Csillagvizsgáló

Mi lehet a rejtélyes 'Oumuamua, ha nem napvitorla?

2021. március 29. - PFreddy

A közelmúltban újra az érdeklődés előterébe került a Naprendszeren túlról érkező 1I/2017 U1, ismertebb nevén az 'Oumuamua. Az első ismert intersztelláris eredetű objektumot felfedezését követően egy ideig üstökösként tartották számon, habár a megfigyelések több furcsaságot is mutattak. Ilyen volt például az 'Oumuamua lapos, korongszerű (esetleg szivarra hasonlító) alakja, de az igazi fejtörést az üstökösökre jellemző kitörések hiánya okozta. A neves harvardi csillagász, Avi Loeb többek között erre alapozta a gyorsan széles körű népszerűségre szert tett elméletét, miszerint egy idegen civilizáció által épített űrhajót, pontosabban annak napvitorláját láthatta az emberiség. A közelmúltban azonban két tanulmány is természetes magyarázatot talált az 'Oumuamua furcsaságaira: eszerint a csillagközi térből érkező objektum nem egy vízjeget tartalmazó üstökös volt, hanem egy Pluto-szerű bolygó darabkája.

960x0_1.jpgAz 'Oumuamua megfigyelt fényességváltozásának első magyarázata egy szivarszerű szikla (jobbra) volt, ám nem sokat váratott magára a napvitorla (balra) ötlete sem. (Forrás: Mark Garlick / Science Photo Library)

A cikk először a Csillagászat.hu hírportálon volt olvasható.

 

Fontos kiemelni, hogy az 'Oumuamuáról rendkívül korlátozott információk állnak csak rendelkezésünkre. Felfedezése is a napközelség után történt, az egyre növekvő távolsága miatt pedig csak kb. három hónapig lehetett megfigyelési adatokat gyűjteni róla. A nagy távolság és az üstökösmag kis mérete miatt a kinézetéről sosem készülhetett valódi felvétel, még az óriásteleszkópok legjobb képein is csupán egyetlen pontként jelent meg. Ennélfogva az 'Oumuamua valódi méreteit sem ismerjük. Ugyanakkor a fényességváltozásából kiszámítható volt az alakja, háromdimenziós kiterjedése pedig 6:6:1-nek adódott, tehát alkalmasint úgy nézhetett ki, mint egy lapos korong. Pontos mérete azonban már attól is függ, hogy a felülete a ráeső napfény mekkora hányadát veri vissza. A tipikus, vízjégből álló üstökösökre jellemző 10%-os értéket alapul véve az 'Oumuamua mérete nagyjából 200x200x30 méteres lehetett.

7eix9uln2uurkebks.jpeg

 Az egyik legjobb felvétel az 'Oumuamuáról. A nyolcméteres óriásteleszkópok méréseiből összeállított képen az objektum kiterjedése nem látszik, az mindössze egyetlen fénypontként jelenik meg (kékkel jelölve) az elmozdulni látszó háttércsillagok között. (Forrás: ESO/K. Meech et al.)

 

Az 'Oumuamua jellegzetes alakjára már korábban is több magyarázat született. Az elméletek egyik csoportja olyan folyamatokat vázol fel, amelyek még az idegen bolygórendszerben jelenlegi alakjára formálhatták az 'Oumuamuát (ilyen lehetett egy nagyobb égitest árapályereje). Más modellek szerint a csillagközi tér nagy energiájú részecskéinek (az ún. kozmikus sugárzásnak) zápora csiszolhatta pizzakorong alakúra az objektumot. Bár a pontos mechanizmus nem ismert, láthatóan nem a furcsa alak jelentette a napvitorla-elmélet fő alappillérét – sokkal inkább az 'Oumuamua "nem-gravitációs" gyorsulása. Egy, a Naprendszer külső régiójából érkező üstökös előbb egyre nagyobb sebességre gyorsulva zuhan be a Nap irányába, majd egy meredek kanyart követően kifelé lassulni kezd. Ez a mozgás viszonylag nagy pontossággal mérhető és előrejelezhető, hacsak egy másik erőhatás közbe nem szól.

640px-comet_20171025-16_gif.gifAz 'Oumuamua útja a Naprendszerben. (Forrás: NASA)

 

A megfigyelések szerint az 'Oumuamua naprendszerbeli útja során nem pontosan úgy mozgott, ahogyan kezdeti sebessége és a gravitációs tér indokolta volna: kevésbé lassult ahhoz képest, mint amit a gravitáció diktált volna neki. Az első ránézésre furcsa viselkedés azonban cseppet sem számít szokatlannak az üstökösök körében. A Nap sugárzásának hatására leszakadó (szakszóval szublimáló) részecskék, valamint a jeges üstökösmag mélyéről feltörő kifúvások némi extra impulzust biztosítanak, ezáltal az üstökösök kicsit gyorsabban távolodnak a Naprendszer mélyétől. A leszakadó részecskék nem távoznak azonnal az üstökös közeléből, hanem egyfajta ritkás légkört hoznak létre a mag körül: ez a kóma. Mivel az üstökösök jelentős részét vízjég alkotja, így a kitörések is javarészt vizet pumpálnak a kómába, amely az optikai és infravörös tartományban is jól észlelhető. Az 'Oumuamua viszont egyszer sem mutatta kóma jeleit, ennek okán pedig a Nemzetközi Csillagászati Unió később aszteroidára módosította az osztályozását. Ha viszont nem illékony anyagok alkotják az objektumot, akkor honnan jöhetett az extra gyorsítás?

