Csillagvizsgáló

2024: Irány a Hold! Cél a Mars...

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2020. december 05. - PFreddy

Újra felpörgött az űrverseny! Egyre másra olvasni manapság a magáncégek rakétafejlesztéseiről, Kína űrbéli törekvéseiről vagy éppen a NASA új űrhajóiról. Mindezen fejlemények pedig új, távlati célkitűzéseket is magukkal hoztak. Az USA bő fél évszázaddal az Apollo 11 küldetését követően újra embereket akar juttatni a Holdra; a SpaceX pedig még messzebbre tekintve a Mars meghódításáról álmodik. A közelmúltig mindkét projekttel kapcsolatban ugyanaz az évszám keringett a hírekben: 2024, ami már ijesztően közel van. Sikerülhetnek ezek az ambiciózus célkitűzések? És tényleg beelőzhetik a nagy múltú NASA-t az űr meghódításában?

2024_cover.png

A járványhelyzettel kapcsolatos intézkedések miatt a csillagászati ismeretterjesztés is az online térbe költözött, egymást érik az előre felvett vagy éppen élő előadások, kérdezz-felelek adások és webcastek. A sorból nem maradt ki a Magyar Csillagászati Egyesület sem, amely az óbudai Polaris Csillagvizsgáló nyitvatartásait pótolja keddenként megjelenő videós tartalmakkal. A december 2-i adás annyiban formabontó volt, hogy először közvetítettük az előadást élőben, teret adva ezzel a nézői kérdéseknek és a technikai kellemetlenségeknek...

 

Az említett online előadást jómagam prezentáltam, a témát pedig a jelen és a közeljövő űrutazási törekvései szolgáltatták: Hold és Mars, NASA és SpaceX, valamint egyetlen céldátum: 2024.

Az introt és a kötelező "Mindenki hall?"-köröket követően maga az előadás 4:40-nél kezdődik, a kérdés-szekció pedig 1:06:40-től hallgatható.

További csillagászati előadásokért érdemes feliratkozni az MCSE facebook-oldalára, ha pedig valaki az űrutazás és rakétatechnológia technikai részletei iránt érdeklődik, akkor a Spacejunkie és a Space Station Guys közös youtube-csatornáját tudom ajánlani.

 

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fiction-ről egyaránt.

10 komment
videó előadás holdraszállás űrutazás Hold NASA Mars SpaceX

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr5516319688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PFreddy 2020.12.05. 19:48:50

Még most gyorsan megspórolom mindenkinek: valóban nem tökéletes a hang, és tényleg időszerű lenne venni egy mikrofont. :)
Válasz erre 

Utó Pista 2020.12.07. 08:44:20

Ja, ja. 1969-ben, alig 10 évnyi űrkutatási tapasztalattal felmentek a Holdra. Úgy, hogy előtte egyszer sem ment Hold körüli pályán embert szállító űrhajó, de most azon görcsölnek, hogy 2024-ben nehogy megelőzze őket Made in China! LOL
Válasz erre 

PFreddy 2020.12.07. 09:33:36

@Utó Pista: Nos, pontosan erről van szó.
A képet mindössze az árnyalja, hogy
> közelében sincs az akkori anyagi lehetőségeknek a NASA;
> nem csak vissza akarnak térni a Holdra, teljesen más a küldetések koncepciója, nagyobb hangsúlyt fektetve olyan apróságokra, mint pl. a biztonság és a permanens jelenlét;
> emiatt alapjaiban kellett újra tervezni minden eszközt és technológiát;
> végül pedig ijesztőnek tűnik, hogy Kína beelőzi az USA-t, de nem fogja.
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.12.07. 10:30:12

Szerintem 2024-ben a Holdra leszállni nem fognak, inkább csak párszor körberepülik.

A Mars meg csak egy vágyálom a jelenlegi kémiai hajtóművek mellett. Nem állítom, hogy aránytalanul nagy, iszonyúan nagy befeketetéssel nem lehet akár le is szállni és visszajönni (nyilván a max. 2 hetes tartózíkodásra gondolok), csak éppen minek?

