Magyarországon nagy hagyományai vannak a csillagászati megfigyeléseknek, így nem csoda, hogy számos kisebb, főleg régi építésű mérőállomás található hazánkban. Sok közülük már nem is alkalmas tudományos mérésekre, bemutató csillagvizsgálókként viszont továbbra is várják a csillagászat iránt érdeklődőket és az égbolt látványára vágyókat. Ilyen a Szegedi Csillagvizsgáló is, amelynek kissé szedett-vedett épületében egy fiatalokból álló lelkes brigád tart rendszeres nyitva tartásokat.

A Szegedi Csillagvizsgáló épülete - felül a ''kupola'', amely a teleszkópot rejti

A Szegeden már a hetvenes években is működött egy kisebb bemutató csillagvizsgáló Uránia néven, a belvárosban található Béke-épület tetején. A későbbiekben ez a József Attila Tudományegyetem gondozásába került és látogatók számára csak ritkán volt elérhető, így a nagyközönség hosszú időre távcsöves bemutatók nélkül maradt. A nyolcvanas évek második felében az egyetem elindította csillagász képzését, amellyel együtt megjelent az igény egy, a városi fényektől távolabb eső, komoly méretű távcsővel felszerelt mérőállomásra.  Az új csillagvizsgáló építése végül 1991-ben kezdődött el az egyetem, helyi cégek és magánszemélyek támogatásából, a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány gondozásában.

Nyüzsgő délutáni élet a csillagvizsgáló teraszán; megfelelő védőfóliával a Napot is lehet vizsgálni. (Fotó: Orosz Tímea)

A fő mérőeszköz az odesszai testvéregyetemtől még 1985-ben kapott, 40 cm átmérőjű Cassegrain-típusú teleszkóp lett, amellyel csak nem húsz éven keresztül készültek tudományos mérések szakcikkekhez. A fő kutatási terület – és így a teleszkóp fő célpontjai is – ebben az időszakban a változócsillagok voltak, de publikáltak aszteroida-, üstökös-, valamint szupernóva megfigyeléseket is. Habár a mérésekhez szükséges elemi fontosságú fejlesztések (digitalizálás, CCD kamera, stb.) megtörténtek az évek folyamán, a város növekvő fényszennyezése és a viszonylag kis tükörátmérő miatt manapság már nem lehetséges versenyképes tudományos megfigyeléseket végezni a távcsővel. Így a csillagvizsgáló az utóbbi időben jobbára csak a betanulását segítette, hogy a fiatal csillagásznövendékek is megtanulják, milyen egy éjszakai mérés (elég vacak).

A ''negyvenes'' teleszkóp a nyitott ''kupolában''. - Magyarázat közben: hogyan is működik a távcső? (Fotó: Orosz Tímea)

Vannak azonban további funkciói is a csillagvizsgálónak, amelyeket mind a mai napig ellát - a csillagászati ismeretterjesztés és az amatőr távcsövezés. A megnyitástól kezdve éveken keresztül a szegedi csillagász-iskolaalapító Dr. Szatmáry Károly tartott ismeretterjesztő előadásokat heti rendszerességgel, megalapozva a péntek esti nyitva tartások hagyományát. A későbbiekben a tanítványok vették át az nyitva tartói szerepet és manapság is az egyetem csillagász hallgatói és fiatal munkatársai várják a lelkes érdeklődőket. Az eltelt 25 év alatt pedig nem sokat változott a recept: az este elején érdekes és közkedvelt csillagászati témákban tartanak prezentációval megspékelt ismeretterjesztő előadásokat, majd sötétedés után (és persze derült idő esetén) az épület teraszán tartanak távcsöves bemutatót (felhős időben pedig az égboltot virtuálisan vetítik ki) és lézeres csillagképtúrát.

Az előadásokat kutató csillagászok tartják - információ első kézből. (Fotó: Orosz Tímea)

A tudomány még az épület falára is kiül. (Fotó: orosz Tímea)

A csillagvizsgáló Újszegeden, a Kertész utcában található, ahol a város fényei csak az észak-nyugati horizontot rontják el – cserébe viszont a látogatóknak időnként kihívás megtalálni és eljutni az épülethez (a világ vége előtt kétszáz méterrel). Sajnos már meglátszik rajta az idő vasfoga, forráshiány miatt a belső terek és a ’’kupola’’ rész sincs kifogástalan állapotban. A belépődíjak és a nyitva tartók viszont kifejezetten barátságosak: előbbiek 300 és 500 Ft-ba kerülnek, átlagosan másfél órás élményért/szórakoztatásért/fejtágításért/látványért (a megfelelő aláhúzandó) cserébe, utóbbiak pedig lelkesen válaszolnak meg minden felmerülő kérdést és igyekeznek minél többet nyújtani a szerény körülmények ellenére. A távcsövezés (mégis csak ezért mennek ki a legtöbben) egy 25 cm átmérőjű Dobson-típusú távcsővel történik, amely azért már nem piskóta látványt képes adni.

Középpontban a 25 cm-es távcső. (Fotó: Kelemen Tamás)

A lézer mutatja, hová kell elképzelnünk a csillagképeket. (Fotó: Kelemen Tamás)

A Szegedi Csillagvizsgáló csapata pedig igyekszik nem csak megőrizni a nyitva tartásokat és a programokat, de fejleszteni is azokat. Április 28-án immáron harmadik alkalommal rendezik meg a Csillagászat Napját a városban, amikor egész estés, kiterjesztett nyitva tartással és több programmal (járdacsillagászat, csillagkvíz, kérdezz-felelek stb.) is várják az érdeklődőket – az elmúlt évek tapasztalatai alapján több száz látogatót. A bevételt – mint minden este, ezúttal is – a csillagvizsgáló fenntartására fordítják, hogy még sokáig lehessen gyönyörködni az égbolt csodáiban Szegeden.

Programok a tavalyi rendezvényről: csillagkvíz (a nyeremény: PlüssPluto) és a csillagos égboltot bemutató stand. (Fotó: Orosz Tímea)

Csillagvizsgáló szürkületben. (Fotó: Halász Réka)

Szegedi Csillagvizsgáló

Cím: Szeged, Kertész utca (itt még házszám sincs, a focipályával szemben…)

Nyitva tartás: minden pénteken 18:00-21:00; nyári időszámítás: 19:00-22:00; csoportoknak előzetes bejelentkezést követően máskor is

Jegyár: teljes árú: 500 Ft, diák/nyugdíjas: 300 Ft

Elérhetőség: a Szegedi Csillagvizsgáló honlapja és Facebook oldala

Miért érdemes ide ellátogatni?

• érdekes és közérthető tudomány elsőkézből
• minden héten új témák (az aktuálisat lásd itt)
• olcsó és tartalmas program
• kedves és lelkes nyitva tartók
• távcsöves élmény