screenshot_2021-03-29_comet_on_14_july_2015_navcam2_jpg_webp_kep_620_404_keppont.pngA jeges mag mélyéről kitörő illékony anyagok jól látszottak a Csurjamov-geszimenko/67P üstökös esetében. (Forrás: ESA/Rosetta/NAVCAM )

 

A közelmúltban megjelent publikációjukban egy kutatócsoport tagjai alternatív összetételeket vizsgáltak meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy a nitrogénmolekulák tulajdonságai minden kérdéses szempontra megoldást nyújtanak. A nitrogénjég sokkal több napfényt ver vissza, így az 'Oumuamua megfigyelt fényességét egy jóval kisebb kiterjedésű objektum magyarázhatja, amely csak kb. 45x45x7,5 méteres – vagyis kisebb, mint egy futballpálya egyik térfele! Egy kisebb objektumhoz pedig kisebb impulzustöbblet is elegendő, hogy a megfigyelt mozgását magyarázza. A nitrogén szublimációja alacsony hőmérsékleten is végbemehet, ami azt feltételezi, hogy a Naprendszerbe való belépése óta tömegének nagy részét már elvesztette. A végső puzzle-darab a nitrogén alkotta ritkás kóma észlelhetősége volt: a korábban feltételezett hidrogén- vagy vízjéggel szemben az N2 molekulák által kibocsátott sugárzás gyakorlatilag láthatatlan lenne számunkra!

sdesch-sketch_-2_15_21_600-580x452.jpg

Az 'Oumuamua feltételezett életútja egy idegen bolygórendszertől a Naprendszer elhagyásáig. (Forrás: Sue Selkirk)

 

Nitrogénjégben gazdag objektumokat ismerünk a Naprendszerben, sőt az egyiket néhány éve meg is látogatta a NASA New Horizons űrszondája. A Pluto jeges felszínéről készült felvételek további kapaszkodót jelentettek a kutatóknak, a törpebolygó metántól vöröses-barnás árnyalatai ugyanis megfelelnek annak, amit az 'Oumuamuáról készült színmérések is mutattak. Egy Pluto méretű égitest differenciált összetétele pedig lehetővé teszi, hogy a felszínhez közeli részei szinte tisztán nitrogénjégből álljanak (plusz a már említett metán). Kézenfekvő feltételezés tehát, hogy az 'Oumuamua egy másik bolygórendszer Pluto-szerű objektumának szilánkja lehetett, ami árapályerők vagy egy nagyobb becsapódás következtében szakadhatott ki.

129454.jpgA Pluto nitrogénjégben gazdag felszíne a New Horizons felvételén (Forrás: SWRI, JHUAPL, NASA)

 

A nitrogénjég tehát egyszerre kínál természetes magyarázatot az intersztelláris aszteroida/üstökös (a pontos besorolást majd az utókor eldönti) minden megfigyelt furcsaságára. Nem késett azonban sokat Avi Loeb válasza sem: doktoranduszával, Shmuel Bialyvel karöltve épp a napokban tette közzé gyors (és szakmai bírálatnak alá nem vetett) becslését az 'Oumuamuához szükséges nitrogén mennyiségét illetően. A Naprendszer és a Pluto tulajdonságait alapul véve arra jutottak, hogy a hipotetikus bolygórendszer külső régióiban olyan mennyiségű nitrogénjégnek kellene összegyűlnie, mint amennyi a rendszer központi csillagában is található – ez az eloszlás pedig igen valószínűtlennek tűnik. Fontos azonban hozzátenni, a mindössze két oldal terjedelmű (!) iromány számos (igencsak spekulatív) feltevéssel dolgozik, így pedig nehezen tekinthető a nitrogénjég-elmélet érdemi cáfolatának.

oumuamua-painting-hartmann.jpeg

Az 'Oumuamua valószínűsíthető kinézetének (a Millenium Falconra gyanúsan hasonlító) illusztrációja. (Forrás: William Hartmann & Michael Belton)

 

A nagy mennyiségű nitrogénjégre szintén nincs közvetlen bizonyíték, így pedig a feltételezése egyelőre csak egy olyan elméletnek számít, ami a megfigyelési furcsaságokra kínál egy praktikus magyarázatot. Biztosat nem tudunk (és valószínűleg soha nem is fogunk tudni) állítani a csillagközi látogató pontos eredetéről, ám úgy tűnik, hogy az 'Oumuamua megfigyelési adatai továbbra sem igényelnek mesterséges eredetet felvonultató ötleteket. Bár első ránézésre talán úgy tűnik, hogy egyenlő súllyal is esnek latba a felvonultatott elméletek, a tudományos (avagy kritikus) gondolkodás nem ezen az elven működik (érdemes elolvasni ezzel kapcsolatban Molnár László csillagász idevágó írását). Ahogy Carl Sagan is állította, "a nagy állítások nagy bizonyítékokat követelnek meg" – már csak ezért sem helyezhetjük a napvitorla-ötletet egy polcra a természetes eredetet feltételező magyarázatokkal.