Régen olvastam valahol, hogy germánium tranzisztorokkal az ember soha nem jutott volna el a Holdra (a megbízhatatlanságuk miatt). Úgy érzem, ugyanez áll a kémiai hajtóművek és a Mars viszonylatában is, csak itt Ciolkovszkij rakétaegyenlete az, ami beleköp a levesbe: túl kicsi a kémiai hajtóanyagok fajlagos energiatartalma. Kémiai hajtóművekkel az ember soha nem juthat el a Marsra, legalábbis rutinszerűen nem.

Érdemes tájékozódásul elovasni az alábbit:

atomfizika.elte.hu/akos/tezisek/szd/lentebernadett_bscszd.pdf

Atomenergia felhasználási lehetőségei rakétameghajtásra
Fizika Bsc. Szakdolgozat
Lente Bernadett
Témavezető: Dr. Horváth Ákos egyetemi docens
Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizikai Tanszék
Válasz erre 

korxi 2020.12.20. 10:41:23

A 2024 -es dátum nyilvánvalóan irreális a Holdraszállás és pláne a Mars utazás tekintetében.
Ami a Holdat illeti, az irrealitásra csak rátesz egy lapáttal az a posztban is körülmény, hogy nyilvánvalóan az elnökválasztási ciklushoz lett igazítva, de az USA projektjeinél elve alapszabály, hogy ha van egy projekt az induláskor/közzétételkor bejelentett céldátummal, akkor az addig hátralevő időt meg kell szorozni kb. 1,33 -al, és akkor megkapjuk azt az időpontot, amikor LEGKORÁBBAN megtörténhet a dolog.
A Marsnál kicsit más a helyzet. A 2024- nek ott sincs semmi realitása, azt viszont valószínűbbnek tartom, hogy jóval később ugyan, de tényleg Musk fog előbb odaérni. Ezt abból projektálom, hogy eddig hihetetelen dolgokat csinált meg ahhoz képest, mint amiket évekkel korábban várni lehetett a Space-x -től.
Az előadásban ismertetett kolonizációs szintű marsi város víziója viszont nem fog megvalósulni az ő életében sem, aminek több oka is van.
Először is ott van az, ami szintén téma az előadásban: a Marsnak nincs sem a földhöz hasonló légköre, sem ahhoz hasonlítható mágneses tere, így akadály nélkül van kitéve elsősorban a Nap és egyébként a világűr legkülönfélébb hullámhosszú emberre gyilkos sugárzásának. A sci-fiben az ilyen kolóniák mind úgy néznek ki hogy vannak nagy félgömb alakú üvegbúrák, amik alatt van légkör, nő a fű és fa, az emberek pedig egyszerű ruhában sétálgatnak.
Nos ilyen átlátszó búrák létrehozása - bármilyen anygaból - a jelen körülmények között és még jódarabig földi körülmények között sem lehetséges, nem beszélve arról hogy "valahogy" oda kellene szállítani, avagy, valahogy ott legyártani, ahol egy sörösüveg legyártása is problematikus lenne.
Ha mégis megoldható lenne, úgy hogy valamennyire tartsa a nyomást, az még mindig édeskevés lenne, mert a sugárzás ellen is védelmet kellene nyújtania, ami viszont távol áll egy akármilyen masszív üveg/plexi búrától is.
Tehát ha lesz is marsi kolóniakezdemény valamikor, az nem így fog kinézni, hanem bizony jóideig csak úgy lesz lehetséges, hogy az emberek mélyen a talajszint alatt, vagy hegyekbe vájt barlangokban töltik az idejük túlnyomó részét.

