Az amatőrcsillagászati megfigyelésektől az asztrofizikai mérésekig általános szabály, hogy a nagyobb távcső egyben jobb távcsőnek is számít. A fénygyűjtő felületek méretének növelése a csillagászat egyik logikus fejlődési iránya. Ennek ellenére a földfelszíni obszervatóriumok királyai évtizedek óta…

Manapság, ha nem is rutinszerűen, de szinte futószalagon fedeznek fel más csillagok körül keringő bolygókat. A cikk írásakor több mint 4400 hivatalosan elismert exobolygóról van tudomásunk, és további sok száz jelölt vár megerősítésre. Ez a magas szám főként a már nyugdíjba vonult Kepler-űrtávcsőnek…

Mire képes egy földfelszíni óriástávcső egy űrbéli obszervatóriumhoz képest? Az összes mérőberendezés közül minden bizonnyal a Hubble űrtávcső volt a legnagyobb hatással a modern csillagászatra; a már több, mint huszonhét éve a Föld körül keringő teleszkóp egészen a közelmúltig uralkodó volt az…

Az óriásgalaxisok körül, akár több tucat kísérő törpegalaxis, ún. szatellita keringhet kaotikus pályákon, teljes összevisszaságban, ahogy azt a jól bevált Standard Modell meg is jósolta. Mondjuk a saját Galaxisunk esetében ez pont nem igaz, mert a kísérő szatelliták inkább egy közös keringési síkba…

Újra a tudományos érdeklődés és a médiafigyelem középpontjába kerültek a gravitációs hullámok. Előbb bejelentették az európai detektor, a Virgo által detektált első (összességében negyedik) gravitációs hullámot (GW170814 a beceneve), majd a LIGO kollaboráció prominens kutatói bezsebelték már régóta…