 

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat - tudományról és science fictionről egyaránt.

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr2316484398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.04.02. 22:37:38

Nekem is a nitrogén-jég tűnik valószínűbbnek. Pedig de jó lett volna ha idegen napvitorla lett volna. :-)

korxi 2021.04.05. 07:32:09

Ez egyébként nem összevissza bukdácsolva haladt, mint ahogyan az aszteroidák általában szoktak? Vagy ezt nem sikerült megállapítani? Csak mert ha igen, az önmagában kilőtte a napvitorla-teoriát.

Róka Béla 2021.04.19. 00:48:28

@korxi:
1. Az 'Oumuamua ténylegesen KAOTIKUS forgásban volt! Ez azonban még nem zárja ki, hogy akár napvitorlás is lehetett...! Merthogy....
2. Avi Loeb hipotázise szerint, akár egy TÖNKREMENT (összeroskadt 'vitorlájú') napvitorlás is lehetett, amely funkcióját vesztvén, kaotikusan forgott...!
3. ENNYIRE elnyújtott alakú (hossza: 6 egység, szélessége 6 egység, magassága 1 egység) objektum, aligha jöhet létre trermészetes úton! (De még bolygórobbantás esetén sem igen...)
A fenti arányok tehát mindenképpen arra mutatnak, hogy az 'Oumuamua, nem egy szokványos űrbéli "törmelék" volt!
4. Aphélium-szakaszban tapasztalt sebesség-növekménye is kétségessé teszi a természetes eredetet!
A magyarázat pedig kézenfekvő: még az esetlegesen öszegubancolódott 'vitorla' is kaphatott akkora sugárnyomást a Naptól távolodóbanl, hogy az objektum gyorsabban távozzon csillagunk vonzáskörzetéből, mint ahogyan egy "rendes" üstökösnek, vagy egy aszteroidának illett volna... (Merthogy az ilyen vitorláknak eleve olyan anyagból kell(ene) készülniük, hogy még a legkisebb felületét érő napszél sugárnyomása is érzékelhető tolóerőt keltsen rajta...)
5. A színképelemzés során (állítólag) megállapított vöröses-barnás színárnyalata sem utal feltétlenül arra, hogy az 'Oumuamua felszínét nitrogénjég borította volna...
Egyfelől: ha millió évek óta volt 'úton' a Galaxisban (márpedig ez, nyilvánvaló), ennyi idő alatt simán "patinásodhatott" az objektum fémszerkezete....
Másfelől viszont, AKÁR ARANYFÜSTTEL IS LEHETETT BORÍTVA A FELSZÍNE! (Aminthogy az földi űreszközökön is alkalmaztatik, esetenként...)

Hát így...

PFreddy 2021.04.23. 10:15:28

@Róka Béla: Köszi a kommentet; valóban, Loeb a könyvében igyekezett magyarázatot nyújtani az elméletének esetleges gyenge pontjaira. És ezzel nincs is baj, De egyszersmind elveti a természetes magyarázat lehetőségét.

"3. ENNYIRE elnyújtott alakú (hossza: 6 egység, szélessége 6 egység, magassága 1 egység) objektum, aligha jöhet létre trermészetes úton! (De még bolygórobbantás esetén sem igen...)"

Épp a fenti bejegyzésben idézett publikáció (is) megmutatta, hogy az intersztelláris tér kozmikus sugárzása okozhat ilyen elnyújtott alakot. És ez nem csak elméleti okoskodás, hanem numerikus szimulációk eredménye. A Naprendszerben is bőven akadnak elnyújtott alakú sziklák, talán nem 1:6-os, de 1:4-es aszteroidákat biztosan ismerünk.

"5. A színképelemzés során (állítólag) megállapított vöröses-barnás színárnyalata sem utal feltétlenül arra, hogy az 'Oumuamua felszínét nitrogénjég borította volna... "

A nitrogénjég önmagában nem, de ahol nitrogén van, ott jó eséllyel metán is (lásd, Pluto-félék), amelyből némi UV/kozmikus sugárzás hatására tholin képződIK - ez adhatja a vöröses barnás színt.

Ha jól sejtem a kommented alapján, te elolvastad a "Földönkívüli"-t? Ha igen, milyen volt?

Róka Béla 2021.04.23. 18:22:54

Üdv!
A 3. ponthoz :
Idézet: „Épp a fenti bejegyzésben idézett publikáció (is) megmutatta, hogy az intersztelláris tér kozmikus sugárzása okozhat ilyen elnyújtott alakot. És ez nem csak elméleti okoskodás, hanem numerikus szimulációk eredménye.” – idézet vége.

Numerikus szimuláció… Értem...
„Ó-germánul”: egy hipotetikus „varázslat”… (Amit nagyjából 10 perces szak-programozói munkával létre lehetett hozni…) Erre szokták mondani: a tény-valóság által látott képhez igazított számítástechnikai modell…

Szerintem, Loeb hipotézise, semmivel sem alávalóbb, mint az általad idézett „szimulációs” modell!
Van ugyanis egy klasszikus meghatározás: egyetlen tapasztalati példa, még nem elégendő az egzakt következtetés levonására. (És ez, épp' úgy igaz Loeb hipotézisére, mint az antitézisre...)