És abban sem hiszek, hogy a scifikből ismert kirajzásnak az úgyszintén scifikben leírt tföldi túlnipesedés lenne egyszer a motivációja.
A Föld ugyanis ennyire, vagy ehhez szükséges mértékig távolról sincs túlnépesedve, és sokkal hamarabb fogja kinyírni, avagy kettővel alacsonyabb civilizációs szintre visszavetni magát, minthogy annyira túlnépesedjen, ami ilyesmit tenne szükségessé.
Mert bármilyen furcsán hangzik is - nekem annak tűnt - ha a Föld nevű bolygó teljes jelenlegi emberi népességét egymás mellé állítanánk, akkor mindenki elférne egy Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagyságú területen. De nem szorongva, hanem kényelmesen, mindenkire jutna egy négyzetméter. És ez van szétszóródva a Föld teljes szárazföldi felszínén. Hatalmas, határtalanul nagy lakatlan vagy nullához közelítő népsűrűségű területek vannak.
Ha nagyon magas, a mostaninak sokszorosa lesz a túlnépesedés, akkor ezek a területek fognak egyáltalán szóbajönni. Tudom hogy a normálishoz képest nagyon szarok a körülmények az Antarktiszon vagy a Szaharában, de összehasonlíthatatlanul jobbak, mint pl. a Mars felszínén. Így például, ha itt kirakunk egy embert csak úgy, utcai ruhában, nem fog legkésőbb 3 percen belül menthetetlenül meghalni. Mert például van belélegezhető levegő és nincs gyilkos sugárzás, így "legalább" ezekkel nem kell alapból bajlódni.
Válasz erre 

PFreddy 2020.12.20. 11:28:11

@korxi: Szerettem volna valami bölcset és terjedelmeset írni a kommentedre, de alapvetően csak annyit tudok összehozni, hogy "egyetértek".
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.12.21. 09:01:19

@korxi:

"mindenkire jutna egy négyzetméter. És ez van szétszóródva a Föld teljes szárazföldi felszínén. Hatalmas, határtalanul nagy lakatlan vagy nullához közelítő népsűrűségű területek vannak."

A túlnépesedésen ma sem azt értjük, hogy nem férnek el az emberek, hanem azt, hogy a rendelkezésre álló terület nem képes eltartani őket - és elviselni az általuk okozott környezeti károkat. Lehet persze még intenzívebb mezőgazdaságot művelni, de a jelenlegi és a belátható technikai fejlettség mellett ez a bolygó teljes tönkretételéhez vezetne. És akkor még szót sem ejtettem az iparról, a vízről és a szennyvízről, egyebek között.
Válasz erre 

korxi 2020.12.29. 16:46:06

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Hidd el, én is tisztában vagyok trivialitásokkal. Tudom hogy nem az túlnépesedés, hogy az emberek nem férnek el egymás mellett.
Amit írtam, hogy hol férne el egymás mellé állítva az összes ember, az inkább csak egy érdekesség volt, nem az volt a mondandóm lényege, nem is kellett volna beleírnom.
Amit mondtam, és mondok most is, hogy a Föld túlnépesedése esetén, mármint azon túlnépesedése esetén, ami reálisan bekövetkezhet valamikor nem megoldás és nem kiút, így nem kolonicációs hajtóerő például a Mars.
A Föld ugyanis nem úgy népesedik túl, hogy hopp, egyszer csak egyszerre túlnépesedik az egész. Túlnépesedett régiók alakulnak ki, és növekednek. Ezzel párhuzamosan pedig vannak/lesznek teljesen lakatlan régiók is. A túlnépesedés esetén ezek fognak egyáltalán szóbakerülni kolonizációs célhelyként. Mert itt az életkörülmények ugyan sokkal pocsékabbak - nem véletlen hogy addig lakatlanok voltak - viszont behozhatatlan versenyelőnyük a Marssal (Holdddal, gázbolygók kőzetholdjaival, stb.) szemben például az, hogy van űrruha/oxigénpalack nélkül is levegő, és nincs gammasugárzás.
Persze elméletileg lehet hogy egyszer ezek is túlnépesednének, illetve ezeknek maximális befogadóképessége megteltével tényleg túlnépesedne a Föld, mint olyan, de ez ténylegesen már nem fog bekövetkezni, mert mire odáig jutnánk, addigra a földi emberi populáció bőven kinyírja magát, de legalábbis visszaveti civilizációját és népesedését.
Továbbá, a Marson a jelenleginél sokszor fejlettebb tudományos-technikai szint mellett, emberfeletti erőfeszítésekkel lehetne csak létrehozni a távolabbi jövőben már csak egy pár ezres állandó és önellátó kolóniát is. De most nagyon nagyvonalú leszek, mondok egymillió főt. Nos egymillió ember elhelyezésével konkrétan semmit nem segítettünk a Föld túlnépesedésén.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása