Ezen a héten szombaton (néhol pénteken) rendezik meg az idei Csillagászat Napját. Az esemény jóval több, mint egy egyszerű világnap: szerte a Földön csillagászok ezrei, amatőrök és profik egyaránt, szerveznek programokat, távcsöves bemutatókat, előadásokat, hogy az érdeklődőknek közelebb hozzák a csillagok világát. Magyarországon sem lesz ez másként, nézzük a hazai felhozatalt!

Pénteken és szombaton a távcső lesz a középpontban. (Forrás: Kelemen Tamás)

Régóta ismert tény, hogy nem a Föld az egyetlen nagy mennyiségű vízzel rendelkező világ a Naprendszerben (habár kétség kívül az egyetlen, amelynek a felszínét borítják az óceánok). A többi tengert az óriásbolygók nagyobb holdjainak jeges kérge alatt kell keresni: ilyen a Ganümédész, a Kallisztó és az Európa a Jupiter körül; a Titán, az Enceladus és a Mimas a Szaturnusz esetében, valamint Neptunusz holdja, a Triton (és úgy tűnik, hogy a Pluto törpebolygó esetében is ugyanez a helyzet). Az óceánok pedig az élet (általunk ismert formájának) kialakulásának szükséges, de messze nem elégséges feltétele, így nem meglepő, hogy kiemelt figyelem kísérte a NASA hétközi bejelentését, amelyen az Encaladus és az Európa állt a figyelem középpontjában.

A Szaturnusz jeges holdja, az Enceladus. (Forrás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute)

Ezúttal nem tudományról vagy ismeretterjesztésről lesz szó, hanem egy emberről; egy humoristáról, akinek neve nem is kötődik a csillagászathoz. Mégis, Hofi Géza örök igazságaival és zseniális poénjaival talán az egyik legtöbbet idézett szerző a magyar csillagászok köreiben (mifelénk legalábbis biztosan). A nagy nevettető tizenöt éve, 2002. április 10-én hunyt el.

Emlékére álljon itt az alábbi előadás-részlet, amelyben egy űrkutatási esemény (és annak precíz szemléltetése!) is szerepet kapott: ez volt az 1975-ben végrehajtott szovjet-amerikai űrrandevú (illetve annak a közvetítése)

A létezésének ténye nem meglepetés, hiszen, ha csak a Naprendszerben nézünk körül, négyből két kőzetbolygó elég masszív atmoszférával rendelkezik (és még a Marsnak is maradt egy gyenge CO₂ légköre) – logikus feltételezés, hogy más csillagok körül is nyüzsögnek hasonló planéták. A légkörük detektálása azonban igazi kihívás. Az exobolygók megtalálására kifejlesztett módszerek ugyanis csak a bolygó méretéről, tömegéről és a pályájának paramétereiről árulkodnak – a légkört alkotó gázok kimutatásához azonban speciális módszer szükséges.

Művész elképzelés egy exobolygó légkörét megvilágító csillagfényről

Bizonyára sok más tudományterületen is létező jelenség, de minden kétséget kizáróan a csillagászok fejlesztették tökélyre az akronimák, vagyis a betűszavak használatát. A mérőeszközök, űrszondák, projektek, kutatási területek neveinek rövidítései úgy tűnik minden alkalommal kihozzák a kreativitást a kutatókból. Olykor még a humort is. Néha már oly' mértékben, hogy felmerül a kérdés: vajon tényleg munka utáni sörözések alkalmával születnek ezek a rettenetek vagy a külön bizottságot állítanak fel a kutatói konzorciumok a név helyes kiválasztására (reméljük előbbi). Április elseje alkalmából következzen egy válogatás a legjobb csillagászati kötődésű betűszavakból.