A Thrawn 2017-es megjelenését követően Timothy Zahn elkezdett dolgozni egy regényen, melyet a 2017-es New York Comic Conon jelentettek be. A kézirat 2017. szeptemberének végén már a kiadónál volt, 2018. július 24-én pedig megjelent a Thrawn: Alliances. A könyv sikeres lett (hogy a hype vagy a jó történet miatt, mindenki döntse el magának), így augusztus 12-én az első helyre került a New York Times bestseller listáján a keménykötésű fikció kategóriában (akárcsak A Birodalom örökösei 1991. június 30-án). Vendégposzt ProfPhysx tollából.

Ki ne hallott volna már a meteorzáporok koronázatlan királyáról? A Perseidák idén nyáron is eljönnek (eljöttek…), hogy menetrendszerűen augusztus 12-én éjszaka és 13-án hajnaltájt megleptésszerűen bukkanjanak fel az égen. A látványos és izgalmas programhoz ráadásul nem kell semmiféle különösebb felszerelés vagy előképzettség, pusztán egy mesterséges fényektől távoli helyszín és persze tiszta égbolt.

Perseidák a Pireneusok felett. (Fotó: Jean-Francois Graffand/APoD)

Július végén újabb kötettel bővült a Star Wars világa - megérkezett a Thrawn: Alliances, melynek címszereplője minden rajongó (de legalábbis a Birodalmat visszasírók) kedvenc kék admirálisa. Thrawn karaktere egyaránt megjárta a Legendákat (azokat a történeteket, amelyeket a Disney a közelmúltban kukázott) és a Kánont (amelyeket a Disney a hivatalos történet részeként elismer), hogy újult erővel támadjon fel a képernyőkön és könyvek hasábjain egyaránt. Akárcsak a régi történeteit, az új regényt is Timothy Zahn jegyzi, talán az egyetlen Star Wars-alkotó, akit az örökkön kritkikus rajongók még soha nem kívántak egy sarlacc gyomrának mélyére. A magyar megjelenés még kicsit várat magára, addig is áttekintjük az eddigi Thrawn-műveket. Vendégposzt ProfPhysx tollából.

A GRAVITY elnevezésű nemzetközi csillagászati kollaboráció már több, mint negyedszázada figyel meg egy csillagot, amely a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk körül kering. A megfigyelések motivációja, hogy extrém erős gravitációs környezetben nem minden úgy történik, ahogy azt egy csillag keringésétől várnánk – vagy éppenséggel pontosan úgy, amennyiben Einstein gravitációs elméletét is számításba vesszük. Az általános relativitáselmélet jóslatainak ellenőrzése mellett egy sor további járulékos eredményt sikerült elérni, így például minden eddiginél pontosabban tudjuk, hogy mekkora Galaxisunk központi fekete lyuka és hogy milyen távol is vagyunk tőle.

Magya a fekete lyuk ugyan láthatatlan, a körülötte keringő csillagok nem azok.

Mind a csillagászati érdekesség, mind pedig a látvány szempontjából nem akármilyen estének nézünk elébe július 27-én, pénteken, amikor a sötétedéstől kezdve lehet majd megfigyelni, ahogy a Telihold lassan a Föld árnyékába vonul. Ezzel párhuzamosan pedig felkapaszkodik az égboltra a Mars, olyan fényesen, ahogy 15 éve nem láthattuk a vörös bolygót. Már csak derült égboltra lesz szükség…

A 2015 szeptemberi holdfogyatkozásról készült felvételek. (Forrás: Matt Cardy/Getty Images)