Egyelőre tehát, csak azt lehet kimondani, hogy úgy Loeb hipotézise, mint az ellene felhozott anti-tézis, egyenlő eséllyel esik latba, mindaddig, míg egy ÚJABB példa elő nem áll! Vagyis, amíg ismét látóterünkbe nem kerül egy, az ’Oumumua-hoz kísértetiesen hasonló csillagászati objektum…
(A szűkebb véleményem ezzel kapcsolatban egyébiránt az, hogy ha egy csillagászati objektum olyan istentelenül kaotikus forgásban van, mint amennyire azt az ’Oumumua kapcsán Loeb megállapította, akkor a csillagközi tér kozmikus sugárzása NEM OKOZHAT ILYEN ELNYÚJTOTT ALAKZATOT, ugyanis abban az esetben a sugárzás is KAOTIKUS ÖSSZEVISSZASÁGBAN érné a felületét!... Ergo: a sugárzás okozta „csiszatolás” eredménye, nem lehetne hosszan elnyújtott alakzat… (Legfeljebb egy „burgonya”-szerű valami…)
Vagyis, ez az ellenérv, nem állja ki a formális logika szabályait – tehát eleve megdőlt…

Ami az 5-ös pontra adott válaszodat illeti, nos, ott is kilóg a lóláb (merthogy „ló" is van, aminek a lába kilóghat…)
A lényeg: Loeb, NEM TAPASZTALT SEMMIFÉLE – gázkiáramlás eredetű – „CSÓVÁT” az ’Oumumua észlelésekor! Márpedig egy olyan sebességű objektumnak, mint amilyen az ’Oumumua volt, Perihelium, valamint Aphelium szakaszban is (a Naphoz közelítő, valamint a Naptól távolodó szakaszban is) meglehetős csóvajelenséget kellett volna produkálnia, amennyiben az UV/kozmikus sugárzás (a némi-nél azért messze magasabb UV-sugárzás) hatására, tholin képződött volna a felszínén! Éppen az okozott Loeb számára fejtörést, hogy nem tapasztalt csóvajelenséget az ’Oumumua észlelésekor… (Igaz, ő már csak Aphelium szakaszban vette észre az ’Oumumua-t... )

Szóval, ez az ellenérv sem állja ki a formális logika szabályait – tehát ez is megdőlt…

Végül: Avi Loeb „Földönkívüli”-jét nem olvastam…

PFreddy 2021.04.23. 22:12:34

@Róka Béla: "Numerikus szimuláció… Értem...
„Ó-germánul”: egy hipotetikus „varázslat”… (Amit nagyjából 10 perces szak-programozói munkával létre lehetett hozni…) Erre szokták mondani: a tény-valóság által látott képhez igazított számítástechnikai modell…"

Hát, nagyon nem. A numerikus szimulációkat nem rögtön az eredményekhez illesztik, hanem előbb a megfigyelési tények (jelen esetben pl. a kozmikus sugárzás ablációs hatása) alapján feltételeket szabnak és csak aztán nézik meg, hogy milyen hatások alakíthatják ki a tapasztalt formát. A tudományos (és amúgy ellenőrizhető) metódus és az általad kikarikírozott módszer közötti különbség és és föld.

"Egyelőre tehát, csak azt lehet kimondani, hogy úgy Loeb hipotézise, mint az ellene felhozott anti-tézis, egyenlő eséllyel esik latba"

Ez igaz lenne, ha az érvek/magyarázatok/bizonyítékok darabszámmal esnének latba. De ahogy volt témavezetőm szerette hangoztatni, "a tudomány nem demokrácia". Loeb egy óriási állítást tesz, amire szerény bizonyítékokat hoz fel. A tudományos közösség java szerint pedig egy furcsa alakú szikla (ami jóval kisebb súlyú állítás, hiszen rendre fedeznek fel furcsa alakú sziklákat), ami különlegesebb (de nem egyedi) magyarázatot követel meg.
A hiba nem ott van, hogy Loeb a felszínen akarja tartani az idegen űrhajó elméletet - ez teljesen oké. A tudományos hozzáállást azzal sérti, hogy elveti a természetes magyarázatokat - amelyek viszont léteznek.

"A lényeg: Loeb, NEM TAPASZTALT SEMMIFÉLE – gázkiáramlás eredetű – „CSÓVÁT” az ’Oumumua észlelésekor!"

Ezek szerint a fenti blogbejegyzést sem olvastad. A nitrogénjég abszolút reális magyarázat arra, hogy a kifúvás (nem csóva, hanem kóma) létezett, de nem volt általunk detektálható.
A tholin képződésének semmi köze a kóma-képződéshez, az legfeljebb az aszteroida színéért felelős.

(Csak zárójelben: Loeb nem figyelte meg az Oumuamua. Ő kozmológus és csak jóval az aszteroida ittjárta után kezdett el foglalkozni a témával.)

Róka Béla 2021.04.24. 01:07:54

Üdv!

Ha elő tudsz itt vezetni nekem egy olyan – hitelt érdemlő hivatkozásban (asztrofizikai szakfolyóiratban, és/vagy komoly tudományos ismeretterjesztő periodikában) megjelent – cikket (hiteles fotómelléklettel, persze!), amelyben az ’Oumumua ’shape’-jéhez kísértetiesen hasonló „fizimiskájú” üstökösről, és/vagy aszteroidáról számolnak be (amely minden más tekintetben is pontosan olyan paraméterekkel rendelkezik, mint a mi drága, jó ’Oumumua-nk!), akkor meghajlok az érveid előtt!

Ellenkező esetben kénytelen vagyok azt mondani, hogy a világ minden olyan csillagásza és/vagy fizikusa, aki Loeb állítását kontrakarírozza, ugyanabba a hibába esik, mint amivel Loeb állítását igyekeztek eliminálni! Nevezetesen: ők is csak tettek egy állítást, amit azonban nem voltak képesek alátámasztani VALÓS TÉNYEKKEL! Nevezetesen: egy nyomorult aszteroidával, vagy üstökössel…
a) ami éppen olyan extrém-mód’ „laposkásan” elnyúlt, mint amilyen az ’Oumuamua…, továbbá…
b) ami éppen annyira nem bocsát ki magából ki „csóvát”, mint amennyire azt az ’Oumuamua nem tette…, valamint…
c) ami éppen olyan váratlanul nem lassult le az Aphelium-szakaszban (sőt!), miközben pálya-jellemzői szerint (merthogy nyilván, nem a Naprendszer ekliptikája mentén haladt) azt kellett volna tennie; végül…
d) amely objektumon célzatos vizsgálatokkal (tehát az általad felhozott matematikai ’fegyverzet’ ÉLETSZERŰ próbájával) éppen úgy képesek igazolni módszerük helytállóságát, mint amilyen szorgalommal igyekeztek igazolni a mondott matematikai ’fegyverzettel’ támogatott módszerek helytállóságát, a’ la natur – vagyis a módszer igazolására alkalmas objektum nélkül…

Mindaddig ugyanis, amíg nem lesz látható egy olyan objektum, amely az előbbi 4 feltételnek megfelel – vagyis amíg a Loeb elleni antitézist vallók elő nem állnak egy azonos „osztályú” objektummal –, ŐK IS csak egy kellően nagy, ám feltétlenül hipotetikus állítást tettek, ami IGAZOLÁSRA VÁR!…

PFreddy 2021.04.25. 21:54:28

@Róka Béla: Egy kissé más megközelítés kedvéért hadd tegyek fel egy kérdést:

Mi a valószínűbb: egy szikla, amely két tulajdonságát tekintve különlegesebb mint az eddig találtak, de van rá fizikai magyarázat vagy hogy egy sosem látott idegen civilizáció (tönkrement) eszközét pillantottuk meg?

Eddig is fedeztünk fel újabb és újabb különleges aszteroidákat, akár elnyújtott, lapos formával is. itt van pl. ez:
en.wikipedia.org/wiki/(163899)_2003_SD220

1:6-os arányút talán még nem láttunk, de kézenfekvő lenne, hogy az első éppen egy intersztelláris objektum, ha mondjuk a csillagközi utazás során becsapódó nagy energiájú részecskesugárzás a feltétele egy ilyen jellegű ablációnak.

"Mindaddig ugyanis, amíg nem lesz látható egy olyan objektum, amely az előbbi 4 feltételnek megfelel – vagyis amíg a Loeb elleni antitézist vallók elő nem állnak egy azonos „osztályú” objektummal –, ŐK IS csak egy kellően nagy, ám feltétlenül hipotetikus állítást tettek, ami IGAZOLÁSRA VÁR!… "

Érteni vélem ezt a hozzáállást, és azt sem lehet rá mondani, hogy feltétlenül helytelen lenne. Loeb hozzáállása viszont egyértelműen az; ő ugyanis egy olyan elméletet propagál, amely könnyen talál magának nyilvánosságot, ugyanakkor rendkívül téves feltevésekhez vezethet.

Róka Béla 2021.04.25. 22:52:15

Határozottan sejtettem, hogy keresel egy „referencia”-OBJEKTUM fotót!
Valóban lenyűgöző a formája!
Ahogy elnézem, Naprendszer-béli objektum, mivel a rendszerünk ekliptikájához való pálya-hajlása kisebb, mint 10°, és a pálya-excentricitása is csak alig valamivel több, mint 0.2.

„Lapossági” példának, elég tűrhető. Igaz viszont, hogy csak egy bizonyos forgás-tengelye felőli nézetben szivar-alakú… (Egyelőre tehát, nem az ’Oumuamua „osztályába” tartozó mifeneség…)

Tudod, az gon… Nem jól kezdtem. Két dolog gondolkoztat el:
1. Loeb ugye, a mai tudományos világ egyik legtekintélyesebb intézményében kutató, aki manapság a szakterületének egyik legkiválóbb „brain”-je is egyúttal! (Tehát, nem egy vizesnyolcas, ahogy mondani szokták…)
2. Valaha (kis- és nagykamasz korom idején), meggyőződéssel hittem abban, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban. Az utóbbi 15-20 évben viszont, egyre szkeptikusabb lettem a dolgot illetően… És akkor…:
a) …a NASA által pár éve bejelentett „jóslat”, miszerint az évszázad végére nagy valószínűséggel felfedezzük (mármint nem te meg én, bár sosem lehet tudni…, hanem a NASA-val az élen, az emberiség) az első földön kívüli idegen civilizációt; majd aztán…
b) …kb. 5 éve, jött ’Tabby csillaga’ (a Tabetha Boyajian által felfedezett – ’Dyson-szféra’ gyanús – KIC 846285)*; végül…
c) …tavaly „robbant be” elméletével, Avi Loeb…

Szóval, kezdenek sűrűsödni az események, ha érted…

* Véleményem szerint, ha egy (idegen) civilizáció Dyson-szféra építése mellett dönt (és meg is építi), azzal egyrészt, éppenséggel arra hívja fel a figyelmet, amit valójában el kívánna rejteni (vagyis önmagára – lásd: Tabetha Boyajian felfedezését), másfelől viszont – és ez a lényegesebb –, borítékolja a hanyatlását, ami végül a kipusztulását eredményezi…

Róka Béla 2021.04.25. 22:56:17

Az "És akkor" UTÁN elmaradt a 'jött'! (No, nem a 'Tenkes kapitánya', hanem csak a 'jött', mint igei határozó...) :-))

PFreddy 2021.04.25. 23:19:37

@Róka Béla:
"1. Loeb ugye, a mai tudományos világ egyik legtekintélyesebb intézményében kutató, aki manapság a szakterületének egyik legkiválóbb „brain”-je is egyúttal! (Tehát, nem egy vizesnyolcas, ahogy mondani szokták…)"

Valóban, de azt hozzá kell tenni, hogy kozmológiával foglalkozott, vagyis a szakterülete irreleváns. De kétségkívül meg van a nemzetközi hírneve és a a feladathoz szükséges intellektusa.

" És akkor jött…:"
Szerintem semmi okunk bármiféle trendet látni az események mögött (már ha ezt akartad sugallni), már csak azért sem, mert az emberek és a kutatók mindig is szívesen álmodoztak egy idegen civilizációval való találkozásról. Mégiscsak az lenne az emberiség történetének legnagyobb felfedezése.

A Dyson-gömb ötletét sajnos már régen elkaszálták, mert bármennyire is fejlett egy civilizáció, egy ilyen konstrukció által termelt infravörös-többletet nem tudná eltüntetni. Annak viszont nyoma sem volt.

Róka Béla 2021.04.26. 03:15:22

► „…kozmológiával foglalkozott, vagyis a szakterülete irreleváns.”

Én, azért óvatosabb volnék annál, semhogy egy, amúgy nyilvánvalóan magas intellektusú, és ennek okán széles-látókörű ember meglátásairól – még ha azok nem is kapcsolódnak a szűkebben vett szakterületéhez – olyan sommásan fogalmazzak, hogy azok a meglátások a szakterülete felől nézve, „irrelevánsak”… Ez a fajta megközelítés nagyon úgy hangzik, mint amikor valaki a tudományos fensőbbségesség elefántcsonttornyából kikandikálva nézi le a zseniális gondolkodót, csak, mert annak egy Phd-val kevesebbje van. (Esetleg tán, nem is rendelkezik egyetlen-eggyel sem…)
Ilyen alapon, Giordano Bruno egy névtelen senki volt, aki megérdemelte a máglyahalált, mert hozzá-nem értőként beleütötte az orrát a vatikáni nagyokosok dógába!… Holott Bruno volt az emberiség kultúrtörténetének egyik legnagyobb alakja! A mesterműve pedig – nevezetesen: ’A végtelenről, a világegyetemről és a világokról’ –, szerény véleményem szerint, nagyobb hatású, mint a Szent Biblia! (Rám legalább is, nagyobb hatást gyakorolt…)
De történelmi korszakban hozzánk közelebbi példákat is említhetek.
● Itt van plédul: Stephen Hawking, aki ugyan „szakmája” szerint, elméleti fizikus volt, de éppen úgy tisztelték véleményét az emberi faj szétáradásának szükségességéről a Kozmoszban, mint ahogyan nem szólták le azért se, ha a mesterséges intelligencia nyakló-nélküli használatára hívta fel a figyelmet.
● Gondolom, Carl Sagan neve sem nóvum előtted: ő több „szakmában” is kitüntette magát. Ámde van egy könyvecskéje – „Az Éden sárkányai” –, amelynek megírására, egyetlen ’profession’-je sem adott számára igazi „jogalapot”, ám műve, mégis világsiker lett! Mi több, nem csak az evolúció-kutatók ismerték el, de a paleontológusok sem húzták a szájuk szélét… (A laikus olvasók millióiról, már nem is beszélve…)
● Harmadikként, Stanislaw Lem-et hozom fel. Nnna, neki aztán tényleg nem lett volna „joga”, erős kijelentéseket tenni DRÓN-SEREGEK HADÁSZATI FELHASZNÁLÁSÁNAK TEMATIKÁJÁBAN!... Ám, az 1980-as évek közepe táján(?), mégis megtette! (Igaz, talán nem drónnak nevezte a „mütyűröket”, amikről értekezett…) Viszont olyan szakmaisággal tette, mint egy vezérkari stratégiai elemző…
És mit látunk ma?.. Nincs 2 napja, hogy azt olvasom az msn.com-on, hogy úgy, az U.S.A., mint Oroszország és Kína, DRÓN-SEREGEK HADÁSZATI BEVETHETŐSÉGÉT TERVEZI!

► Azt mondod: semmi okunk bármiféle trendet látni az események mögött…
Nos, ha csak ’vizesnyolcasok’ kutakodnának az égbolton, meg a ’marihuána-kereskedők szakszervezete’ jelentené ki, hogy az évszázad végére bizonyságot találnak E.T. létezésére az Univerzumban, akkor azt mondám: rendben! De a jelek szerint, nem ez a helyzet…
Azt persze, nem állítom, hogy a ’kis zöld emberkék’ itt vannak a csillagászati szomszédunkban, de nyilvánvalóan jobb, ha arra törekszünk, hogy mennél előbb bizonyságot nyerjünk a dolgot illetően, mint sem hogy felkészületlenül érjen bennünket egy durva meglepetés!...

PFreddy 2021.04.26. 13:26:38

@Róka Béla: " Ez a fajta megközelítés nagyon úgy hangzik, mint amikor valaki a tudományos fensőbbségesség elefántcsonttornyából kikandikálva nézi le a zseniális gondolkodót, csak, mert annak egy Phd-val kevesebbje van. (Esetleg tán, nem is rendelkezik egyetlen-eggyel sem…)"

Szó sincs erről, én épp ellenkező előjellel emeltem ki Avi Loeb szakterületét. Számos médiafelületen sokszorosan aláhúzták a jelzőt, miszerint sztár-csillagászról (most jut csak eszembe, hogy mennyire mókás ez a szókapcsolat) van szó és ez külön súlyt ad az feltételezéseinek. Tény, hogy Loeb kiemelkedő a szakterületén és az is tény, hogy ez a szakterület a csillagászaton belül helyezkedik el (bár ezt némely kozmológus kikérné magának); csak hát a csillagászat annyira kiterjedt tudomány, hogy az egyes részterületei rendkívül távol esnek egymástól. Mintha egy biofizikus foglalkozna fúziós kísérletekkel - érthet hozzá, persze, de az hogy sztár-biofizikus, még nem ad külön súlyt az eredményeinek a fúzió területén.

Ha Loeb-öt azért vennénk komolyan, mert nagy hírű csillagász, na az erősítené az elefántcsont-torony elvet: "egy közülünk, a szakma csúcsán, tehát igazodni kell az elméletéhez."

De lehetne Loeb éppen kiváló IT-szakember, vagy éppen geológus is, az eredményeit és ötleteit az Oumuamua-t illetően ugyanolyan komolyan kell venni. És véleményem szerint ez is történt a tudományos közéletben, a felvetései olyan tételek lettek, amelyeket a többi szakember igyekezett megvizsgálni és az eredmények ismeretében megerősíteni avagy - cáfolni.

Mindezzel csak azt kívántam szemléltetni, hogy a Loeb hírneve nem számít a sztoriban. Ha csak nem abban a tekintetben, hogy egy ilyen agresszív kampánnyal a saját tudományos renoméját kockáztatta.

"Azt persze, nem állítom, hogy a ’kis zöld emberkék’ itt vannak a csillagászati szomszédunkban, de nyilvánvalóan jobb, ha arra törekszünk, hogy mennél előbb bizonyságot nyerjünk a dolgot illetően, mint sem hogy felkészületlenül érjen bennünket egy durva meglepetés!... "

Egyetértünk. A gond az, hogy elég kezdetleges eszközeink vannak ezekre a célokra.

Róka Béla 2021.04.26. 15:54:53

Most már rövidebbre fogva. (Merthogy nyilvánvalóan te sem arra vagy berendezkedve, hogy a velem való kvaterkázást az évezred végéig folytasd...) ;-)

Szóval: amerikai filmekben szokott elhangozni a következő – nem túl derűlátó – kérdés, amikor éppen valami eszement katasztrófa van kibontakozóban: „Mik az esélyeink...?”.

Nos, ezt a kérdést most több vonatozásban is felteszem neked. Tehát…:
1. Mik az esélyeink (szerinted) arra, hogy ennek az évszázadnak a végére valóban felfedezünk egy földönkívüli civilizációt…? (Feltéve, hogy még nem pusztították ki önmagukat…)
2. Mennyi esély van rá (szerinted), hogy cca. 200 fényéven belül vannak. (Ha léteznek még…)
3. Mennyi esély van rá (szerinted), hogy technológiailag fejlettebbek, mint mi, és rendelkeznek a „könnyed” csillagközi utazást lehetővé tévő „szent Grál”-al – a Warp-hajtással…?
3.1. Egyáltalán: mennyi realitása van (szerinted) az Alcubierre-féle warp-hajtómű megvalósításának…?
4. Mennyi esély van rá (szerinted), hogy előbb fedeznek fel minket, mint mi őket, és nem akarják „szanálni ” a civilizációnkat, amint ideérnek…?

