."

Igazad van, kis utánajárással ez valóban tényszerű.

education.jlab.org/itselemental/iso028.html

Érdekes, hogy a béta+ bomlás jelen van bizonyos jegyzetekben (nem cikkekben!), ez valami régi maradvány lehet (?).

@PFreddy: "nagy része mégiscsak nikkel-56 marad. Az alacsony sűrűségben pedig relativisztikus elektronok híján béta+ bomlással lesz kobalttá."

Itt véletlenül marhaságot írtam, ma reggel friss fejjel gyorsan javítom is: a szétrepülő burok már 1 nappal a robbanás után is legfeljebb pár tízezer K-es, tehát csak pár elektronja hiányzik, nyilván működhet a 6,1 napos elektronbefogásos bomlás.

PFreddy 2017.08.22. 12:31:06

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "Különben meg a vas fotodisszociációja sem stimmel nekem."

Milliárd K-es hőmérsékleten vannak bőven több tíz MeV-s fotonok. Lásd alábbi link, 3. oldal közepe:

websites.pmc.ucsc.edu/~glatz/astr_112/lectures/notes17.pdf

"De még mindig nem világos honnan lesz a neutronizációhoz az energia?"

A neutronizációt hajtó folyamatokról már beszéltünk korábban. De ugyanezen a linken található jegyzet szépen végigmegy a kollapszus szinte teljes folyamatán, néhány szemléltető számítással egyetemben; érdemes végigbogarászni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.22. 17:38:09

@PFreddy: "Érdekes, hogy a béta+ bomlás jelen van bizonyos jegyzetekben (nem cikkekben!), ez valami régi maradvány lehet (?)." - Nem minden csillagász jártas a nukleáris fizikában és a neki az elméletéhez legjobban passzoló reakciót tételezi fel. Ennyi. Nem néz utána.

PFreddy 2017.08.22. 20:10:02

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "az elméletéhez legjobban passzoló reakciót tételezi fel"

A tudományos közlés szerencsére nem így működik, legalábbis mifelénk bizonyosan nem. Akinek elmélete van és cikket ír belőle, azt elég alaposan lecsekkolják az aktuális tudományos eredmények szempontjából. Mint ahogy a szakcikkekben helyesen is szerepel a Ni-56 elektron befogása. Pl.

books.google.hu/books?id=j1ej8d0F8jAC&pg=PA113&lpg=PA113&dq=nickel-56+decay&source=bl&ots=evHczhrAPl&sig=qqx1_0ZaolNHYrYWRRGzdkW3eWk&hl=en&sa=X&ved=0ahUKEwiq263XuOrVAhUmQZoKHelFDxAQ6AEIazAM#v=onepage&q=nickel-56%20decay&f=false

Elég nagy baj lenne, ha valaki aki ezzel napi szinten foglalkozik egyszerűen "nem néz utána".

Viszont hogy magyar és amerikai egyetemi jegyzetekben bennmaradt, ez valami banális benézés, esetleg valami 80'-as évek elejéről visszamaradt hiba lehet.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.24. 08:41:27

@PFreddy: Lassan emésztem a cikket. A 100 MeV nagyjából stimmel mert 1.2 MeV * 52 + 7 MeV * 4 ~ 100 O.K.
De 100 MeV-es gammák ugyan honnan. 1 milliárd K csupán 1 MeV-es mozgásenergiát feltételez, tehát a fékezési gammák max 1 MeV körül járnak. A magreakciók nem adnak ilyen energiát.
A legnagyobbak 5 MeV körül járnak. Akkor marad a többszörös gerjesztés.
Az Fe56->Cr52 + He az már sokkal elfogadhatóbb és az nagyon is passzol a króm izotóp arányaival, ahogy az Fe56+He-> Ni60 majd a Ni60+He->Zn64.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.24. 08:51:06

Lehetséges a Ni56->Fe52 + He -> Cr52 folyamat is. hiszen a Ni56 még gerjesztett állapotban is van. Az 5 MeV plusz energia az pont jó egy kis plusz gerjesztéssel ehhez a folyamathoz. Még akár neutron párolgással is járhat. A keletkező hélium pedig remekül magyarázná a 64-es Zn mennyiségét.

PFreddy 2017.08.24. 13:58:09

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Gyanítom többszörös gerjesztésről van szó, mivel a szétszedett vas-atomok arányának számításánál sem a feketetest-eloszlást veszik figyelembe.

books.google.hu/books?id=V8rBIudlniAC&pg=PA150&lpg=PA150&dq=iron-56+photodisintegration&source=bl&ots=Y9tj8gtyHG&sig=rTB9vxMZTT5BRr1t5rqHvZv_Ltk&hl=en&sa=X&ved=0ahUKEwjcifzH4u_VAhVGHxoKHXztA90Q6AEIPTAD#v=onepage&q=iron-56%20photodisintegration&f=false

Ugyan más téma, de ugyanúgy Fe-56 fotodiszintegráció:

www.researchgate.net/figure/222403528_fig1_Fig-7-Nuclei-involved-in-the-photodisintegration-process-of-56-Fe-nuclei-for-g-210-10

"A keletkező hélium pedig remekül magyarázná a 64-es Zn mennyiségét."

Megint csak aláhúznám: erre nem igazán lehet még építeni, hogy mi magyarázza az észlelt kozmikus elemgyakoriságokat. Illetve, a mennyiségeket. A vas környéki elemek jelentős része pl. nem is a kollapszár (II-es típusú) szupernóvákból származik, hanem a felrobbanó fehér törpékből (Ia). Valószínűleg.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.27. 09:45:11

@PFreddy: " A vas környéki elemek jelentős része pl. nem is a kollapszár (II-es típusú) szupernóvákból származik, hanem a felrobbanó fehér törpékből (Ia). Valószínűleg."

Így van. Szerintem alapvető különbség van a kettő robbanás között. Az Ia gravitációs nyomás által kiváltott Si28+Si28->Ni56 reakcióban betárolódott kb 5 MeV energia megkésve megjelenése miatt robban fel, no meg a külső rétegek összenyomás és az őket felhevítő gamma miatt,
A neutronizáció ott kis mértékű és valóban az passzol az elemek előfordulásával.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.27. 10:57:42

A gondom a II-es típussal van, a teljes neutronizációval. Honnan van hozzá az Fe56 teljes felbomlásához a 400 MeV energia? Mennyi a tiszta neutronok kötési energiája?
Mert Ni/Fe atomonként van az 5 MeV kisugárzott gamma, meg az 1 MeV mozgási. Az elektronok degenerált állapotban szerintem kis mozgási energiával rendelkeznek.
Vagyis 390 MeV energia kellene a gravitációs nyomásból eredő térfogati munkából, meg a neutronok közötti kötési energiából vas atomként a neutron maggá alakuláshoz.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.27. 11:29:23

Végeztem egy felületes fejszámolást. A hőmérsékleti nyomás arányos az átlagos energiával, vagyis 1 MeV-nek megfelelő a hőmozgásból adódó nyomás. Ehhez jön a sugárnyomás, ami valószínűleg nem kevés, plusz a degenerált elektrongáz nyomása.
Ha ehhez társítjuk az általad idézett cikket, vagyis hogy tíz a hetediken g/cm3-ről a sűrűség felmegy tíz a tizenötödikenre, akkor bizony a végzett térfogati munka simán elérheti ezt az energiát. Ami logikus, hiszen a neutron maggá összeomlás teljesen logikus kritériuma, hogy a gravitációs erők az atommagok magerőivel azonos nagyságúakká válnak, vagyis felbomlik/degenerálódik a magok szerkezete.amely a neutronizációt vonja maga után.
Viszont ezt érdemes lenne alaposan kiszámolni, mert amennyiben a gravitációs nyomás által végzett térfogati munka lényegesen meghaladja a neutronizáció energiáját, beleértve az eltávozó neutrínókat, akkor az így keletkező rendkívül gerjesztett neutron mag kibocsátott energiája is szétveheti a külső rétegeket, az általa beindított fúzióról nem is szólva. Ja meg mi van akkor ha az így keletkező energia szolgáltatja a külső vas rétegek fotodisszociációjához szükséges energiát, ami ugye ezen vas réteg nyomásának minimum meg tizenhétszereződését jelenti. 13He + 4n.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.27. 17:03:14

Utólag jutott eszembe. Az összeomlás csak akkor képzelhető el, ha van annyi térfogati munka, amennyi biztosítja az atomok felbomlását a központban. De elég a központban az induláshoz! Ekkor a gravitáció gyorsan kezd nőni, nyilván a folyamat gyorsul. Csakhogy a térfogati munka a csillag minden pontján termel energiát, nem csak a központban. Nő a nyomás, csökken a térfogat. Csakhogy ismét beszól az a fránya geometria, a gravitáció a sugár csökkenésével négyzetesen nő, a térfogat viszont megint csak köbösen, tehát a végzett térfogati munka is.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.27. 18:37:59

