Csillagvizsgáló

Marsi botanika kezdőknek

Sci-fi ajánló: A Marsi

2019. március 13. - PFreddy

„A marsi”, Andy Weir amerikai író első regénye, amiből később Ridley Scott rendezésével filmet is készítettek. A helyszín a kietlen vörös bolygó, ahol a sztori szerint a harmadik emberes misszó zajlik. A küldetést azonban egy vihar miatt félbe kell szakítani és míg öt asztronauta sikeresen elhagyja a Marsot, halottnak hitt hatodik társuk a bolygón ragad. Egyetlen ember teljesen magára hagyva egy idegen égitesten, ahol egy apró hiba is az életébe kerülhet. Vajon mihez kezd Matt Damon Mark Watney a helyzettel? Sci-fi ajánló Dinnyepásztor tollából.

the-martian-4.jpgEgyedül egy teljes bolygón.

Andy Weir amerikai író első regénye a „A marsi”, amellyel szinte rögtön be is robbant a köztudatba. A cím alapján könnyű kitalálni, hogy a történet helyszíne nem más, mint a Mars. Azon belül is az Acidalia Planitia, amely a NASA Ares III elnevezésű küldetéséhez szolgál helyszínként. 

large.jpgA könyv helyszínei egy valós Mars térképen: Watney útja az Ares 3 leszállóhelyétől a Schiaparelli-kráterig vezet.

De nézzük magát a történetet. Az Ares III legénysége hat főből áll, Melissa Lewis a parancsnok, Rick Martinez a pilóta, Chris Beck az orvos, Alex Vogel a kémikus, Beth Johanssen a számítógép specialista és Mark Watney a botanikus. A küldetés a lehető legnagyobb rendben zajlik a hatodik sol-ig (marsi nap, egészen pontosan 24 óra és 39 perc), amikor is egy homokvihar csap le a táborra. A NASA a protokoll alapján elrendeli a küldetés evakuációját és itt kezdődik a történetünk. A véletlenek szerencsétlen összjátéka következtében Mark Watney-t halottnak hiszik a társai és nélküle hajtják végre az evakuációt.

rs-211377-the-martian-df-20914_rgb.jpgEgyedül a teljes bolygón.

Watney egy nappal később arra ébred, hogy teljesen egyedül maradt egy egész bolygón, amire nem volt még példa a történelemben. Helyzete reménytelennek tűnik elsőre, sőt másodjára is: ha elfogy a levegője megfullad, ha elfogy a vize szomjan hal, ha elfogy az élelme éhen hal és ha ezenfelül bármit elront az is könnyen az életébe kerülhet. Ráadásul, ha a fenti körülmények nem lennének eléggé borzasztóak, minden kommunikációja megszakadt a Földdel, így pedig segítséget sem tud kérni senkitől. A jó hír viszont, hogy hősünk egy igazi asztronauta, akit minden eshetőségre felkészítettek. Így neki lát a munkának és megold egy problémát, majd a következőt és a következőt, így sorjában. De vajon Watney problémamegoldó képessége elég hozzá, hogy hazajuttassa a Földre? 

giphy_1.gifNincs más választás...

A történetvezetés nagyobb része Watney személyes naplója alapján zajlik, amelyben a marsi Robinson Crusoe rendszeresen dokumentálja, hogy az adott sol-on milyen problémával szembesült vagy éppen sikerült megküzdenie. Watney karaktere alapvetően vidám, humoros és legfőképpen szarkasztikus, így a naplója is ebben a hangulatban íródik, megalapozva ezzel a könyv hangulatát is. A napló jellegből fakadóan előfordul, hogy az olvasó elsőre azzal sincs tisztában, hogy egy-egy adott problémát/balesetet/veszélyt mi idézhetett elő, ilyenkor pedig kénytelenek vagyunk „kivárni”, amíg Watney maga jön rá a megoldásra. Ez a formátum kiválóan biztosítja, hogy az izgalom fokozatosan fennálljon és ne is legyen kérdés, hogy lefekvés előtt el szeretnénk olvasni még egy sol történéseit. A napló egyben betekintést enged a Watney gondolataiba, ezáltal könnyebbé téve az azonosulást történetünk hősével – hiszen ki ne szeretne évekig diszkózenén és főtt krumplin tengődni?

disco_music_martian.gifNos, Watney legalábbis el tudna képzelni jobb zenét.

A történet másik részében a földi irányítás és az Ares III hazafelé tartó legénysége kapja a főszerepet. A sok szereplő miatt mindenkivel csak sebtében ismerkedünk meg: A NASA döntéshozóival, az egy-egy részterületen dolgozó szakemberekkel és az ARES III legénységének további öt tagjával. A történet folyamán az űrügynökség sajátos helyzete miatt mindenkinek szinte magától értetődő, hogy éjjel-nappal hősünk megmentésén kell dolgoznia. A hazafelé tartó asztronautáknak azonban azt is el kell dönteniük, mennyit hajlandóak kockáztatni, hogy megmentség társukat.

afehx.pngA NASA Föld és Mars között ingázó űrhajója, a Hermes.