És most figyelj, mert most jön a „legádázabb” kérdés-csoport…!
5. Mennyi esélye van az emberiségnek arra (szerinted), hogy az elkövetkező 50 évben ne pusztítsa ki magát a Földről…? (Az önmegsemmisítés „mikéntje”, most érdektelen, merthogy jelenleg nem győzünk válogatni belőle...)
6. Mennyi esélye van annak (szerinted), hogy egy szűkebb földi embercsoport – elkerülni szándékozván az esetleges végpusztulást –, egy multigenerációs űrbárkával elinduljon a mélyűrbe…? (A Naprendszeren túli mélyűrbe, persze…)
6.1. Egyáltalán: mennyi realitása van (szerinted) annak, hogy az elkövetkező 20-30 évben az emberiség űrhatalmai (esetleg több multi-milliárdos is) összefog, és megépítenek egy (vagy inkább, 3…), a belsejében a földi bioszférát a lehető legoptimálisabb mértékben megvalósító technológiával kialakított, többgenerációs űrbárkát…? (Mindegyikben, minimum 10 000 fővel a fedélzeten…)
7. Van-e esélye annak egyáltalán (szerinted), hogy legalább az egyik ilyen űreszközzel, akár két galaxis közötti távolságot (és utazási időt is…) át lehessen hidalni…?

Szóval: mik az esélyeink…?

Igen megtisztelnél (már, csak időtakarékosság okából is…), ha egy 0-tól 10-ig terjedő skála szerint válaszolnál, éspedig abban az értelemben, hogy a nagyobb valószínűségekhez rendelnéd a magasabb pontszámokat.

Előre is köszönöm!

Bye!

PFreddy 2021.04.29. 12:15:42

@Róka Béla: "Most már rövidebbre fogva. (Merthogy nyilvánvalóan te sem arra vagy berendezkedve, hogy a velem való kvaterkázást az évezred végéig folytasd...) ;-)"

Volt már itt a blogon heteken keresztül húzódó, 100+ kommentet foglaló csevej bizonyos témákban. :)

"1. Mik az esélyeink (szerinted) arra, hogy ennek az évszázadnak a végére valóban felfedezünk egy földönkívüli civilizációt…?"
Szerintem konvergál a nullához.

"2. Mennyi esély van rá (szerinted), hogy cca. 200 fényéven belül vannak. (Ha léteznek még…)"
1/10. Épp ezért, mert csekély esélyt látok erre is.

"3. Mennyi esély van rá (szerinted), hogy technológiailag fejlettebbek, mint mi, és rendelkeznek a „könnyed” csillagközi utazást lehetővé tévő „szent Grál”-al – a Warp-hajtással…?"
2/10. Nos, erre még tippelni is alig tudok. Ám amennyiben tető alá is hoznak egy Alcubierre-féle warp-hajtóművet, akkor is fennáll a probléma, hogy (egy klasszikust idézve) az űr baromi nagy. Hiába juthatna el valaki hozzánk 1-2 éven belül, nem biztos, hogy tudják, merre érdemes menni. érdemes egyáltalán ide jönni?

"4. Mennyi esély van rá (szerinted), hogy előbb fedeznek fel minket, mint mi őket, és nem akarják „szanálni ” a civilizációnkat, amint ideérnek…?"
7/10. Ha elfogadjuk, hogy egy civilizációk jó eséllyel kellően sokáig fejlődhetnek, akkor szerintem jóval nagyobb az esély, hogy egy fejlettebb előbb találja meg a fejletleneket.
Hogy mennyire lennének ellenségesek... ehhez csak az emberi természetből tudnánk kiindulni. Én viszonylag optimista vagyok. Az emberi kultúrában is megfigyelhető egy lassú (nagyon lassú (túl lassú)) fejlődés a technikai előrehaladással párhuzamosan. Az állati ösztönöktől nem tudtunk még teljesen megszabadulni, de már nem ragadunk azon nyomban bunkósbotot ha valami újat látunk.

"5. Mennyi esélye van az emberiségnek arra (szerinted), hogy az elkövetkező 50 évben ne pusztítsa ki magát a Földről…?"
9/10. Nem hinném, hogy a kipusztulásunknak nagy lenne az esélye, de hogy mennyire marad "komfortos" a Föld, ezzel kapcsolatban erősebb kétségeim vannak.

"6. Mennyi esélye van annak (szerinted), hogy egy szűkebb földi embercsoport – elkerülni szándékozván az esetleges végpusztulást –, egy multigenerációs űrbárkával elinduljon a mélyűrbe…?"
9/10. Nem egy hamar, de amint meglesz hozzá a technológia és az anyagi forrás, biztos vagyok benne, hogy lesznek csoportok akik belevágnak. Mondjuk 100 év múlva. Tök érdekes, az általam nagyra tartott Expanse-könyvekben az első érdekcsoport ami ilyesmibe fog a 24. században, a Mormon Egyház. :)

"6.1. Egyáltalán: mennyi realitása van (szerinted) annak, hogy az elkövetkező 20-30 évben az emberiség űrhatalmai (esetleg több multi-milliárdos is) összefog, és megépítenek egy (vagy inkább, 3…), a belsejében a földi bioszférát a lehető legoptimálisabb mértékben megvalósító technológiával kialakított, többgenerációs űrbárkát…?"
0/10. 20-30 éven belül? Semmi.

"7. Van-e esélye annak egyáltalán (szerinted), hogy legalább az egyik ilyen űreszközzel, akár két galaxis közötti távolságot (és utazási időt is…) át lehessen hidalni…?"
0/10. Elvileg igen, de itt sok nagyságrendnyi ugrásról beszélünk mind térben mind időben. Mondjuk milliárd éves utazásról (mert hogy az űr ugye baromi nagy). Ami pedig elromolhat az el is romlik.

Üdv!
süti beállítások módosítása