Csillagvizsgáló

Hullócsillagok: rövid hírek a csillagászat és űrkutatás területéről (04.26. - 05.09)

2021. május 10. - PFreddy

A Csillagvizsgáló Blog Facebook-oldalán napi szinten találhattok rövid híreket, érdekességeket vagy egy-egy látványos felvételt. A közösségimédia-platform sajátossága, hogy ezek a rövid bejegyzések hullócsillag-életűek: ahogy felbukkannak, szinte rögtön el is tűnnek a Facebook-posztok süllyesztőjében. Ezért is foglaljuk össze az általunk legérdekesebbnek talált bejegyzéseket. Az elmúlt két hét termését a naprendszerbeli űrkutatásról szóló hírek dominálták terítéken Kína, Nasa és persze SpaceX tervei.

starlinktrails_filter_2048_1.jpgStarlink műholdak (balra) és egy meteor (jobbra) által húzott fénycsíkok egy hosszú expozíciós felvételen. (Forrás: Egon Filter)

Holdra, Europára, Titánra | Az USA közelmúltban nyilvánosságra hozott 2022-es (nem-védelmi célú) költségvetési tervezetével körvonalazódni kezdett, hogy miként áll majd a Biden-adminisztráció a NASA jövőbeli terveihez. A jó hír, hogy nincs hír - pontosabban, folytatódnak a megkezdett programok és az elmúlt évek trendjének megfelelően növekszik az amerikai űrügynökség költségvetése. Az előirányzott teljes összeg 24,7 milliárd dollár, ez 6%-os (1,4 milliárdos) növekedés az idei évhez képest. A plusz pénzek javarészt az Artemis programra fordítanák, amelynek holdi leszállóegysége, jövőbeli űrállomása, valamint az SLS rakétarendszer önmagában 6,9 milliárdot emésztene fel egy év alatt. Bár a költségvetési tervezet a legtöbb küldetéshez nem rendel konkrét összegeket, de külön nevesíti a 2024-ben a Jupiter holdjához induló Europa Clipper és a 2030-as években a Titánon repkedő Dragonfly szonda fejlesztését, valamint a Hubble-nál is nagyobb Nancy Grace Roman Telescope infravörös űrtávcső befejezését. A tervezet egyik vesztese a Boeing 747-es fedélzetén működő SOFIA infra-teleszkóp lehet, ez ugyanis (akárcsak egy éve) kikerült a költségvetés első verziójából.

Fontos aláhúzni, hogy a Fehér Ház által készített költségvetési tervezet sokat változhat még, mire a Kongresszus is megszavazza azt. A tavalyi év folyamán a Trump-adminisztráció 25,5 milliárd dollárt kért a NASA számára, ebből végül 23,2 milliárdot kapott az űrügynökség.

for_press_release-2.jpg

A SpaceX Starship űrhajója fog embereket juttatni a Hold felszínére az Artemis-program keretében. (Forrás: SpaceX)

 

Ötödjére már sikerült! | Magyar idő szerint csütörtök éjjel 0:24-kor újabb tesztet hajtott végre a SpaceX a Hold- és Mars-utazáshoz tervezett Starship űrhajó prototípusán. Az SN15 számú modell célja a korábbiakhoz hasonló volt: függőleges emelkedés, 12 km-es magasság elérése, rövid lebegés, a "belly flop" manővert követően irányított ereszkedés, visszaállás függőleges helyzetbe és végül sima landolás. A számos új fejlesztéssel felszerelt SN15 hibátlanul teljesítette a küldetését és ezúttal az elődei (SN8/9/10/11) által mutatott érkezés környéki robbanást is sikerült kiküszöbölni. Apró szépséghibát csak a szivárgó metán miatt felbukkanó néhány lángnyelv jelentett, ezek azonban nem terjedtek tovább, és sikerült gyorsan eloltani őket.

A siker óriási előrelépés a Starship-program számára, amelynek következő mérföldköve a Föld körüli pályára állás (és az onnan való visszatérés) lesz. Ehhez már szükség lesz a Super Heavy nevű gyorsítófokozatra is, amely még az építés fázisában van, ám ennek ellenére a tesztrepülés akár már a nyár folyamán megvalósulhat. Ebben az esetben pedig a SpaceX úgy tűnik, hogy tartani fogja a saját maga által szabott szoros határidőket, amelyek egy 2023-ra tervezett emberes Hold-körüli úthoz vezetnek.

screenshot_2021-05-06_ee8n2m2p8z9ctj5tq8katj-970-80_jpg_webp_webp_kep_970_541_keppont.pngAz SN15 prototípus a leszállást pillanatában. (Forrás: SpaceX)

 

Így hízik az exobolygó | Habár több mint négyezer exobolygót ismerünk, ezek szinte mind "láthatatlanok" maradtak a számunkra és csak a csillagukra gyakorolt hatásunk révén voltak felfedezhetőek. Eddig mindössze két tucat esetben sikerült képet alkotni magáról a planétáról a csillag fényének kitakarásával. Ezek egyike a PDS 70b, amely egy fiatal csillag körül kering kb. 370 fényévre a Naprendszertől. 2018-ban örökítették meg először a Very Large Telescope infravörös felvételein és már ekkor sejthető volt, hogy a bolygó nem csak rendkívül fiatal, de még mindig születőben van: a csillag körül anyagkorongból ugyanis folyamatosan növeli a tömegét a gravitációja révén. A közelmúltban a Hubble-űrtávcsővel is folytattak direkt képalkotást, hogy az UV-hullámhosszakon történő megfigyelések révén első alkalommal állapíthassák meg egy újdonsült bolygóra hulló anyag mennyiségét. Az eredmények alapján a PDS 70b minden korábban vizsgált exobolygónál fiatalabb, mindössze öt millió éves és már most kb öt Jupiter tömegével bír. Igaz, lassan jóllakik: a becslések szerint már csak jelenlegi tömegének 1/500-ad részével fog gyarapodni a következő egymillió évben.

screenshot_2021-05-05_trsdpjnjeemcfhsxeibgp6-970-80_png_webp_webp_kep_970_546_keppont.pngA Hubble-űrtávcső felvétele a PDS 70 rendszeréről. (Forrás: NASA, ESA, McDonald Observatory – University of Texas, Yifan Zhou (UT), Joseph DePasquale (STScI) )

 

Űrállomást Kínából? | Miután bő tíz évvel ezelőtt az USA határozottan elzárkózott attól, hogy Kína is részt vegyen a Nemzetközi Űrállomással (ISS) kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, a kínai űrprogram nem csinált titkot abból, hogy saját űrállomás építését tervezi. Ennek a programnak a kezdetleges tesztpéldányai voltak a 10 és 14 méter hosszú Tiangong-1 illetve 2 modul, amelyek évekig keringtek alacsony Föld körüli pályán, mielőtt elégtek a légkörben. A napokban pályára állított Tianhe (magyarul Mennyei Harmónia)modul azonban már nem csak teszt célokat szolgál, hanem az építés alatt álló Tiangong Space Station (TSS) első állandó modulja is egyben (nem mellesleg, 18 méteres hosszával és 4,2 méteres szélességével a legnagyobb modul jelenleg az űrben). Legénység először június közepén léphet majd a Tiangong fedélzetére, majd jövő év első hónapjaiban további két modullal fog bővülni az űrállomás.

A kínai űrhivatal a napokban azt is bejelentette, hogy fejlesztés alatt áll egy közel Hubble-méretű űrtávcső is, amely 2024-ben kezdheti meg a csillagászati megfigyeléseket. A Xuntian (Égi Cirkáló) névre keresztelt űrtávcső a TSS-szel azonos pályán fog keringeni a Föld körül, és akár össze is lehet majd kapcsolni az űrállomással, ami jelentősen megkönnyíti az esetleges javítási munkálatokat.

chinese-space-station-handbook2018-render-cmsa-0-1-879x485.pngA befejezett Tiangog űrállomás illusztrációja. (Forrás: CSNA)

 

Ott a rover a sarokban! | Eljön majd az idő, amikor már nem lesz annyira nagy szám az Ingenuity, hogy minden egyes útjáról újabb címlap készüljön a híroldalakon. Most azonban még nem ez a helyzet: a marsi helikopter az elmúlt hetekben sikeresen teljesítette harmadik és negyedik útját is, amelyek egyaránt öt méteres magasságban teljesített oda-vissza távok voltak a Perseverance rover landolási zónájánál. A jojó-szerű repüléseknek a tesztek mellett abban volt szerepe, hogy a mérnökök felmérhessék a környéket sima leszállóhelyek után kutatva. Az ötödik út ugyanis már egyirányú volt, vagyis az Ingenuity először landolt egy új helyszínen.

Az alábbi felvétel még a drón április 25-i második repülésének alkalmával készült, öt méteres magasságból. A képen a Wright-fivérekről elnevezett landolási zónát örökítette meg, ettől balra pedig egy ismerős szerkezet látható: a Perseverance rover, amely időközben elindult a saját "dolgára", kőzeteket vizsgálni.

pia24625fromingenuity1024.jpgKő, homok, keréknyomok és egy rover a távolban. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

 

Űrszonda a világ végén | A NASA New Horizons űrszondája a napokban érte el a Naptól mért 50 CSE távolságot. A csillagászati egység (CSE) a Nap-Föld rendszer átlagos távolsága, 150 millió km, vagyis az űrszonda immáron 7,5 milliárd km-re jár a bolygórendszer centrumától. Ugyanez a távolság a Földtől mérve alig kevesebb (7,46 milliárd km), így az űrszonda rádiójelei csak nem 7 órát utaznak a földi irányítóközpontig. Az 50 CSE-s mérföldkő átlépésével a New Horizons elérte a Neptunuszon túli kisbolygóöv, az ún. Kuiper-öv szélét. A jeges sziklák természetesen nem egyik pillanatról a másikra maradtak el, ám a megfigyelések szerint 50-55 CSE-s távolságban drasztikusan csökken a számuk, ezen túl pedig csak ritkásan találhatóak a jobbára elnyújtott pályákon keringő kisbolygók. A Naprendszer határaként is definiált helioszféra (100-110 CSE) azonban még messze van; a számítások szerint 2038-ban ötödik űrszondaként érheti el ezt mérföldkövet.

A New Horizons meghosszabbított küldetése egyébként április 30-án ért véget. A NASA hamarosan dönt erról, hogy lehetőség van-e a Pluto és az Arrokoth után egy harmadik objektum megközelítésére is.

20210422_nh_50_cse_naptavolsagban_2-1024x576.jpg

Az öt legtávolabb járó űrszonda pozíciója a Naprendszer modelljében. (Forrás: NASA)

 

Starlink műholdsereg estéről estére | Május 8. estéje folyamán hazánkból is rengetegen látták, amint több tucat fényes pont libasorban vonult át az égbolton. A jelenségben semmi újdonság nincs: ismét egy közelmúltbeli (április 29-én) Starlink-indítás műholdjait figyelhettük meg, amelyek pályára állításukat követően még nem távolodtak el egymástól. A SpaceX vállalat által fejlesztett műholdas megakonstelláció gyors internetelérést fog kínálni Föld bármely pontján, ehhez azonban több mint tízezer műholdat kell alacsony Föld körüli pályán (LEO) tartani. Jelenleg ez a szám már 1500 felett jár, miközben két éve az összes LEO-n tartózkodó szatellita száma alig haladta meg a kétezret. A műhold-vonatot egyébként a következő napokban is látni lehet majd Magyarországról. Május 10-én, hétfő este fél 9-kor a minapihoz hasonló látványban lehet részünk, míg egy nappal később 20:45 körül nyugati irányban lehet látni a némiképp halványabb műholdakat.

Képek: Telex & Egon Filterscreenshot_2021-05-10_tomx001-dsc03892l_jpg-2019-12-26-19-07-40_jpg_webp_webp_kep_800_533_keppont.png

Starlink műholdak átvonulása. (Forrás: tomx001 / Időkép)

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook-oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fictionről egyaránt.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr7616527910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PFreddy 2021.05.11. 11:45:14

@Alick: Köszi, ez annyira friss, hogy a legközelebbi Hullócsillagokba tud beférni. :)
süti beállítások módosítása