Viszont a magban gondom van még a saccolásával is a térfogati munkának. Fogynak a gammák, vagyis csökken a sugárnyomás. Fogynak az elektronok, csökkent a degenerált elektrongáz nyomása. Fogynak az atommagok. Tehát nem tudjuk egy reális gáz adiabatikus állapotegyenletét tudjuk használni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.31. 07:03:33

index.hu/tudomany/2017/08/30/hatszaz_eve_tortent_csillagrobbanas_hatteret_tartak_fel_most/

Na ezt ugyan hogy magyarázzuk? :-)) Mert ha neutron mag van, akkor a fokozatos ráhullásnál nem lesz robbanás, mert azonnal elnyeli a mag.
Itt olyan magyarázatot kell keresni, amelyben történik egy összehúzódás ami kiváltja a robbanást, de mivel rétegeket veszít, ezért az összehúzódás megszűnik.
Erre egy magyarázat van, ha a gravitációs nyomás által megindult neutronizáció okoz egy összehúzódást, ami a külső rétegek összenyomódása miatt kivált egy fokozott fúziót. Ezért ezek a rétegek ledobódnak. A külső rétegek elvesztése miatt pedig a gravitációs nyomás csökken, így a neutronizáció foka csökken és simán visszaalakulnak a magban nehéz atomokká a neutronok.
Vagyis a tömegtől függően több forgatókönyv is lehet.
Egy, a törpicsek anyagot szí, elkezdődik a neutronizáció, ami miatt felrobbannak a külső rétegek. A neutronizáció megszűnése energiát termel - mint egy fissziós bomba - de nem annyit hogy szétvesse a magot. Ez a fenti eset.
Kettő., törpicsek nagyobb, szív, robbanás, a neutronizálodótt mag önmagában nem elég egy neutroncsillaghoz, de ahhoz van elég energiája hogy szétdobja a törpicseket. Ia robbanás.
Három, törpicsek szív, összeomlás, neutronizáció, robbanás, de a mag elég nagy ahhoz hogy neutron csillagként egyben maradjon.
Azt kell mondanom, hogy mindhárom esetben az én magyarázatom, a külső rétegek összenyomódása miatt fellépő fokozott fúzió, ami megállja a helyét.

PFreddy 2017.08.31. 13:49:47

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Nagyon összekevered a dolgokat. A cikkben részletezett robbanás egyértelműen egy nóva-robbanás volt, nem szupernóva! Értelemszerűen ebben a történetben nincs neutroncsillag, se neutronizáció.

A nóvák a fehér törpék közelében (vagy ha úgy tetszik felszínén) lejátszódó fúziós folyamatok eredményei. A fehér törpe anyagot szipkáz el a tárcsillagától, a hidrogén egy akkréciós korong ban gyűlik össze a kompakt csillag körül és lassan szivárog rá. Az akkréciós korongban időről időre olyan sűrűsödések jönnek létre, amelyben beindul a hidrogén-fúzió, megszalad és ez egy robbanás kíséretében ledobja az akkréciós korong részét.

Ez jóval kisebbet szól, mint egy Ia szupernóva, a fehér törpe egyben is marad, így tovább tud hízni a Chandrasekhar-tömegig. A nóva-robbanás pedig akár meg is ismétlődhet, ezek a rekurrens nóvák.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.31. 23:59:38

@PFreddy: Ezt már egyszer tisztáztuk, hogy ezen a fúziós reakciók egyike sem rezonáns, így az ilyen belobbanásokat nem igen magyarázzák.

PFreddy 2017.09.01. 10:20:48

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: " Ezt már egyszer tisztáztuk"

Pontosan. Tisztáztuk, hogy a reakcióráta brutálisan nő a hőmérséklettel és ily módon magyarázzák az "ilyen belobbanásokat".

Hoztam rá jó néhány hivatkozást is:

iopscience.iop.org/article/10.1086/383530/pdf

arxiv.org/abs/astro-ph/0403509

iopscience.iop.org/article/10.1086/338981/pdf

en.wikipedia.org/wiki/Carbon_detonation

De ha konkrét számítást szeretnél látni, akkor ezt ajánlom:

arxiv.org/pdf/1110.1949.pdf

Ez utóbbi cikkben különösen fontos szerepet kap a C12+C12 rezonancia is.

Egy nóva esetében is a megfutó fúzió a felelős:

en.wikipedia.org/wiki/Thermal_runaway#cite_note-DildayHowell2012-24

(Azért linkelek be wikipedia szócikkeket, mert ott mindig akad pár jó hivatkozás is.)
süti beállítások módosítása