Manapság, ha nem is rutinszerűen, de szinte futószalagon fedeznek fel más csillagok körül keringő bolygókat. A cikk írásakor több mint 4400 hivatalosan elismert exobolygóról van tudomásunk, és további sok száz jelölt vár megerősítésre. Ez a magas szám főként a már nyugdíjba vonult Kepler-űrtávcsőnek köszönhető, de azóta is pörög az exobolygó-ipar, mind a növekvő számok, mind pedig a fejlődő megfigyelési technikák tekintetében. Az ezek révén nyert eredmények pedig sok esetben nem is jelen tudományának szólnak, hanem a távcsövek következő generációjának kínálnak célokat - mint például egy lehetséges bolygóról készült felvétel, amely csillagászati értelemben karnyújtásnyira van tőlünk.

Egy elképzelt bolygó illusztrációja az Alfa Centauri rendszerben (Forrás: ESO/L. Calçada/N. Risinger)

A sorozat első két évadát összefoglaló írásom végén úgy fogalmaztam, hogy a Discovery írói gárdája bátor és egyben reményteli lépéseket tett, amelyekkel új, eddig nem látott irányba terelheti a Star Trek világát. Tizenhárom epizóddal később (amelyek közül egyébként a december 31-i rész a Star Trek-franchise történetének 800.[!!!] epizódja volt), a harmadik évad után az óvatos optimizmus már a múlté. Nézzük, mit sikerült a készítőknek lerakniuk az asztalra –  mindezt ProfPhysx vendégszerző (spoileres!) tolmácsolásában.

Nem csak a Föderációs zászlót tépázta meg az évad. (Forrás: CBS)

Közeleg a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés határideje. Országszerte több mint 80.000 diák választ várost, egyetemet, szakot, amelyek valószínűleg meghatározzák a jövőjüket. Sokan talán nincsenek tisztában vele, hogy utóbbiak között ott szerepel a csillagászat is, amely nem csak egy hobbi, de biztos megélhetést és izgalmas kihívásokat jelentő hivatás is lehet. Hazánkban két helyen, az ELTE-n, valamint a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) nyílik lehetőség elmélyülni a csillagászati megfigyelések, az asztrofizika és kozmológia témájában – jelen cikkünkben a SZTE képzését mutatjuk be.

Mert bár nem biztos, hogy ilyen klassz képeket fogsz tudni készíteni, de meg fogod tudni mondani, merre van a Tejútrendszer centruma. (Forrás: Jheison Huerta / APoD)

A tavalyi év végén (a hagyományoknak megfelelően) összegeztük 2020 legjelentősebb csillagászati és űrkutatási történéseit itt a Csillagvizsgáló Blogon. A toplistán szereplő sztorik megvitatása pedig remek apropót szolgáltatott arra is, hogy végre tető alá hozzuk egy régi tervünket: egy csillagászati tematikájú podcastet. Az első adásra a blog facebook oldalán került sor, ahol nézői kérdésekre is tudtunk válaszolni, most pedig egy kissé szerkesztett formában a youtube-on is elérhetővé tettük.