A történet technikai szempontból kifejezetten korrekten lett megírva, vagyis a tudományos megközelítésen és nem pedig a fantázián van a hangsúly. A könyv egyszerűen és érthetően írja le az alapvető létfenntartáshoz elengedhetetlen körülmények megteremtését, mint például az oxigén és a víz visszaforgatását, de előkerül a sugárzás elleni védelem és az áramellátás kérdése is. Az író azonban nem mismásolja el a problémák kezelését sem és részletesen (olykor számításokkal taglalva) ismerhetjük meg a Watney-féle megoldásokat. Például azt, miként lehet rakétaüzemanyag elégetésével vizet előállítani, illetve a folyamat fordítottját is, amikor vízből (és vizeletből) nyerünk értékes rakétaüzemanyagot. Továbbá az is kiderül, hogyan a vegyszermentes bio-krumpli termesztése még a Marson is kivitelezhető – még ha nem is ez az egyszeri űrhajótörött álommenüje. 

2015-martian-the-06.jpgBotanika-tanfolyam a túlélésért.

Végezetül néhány szó a filmváltozatról is. A 2015-ben mozikba kerülő filmet Ridley Scott rendezte és hősünket nem más, mint maga Matt Damon alakította. A forgatás nagyobbik része Magyarországon zajlott, sőt, számos épület is felfedezhető az egyes jelenetekben. A NASA irányítóközpontjának bejárati kapuja például nem más, mint az etyeki Korda Filmstúdió bejárata, ebben a stúdióban lett felépítve a marsi bázis díszlete. Továbbá Budapest olyan hatalmas város, hogy nem csak a NASA főhadiszállásának (Bálna épülete), de még a Kínai Népköztarsaság Űrhivatalának (Művészetek Palotája) is otthont biztosít. A film a műfaji keretek miatt sajnálatos módon nem tudta átadni az eredeti mű napló jellegét kisebb-nagyobb eltérések is előfordulnak az eredeti műhöz képest. Ez azonban egyszer sem ölt zavaró mértéket. A tudományos háttérből mindent becsülettel belesűrítettek, ami beleférhetett a 2 óra 20 perces játékidőbe. Matt Damon szinte lubickol Watney karakterében, a NASA fejeseinek szereplőgárdája pedig annyira tökéletesek, hogy elhisszük, a NASA minden idők leglazább munkahelye. Hab a tortán az, amelyben Ridley Scott sose tud hibázni: a Mars élettelen, ám fenséges világának vizuális megvalósítása.

maxresdefault11.jpgA Földön remek színészek és még jobb karakterek próbálják megmenteni Mark Watney-t.

 

Mind a könyv, mind a film szórakoztató alkotás, amit nyugodt szívvel tudok ajánlani mindenkinek.

9780804139021.jpegA film egyetlen bosszantó hozadéka: a bemutatása óta Matt Damon-ra cserélték az eredeti borítóképet.

 

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fiction-ről egyaránt.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr8114685080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LúzerMan 2019.03.15. 08:08:46

Igen jó könyv, ajánlom mindenkinek. Csodálkozom, hogy az utolsó 1,5 oldalt nem idézik többször.
A film sajnos elszúrt néhány dolgot, de a képi világa jó.
Emlékeim szerint 1 fontos dologgal a könyv sem foglalkozik, az pedig a sugárzás. Ha jól tudom, a marsi légkör nem szűri ki az űrből érkező mindenféle sugárzást, így egy sátornál több kell, hogy hosszabban életben maradj egy légkör nélküli bolygón. De ha valaki tudja a tutit, az legyen kedves írja meg ide!
Mark Watney életigenlése nagyon is ráfér napjaink emberére, remek példakép.

PFreddy 2019.03.15. 10:19:42

@LúzerMan: "mlékeim szerint 1 fontos dologgal a könyv sem foglalkozik, az pedig a sugárzás."

A film viszont igen. Indulás előtt Watney testét mindenhol bőr alatti sebek borítják, amelyet nem származhatnak zúzódásokból, sokkal inkább a konstans sugárzás okozta szövetroncsolásból. Nem kellett volna annyit nézni a naplementét egy szál szkafanderben. :)

Pöff 2019.03.15. 22:50:42

azaz érzésem, hogy inkább filmkönyveket írnak...amiből könnyű forgatókönyvet filmet csinálni...Legalább is ez az érzésem a "filmes könyvek" esetén

korxi 2019.03.25. 19:24:54

Bevallom hogy én ebből a csak a filmet láttam, a könyvet nem olvastam.
A film viszont elég jó volt, csak az életszerűnél kicsit jobban túltolták a Marson ragadt Watney botanikus lazaságát.
Maga a megvalósítás és képi világ jó volt, maga a történet volt kevésbé lebilincselő, mert végig kb. 99%-ig biztos voltam abban hogy az egyes földi mentési kísérletek bedőlnek, és majd úgy fog megmenekülni hogy a hazatérő úrhajó visszafordul érte. Ez utóbbit abból lehetett biztosan tudni, hogy ennek híján felesleges lett volna egy külön történetszállal annyi szerepeltetni őket hazafelé útközben.

És azt is bevallom, hogy a film kapcsán leginkább egy róla szóló filmkritika ragadott meg, amit az indexes Stöckert Gábor írt.
Azt ismerteti hogy a főszereplő arra eszmél hogy gyakorlatilag reménytelen helyzetben ott ragadt egyes egyedül a Marson, és kb. az futhatott át a fején, mint egykor Paksi Endrének azon az ominózus debreceni koncerten, amit részegen énekelt végig:
coub.com/view/7j9tr
süti beállítások módosítása